Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)
1909-02-12 / 7. szám
2-ik óidul GAZDÁK LAPJA febr. 12, hogy csak azok a gazdák vehessenek földet, j kik az ár egy részét készpénzben fizetik, s e mellett igazolni tudják, hogy a szükséges beruházásokra megfelelő tőke még rendelkezésükre áll. Részünkről ezt a felfogást nem osztjuk, j Igaz ugyan, hogy a parcellabirtokok ily módon jobb kezelésben részesülnek s a tulajdonosok sorsa biztosítva van, de ezen intézkedés kizárja azt, hogy a szegényebb osztály, mely leginkább j rászorult a parcellázással elérhető előnyökre, j földhöz jusson. Pedig épen ezt a szegényebb osztályt kellene támogatni és fölsegiteni, akkor nem öltene olyan ijesztő mérveket a kivándorlás s nem szaporodna a nemzetközi szocialisták j összes fennálló intézményeinket támadó hada. ; A szegényebb, tőke nélküli osztálynak más- j részt örök áron, amortizációs kölcsönre földet adni egyértelmű volna ezen osztály szándékos j tönkrejiktatásával. Az egyedüli célravezető mód e helyen az örökbérlet rendszere esetleg a bérlőszövetkezetek. Ily módon a szegényebb osztály is állandóan földhöz jut, a nehány hold föld évi bérét ezek is rendesen fizethetik s az örök- bérlet egyszersmind a végleges földszerzésre is megadhatja a módot, ha a valamivel magasabban megállapított évi bérösszeg egy része a bérlő javára gyümölcsözne mindaddig, mig a föld ára kifizetve nincsen. Teljes mértékben méltányoljuk földmivelés- ügyi kormányunknak a nép boldogulását célzó törekvéseit. Erős azonban a meggyőződésünk, hogy ha tiz éven át a megállapított tízmillió koronát nem telepítési célokra, hanem örökbérletek létesítésére fordítják, ezen intézkedés kapcsolatosan egy jó parcellázási törvénnyel a legnagyobb társadalmi bajoknak, a kivándorlásnál«: és szocializmusnak, ha nem is teljes megszűnését, de lényeges csökkenését fogja előidézni A vajértékesités nehézségei. Hazánk vajpiacán az elmúlt évben és még jelenleg is mutatkozó jelenségek kétségtelenül bizonyítják azt, hogy Magyarország vajtermelése ez időszerint súlyos válsággal küzd. Különösen kifejezésre jut ez abban a körülményben, hogy a hűtőházakban mintegy egy millió korona értékű vaj fekszik, melyre mindeddig vevő nem találkozott. Tekintve pedig, hogy e raktár majdnem kizárólag vajat termelő szövetkezetek termékéből halmozódott fel, ma már oly minőségű, hogy aligha lehet majd mint élvezeti cikket elhelyezni. E helyzet nyomasztólag fog hatni az egész évi vajpiacra és máris tetemesen leszorítja a vajárakat. A tejszövetkezetek újabb kötéseiknél kilogrammonként 15 -20 fillérrel olcsóbte árakat érnek el ma, mint az előző évben; rosz- szabb minőséget termelő szövetkezetek pedig még nagyobb árengedményekre vannak kényszerítve. Az örök természet. Olvasóink közül bizonyára még sokan emlékeznek arra a rettenetes vulkánkitörésre, mely 1883-ban a Szunda szorosban fekvő Krakatua szigetet elpusztította. A vulkán kitörése még nálunk is éreztette hatását, amennyiben még egy év múlva is sajátságosán élénk hajnali és alkonypirban gyönyörködhettünk, amely tüneménynek a légkörben aszó és a napsugarakat megtörő vulkáni hamé volt az oka. Krakatua szigetből mindössze mintegy 5 km. átmérőjű és 800 méter magas j domb maradt, melynek egyik oldata úgyszólván függőlegesen s a többi szintén meredeken emelkedik ki a tengerből. A sziget eredeti alakjára nem lehet ráismerni, úgy feldúlta, széjjelroncsolta a kitörés s e roncsokat a hamu és horzsakő akkora rétegben lepte el, hogy az a legvékonyabb helyen is megütötte az egy métert, helyenként azonban a hatvan métert is meghaladta. : A vastag hamuréteg alatt természetesen növényi élet csirája nem tarthatta fenn magát, a forró hamu a !eg- szivósabbat is tönkretette volna. Ember nem kereste fel azóta a szigetet, legalább abból a célból nem, hogy növényeket hitessen rajta. S a sziget mégsem maradt puszta romhalmaz. Egy német botanikus három évvel a kitörés utáa felkereste a szigetet, s már akkor is némi növényi életet talált rajta, tizenhárom évvel a pusztulás után pedig z sziget egész felszínét növényzet borította. Önkénytelenül is felvetődik a kérdés, hogyan került a zöldelő növényzet a vulkáni pusztulás színhelyére, mikor a legközelebbi kis sziget is 16 kilométerre, nagyobb szigetek pedig 30 kilométernél is nagyobb távolságra esnek tőle. Pedig az uj növényzet kiinduló pontja csakis a szomszéd szigeteken kereshető. A terméketlen hamu ős hor/.sakőróteg pedig, bőven öntözve a tropikus esőktől, épen elegendő volt bizonyos, kevéssel is beérő növények táplálására. Zsákokat, vízmentes ponyvákat, dohányzsineget, kenő-olajai, raktáron tart és legjutányosabb áron szállít a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete, Szatmár, Rákóci-u. 36,
