Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)
1909-02-12 / 7. szám
4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA febr. 12. adata, bátran remélhetjük, hogy máris ismeri tejgazdaságunk válságos voltát, foglalkozik vele és közmegnyugvásra meg rs fogja oldani; mert nem tehetjük föl, hogy tétlenül nézze saját alkotásainak tönkremenését akkor, midőn működésére a hazai vajtermelésnek nagyobb mértékben van szüksége, mint valaha. Hivatása a föld- mivelésügyi kormánynak előmozdítani azt is, hogy a vajtermelő középpontok Jassánkint a gazdaközönség tulajdonába és igy szilárdabb kezekbe jussanak; foglalkoznia kell egy tőkeerős vajkereskedelem létesítésével is, mely képes lesz a külfölddel a megfelelő összeköttetést létesíteni és fönntartani. A jelen mutatja, hogy mily gyönge kezekben van a vajkereskedelem, miután a vázolt válság részben több vajkereskedőt tönkre tett, részben több céget üzletének felszámolására kényszeritett.; miután pedig az 1 — 2 erősebb vállalat sem dolgozik haszonnal, igv csak természetszerű jelenség a vajpiacunkon uralkodó nagyfokú elkedvetlenedés. Nem kevésbé nyomasztólag hat a vajtermelésre a melléktermények nehéz értékesítése is és itt is az illetékes tényezők hathatós közreműködésére van szükség, hogy különösen a kazeingyártás előmozdításával a melléktermékek elhelyezése is nagy mértékben megkönnvittessék. A tejgazdaságban tehát, ha jelenleg van is válság, az csak múló természetű és bizonyára meg fog szűnni, ha a vajterm elést és a vajkereskedelmet megfelciőleg szervezni tudjuk. Ez esetben a termelés emelkedése óriási hasznot hajt állattenyésztésünknek és nem jelentéktelenül javítja közgazdasági mérlegünket is. Darányi miniszter csak szaporítani fogja mezőgazdaságunk terén eddig szerzett érdemeit, ha tejgazdaságunk e fontos ügyét is a nála megszokott lelkiismeretességgel karolja föl s meghozza a megfelelő áldozatokat is. A széna okszerű készítése. A széna értéke igen sokban függ a kaszálás idejétől és a szénakészitési módjától. Ma is még igen sokan vannak olyan gazdák, akik a szénát nem vágat- i ják idejében, hanem megvárják azt, mig a széna • megvárni!, mert azt tartják, hogy akkor sokkal több széna fog lenni; nem számítanak azzal, hogy a széna, ha megvénülni hagyjuk, mennyiségre többet fog adhi, de ez a többlet értéke sokkal kevesebb lesz annyivak a mennyit a széna tápértékében veszteni fog. A széna kaszálásra akkor lesz érett, mikor az a virágzás közepén van, mikor még a mag képzése neia állott be. Mivel azonban a réti füveknél a virágzás nei«. egy időben szokott történni, legcélszerűbb, ha wiirtdtg azon fü virágzását vesszük zsinórmértékül, amelyből az illető kaszálón legtöbb találtatik. A fiatal növények ugyanis igen sok könnyen emészthető fehérjét és zsírt tartalmaznak, mig a magképzés alkalmával ezen anyagok a magba vándorolnak, mely a szántás közben nagyrészt elhull s az elfásult szárak és levelek azután alig érnek többet a jobb minőségű szalmánál. A sarju minőségére is igen nagy befolyása van a kaszálási időnek s különösen savanyu réteken netn kell késni a sarjukaszáléssal, mert különben az egész sarju értéktelenné válhat. Az a nézet, hogy a füvet a rét felújítása céljából a maghullásig kell kaszálatfanul hagyni, teljesen téves, mert a legtöbb fü gyökérhajtásból szaporodik s minél tovább hagyjuk a füvet lábán, annál jobban elgyengül a gyökér. Ezzel azonban nem akarjuk azt állítani, hogy mentül korábban használjuk a füvet, annál jobb és értékesebb szénát fogunk kapni, mert a nagyon korán vágott fü megszáritása és annak összeszedése igen nagy költséggel szokott járni és igen nagy a mennyiségveszteség. Vannak a réti füvek között olyanok, amelyeket csak kora reggel lehet cs tanácsos kaszálni, mert ha a harmat már felszárad, akkor a rossz kaszás rendesen lábon hagyja, az pedig nagy veszteség. A szénaszántásra igen nagy gond fordítandó, azért tanácsos, ha a gazda maga ügyel fel arra, hogy mikor van a szénája oly állapotban, hogy azt mái felszedheti. Sokan a szénát igen meg hagyják szántani ; mivei pedig a széna leveleiben van a legnagyobb táperő, e tuls2áradás következtében a levelek és a virágok mind elhullanak s igy a széna értékében igen sokat vészit. A kifogástalan széna zöldszinü és kellemes szagu, erre azonban csak akkor számíthatunk, ha a szénaszáradás teljesen jó időben történt meg. Ha a szénát eső veri meg, akkor elveszti zöld színét és kellemes szagát. A széna behordásra szintén nagy gond fordítandó. Minden gazdaságban nélkülözhetetlenek .. íurópaszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és lego/esóbb, a gazda minden követelményének legjobban megfelelő „Eredeti Kalmár-rosták“ Ezévi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. Kalmh,rZs. ős 'X*., á3C óci ;:a9«ővá dárh.Qly különleges terménytisztitó gépgyár és vasöntöde. Vezérképviselet. A Magyar Királyi ÄHam/asutak Gépgyárának Vezérügynöksége 195 BUDAPEST, V., Váczi-körut 32. 53—7
