Gazdák Lapja, 1909. január (8. évfolyam, 1–5. szám)
1909-01-29 / 5. szám
4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA »an 23 vagy győktakarmányfélékkot, moslskíélékkel, magvas takarmányokkal vagy különböző ipari eredetű takarmányokkal eszközölt hizlalást. A gumós takarmányok közül a burgonyát különösen oly helyen etetik, ahol nem használják fel szeszfőzésre vagy emberi tápláléknak. Ha alacsony az ára, mint hizlaló takarmány eléggé jól értékesíthető, de magasabb árak mellett tanácsosabb fenti célokra alkalmazni. Ha nyersen etetjük a burgonyát, célszerű bizonyos óvintézkedésekkel élni, mivel a nyers burgonya már gyakran volt emésztési zavarok okozója. Ezeknek ellensúlyozásául elsősorban az etetendő menyiségre Jegyünk figyelemmel oly módon, hogy az állatok 1000 kg. élősúlyra 50 kg.-nál többet ne kapjanak. A burgonya mellett etetett többi takarmány összes mennyisége pedig legalább annyi legyen, mint a burgonyaadag mennyisége. Igen előnyös burgonyának répával való kombinálása, amikor a burgonyaadag felét répával helyettesítjük. Ha a burgonyát főzött vagy gőzölt állapotban adagoljuk, a lecsapódott folyadékot mindig öntsük el. Főzött vagy gőzölt burgonyából valamivel töb.et etethetünk, mint nyersből. A burgonyánál sokkal olcsóbb cs gazdaságosabb hizlaló takarmányul használják a különböző répaféléket. Diätelikai hatásuk is jóval előnyösebb, mint a burgonyáé. amennyiben megfelelő mennyiségben adagolva az állati szervezetben igen jótékony hatást fejtenek ki. Közülők különösen a murokrópa tűnik ki azon hutásával, hogy a emésztőszervek gyulladásos betegségeinek jó ellenszere, bélférgek ellen jó óvszer, továbbá a takonykorral szemben jó profitaktikus szer. Míg a burgonyát gyakran főzik vagy gőzölik, a répaféléket nyersen, szecskával keverve adagoljuk. !00ökg.-ra 80 —100 kg.-oí is elbírnak az állatok anélkül, hogy- a béteár igen meghigulna. A hizlalásban igen nagy szerepünk van a különböző friss és szárított szeszgyári moslékoknak. Ezeknek elbírálásánál különbséget kell tenni az egyes moslékfajták között, őrivel diätetikai értékek nagyon is különböző. Mielőtt az egyes moslékfélék főbb tulajdonságaira áttérnek, végezzünk előbb azokkal az általános óvszabályokkal, amelyekkel friss moslékon való hizlaláskor élni kell. Nagyobb mennyiségű moslék hatására termelt hús gyakran nem eléggé izlet.es és a termelt zsir nem elsőrendű. Ha azonban a moslék mennyiségével arányos szálasnak fele jó aromás széna, továbbá a h kialäs vége felé -a moslék menyiségét kissé csökkentik: és a hiányzó tápanyagot abraktakarmánnya pótolják, a qualitásban felléphető hiányok kiküszöbölhetőié. Moslékfélék etetésénél szabálynak tekintsük a normálisnál nagy óbb mennyiségű szálas takarmánynak adagolását. Szigorúan megtartandó szabály továbbá az is, hogy a moslék csakis frissen és nrelegen adagolandó, őrivel állás közben csakhamar savanyodási folyamatok lépnek f< 1 benne, melyeknek termékei az emésztésre károsan hatnak. Hideg moslékból mindig kevesebb adagolandó, mint melegből, vagy pedig a hideg moslékot újból föl kel melegíteni. Ha sok szalmát akarunk etetni, azt felszecskázzuk és a pelyvával együtt a forró moslékkal leöntjük. Ha a moslékadag e célra tulnagy volna, egy részét itatásra használhatjuk. Ha kevés a szálastakarmányunk, úgy őzt nem forrázzuk le a moslékkal, hanem utóbbival itatjuk az állatokat. Akár a vályúkból, akár pedig itató vederekből adagoljuk a moslékot azoknak tisztaságára igen nagy gondot keli fordítani. Visszamaradó moslékrészek csakhamar leomlásnak indulnak és ilyen állapotban igen károsak lehetnek. Az elmondott óvszabályok különösen burgonya- moslék adagolásakor érvényesitendók. melynek diätetikai hatása nem a legelőnyösebb. Míg ugyanis a gabona- moslékból kellő tisztaság mellett 80 - 90 litert is adhatunk az állatoknak fejenkint, burgonya moslék etetésénél nem tanácsos 60 liternél magosabbra menni. Ennek oka a burgonyarnoslék által okozott sömör, mely a magvas takarmányoktól nyert moslékok etetésekor nem szokott fellépni. A mosíéksömör elleni egyetlen védekezés abban áll, hogy feiépteiíor a moslékmennyiséget csökkentjük és a szálasnak, különösen a szénának mennyiségét említjük. A profilaktikus cvakodás csakis a moslék megadott mennyiségének betartásában, — valamint feltétlenül tiszta kezelésben állhat. Csírázott, he nem érett, továbbá rothadt burgonyából származó moslék igen kártékony Íratást gyakorolhat az állatok cg zségére mely okból ennek etetésétől óvakodni kell. Á gyenge őszi vetések íelsegitése. Gyenge vetés minden évben látható. Sovány kiélt talajon nem lehet jócrőben a vetés. De előfordul erőteljes, jócrőben tevő talajokén is, hogy kitavaszoMinden gazdaságban nélkű'özlietetlenek .. Euräpzszerle e/ső helyen elismeri kitűnő szerkezetű és lego/esóbb, a gazda minden követelményének legjobban megfelelő i U i „Eredeti Kalmár-rosták Ezévi újdonságainkról szíveskedjek ingyen árjegyzéket kérni. | Kalmár Zs. es x., Hódlaezóv&aarliely | j különleges terménytisztitó gépgyár és vasöntöde. Vezérképviselet. 1 \A Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárának Vezérügynöksége j 195 BUDAPEST, V., Váczi-körut 32. 52—1 ]
