Gazdák Lapja, 1909. január (8. évfolyam, 1–5. szám)

1909-01-29 / 5. szám

jan. 29. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal dáskor gyengék a vetések, aminek legtöbbször az az oka, hogy későn vetették az őszi gabonát, ami min­dig hiba. Az utolsó két esztendőben országszei’te rosszak voltak az őszi vetések, aminek azonban nem a gazda, hanem például a kedvezőtlen időjárás az oka. Az őszi tartós szárazság, amilyenhez hasonló emberemlékezet óta nem volt, lehetetlenné tette az idejében elvetett mag kikelését; ott pedig, ahol elegendő nedvesség volt a talajban a kikeléskor, a fejlődés akadt meg a szárazság következtében. El lehetünk rá készülve, hogy a folyó évben bi­zony az ország legnagyobb részében gyenge állapotban jönnek ki a vetések a télből. Az a Kérdés, lehet-e valamit tenni, hogy a gyenge vetések megerősödjenek, hogy helyrehozzák, amit az őszszel elmulasztottak ? Igen is lehet, feltéve, hogy a vetés gyengesége nem a talaj soványságától származik. Két módja van a gyenge vetések felsegélyezésének : a vetések megfogasolása kora tavaszszal és felültrágyá- zásuk chilisalétrommal ugyancsak tavaszszal. Az őszi vetések tavaszi fogasolásáról a vélemé­nyek nagyon eltérők. Az alföldi gazdák nagyrésze nemcsak jónak nem tartja, hanem ellenkezőleg, hatá­rozottan károsnak. Az ország egyéb vidékein, nemkü­lönben a külföldön ellenben azt tapasztalták, hogy az őszi vetések tavaszi fogasolása kitűnő eljárás a gyenge vetések feljavítására. Az eltérő tapasztalatok magya- gyarázata az, hogy az alföldi huinuszdus talajok télen át nagyon is felporhanyulnak, ezeknek fogasolása te­hát megárthat az őszi gabonának. A közönséges vá­lyog- és agyagtalajok ellenben télen át megtömődnek és ezért azok felporhanyitása csak kedvező lehet a növényzetre. A fogasolás sikere attól függ, hogy mikor és hogyan végeztetik az. Amint a talaj annyira megszik­kadt, hogy fogasolni lehet, reá kell menni a vetésre. A talaj tömődöttsége szerint könnyebb vagy nehezebb boronát használjunk, a fődolog, hogy a borona ne csak felkarcolja, hanem alaposan felporhanyitsa a talaj felső rétegét. Az nem baj, ha a felporhanyult föld részben befedi a vetést, annak az nem árt, rövid idő múltán az erőteljesebb vetés mutatja a boronálás hasznát. A másik módja a gyenge vetések feljavításának a vetések felültrágyázása chilisalétrommal. Ha kora tavaszszal, amint a vetésre reá lehet menni 50—60 kg. chilisalétromot elszórunk és azt pár nap múlva beboronáljuk, csakhamar tapasztalni fogjuk a vetés erőteljesebb fejlődését. A chilisalétrom olyan trágyaféle, amelyet gyor­san fel tud szívni a növénynek gyenge gyökérzete. A felszívott salétrom a növényt erőteljesebb fejlődésre készteti. A gyökérzet ennek folytán megerősödik, na­gyobb mértékben tudja tehát a talajban levő tápanya­gokat magábaszivni, aminek következménye az erő­teljesebb fejlődés lesz. Az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állo- j más az idén végzett ilyen felültrágyázási kísérleteket chilisalétrommal, részint kedvező, részint kedvezőtlen eredménnyel. Terméstöbblet a legtöbb helyen volt, 29 kisőrlet közül 24-ben, csakhogy a kísérletek kisebb részénél volt ez akkora, hogy a költséget fedezte volna, illetve jövedelmet adott volna. így pl. a dunán- inneni megyékben 7 kísérlet közül 6 adott termés­többletet, de csak 3 jövedelmet. Dunántúl 11 kísérlet közül 3 adott jövedelmet, ellenben a Duna—Tisza kö­zén 4 kísérlet közül 4 adott terméstöbbletet, és 3 jö­vedelmet. A kedvezőtlen eredményeknek elsősorban az idén a nyugati megyék nagyon kedvezőtlen időjárása az oka. Ahol jövedelem mutatkozik, ott az részben igen jelentékeny, mert 9 helyen több az 15 koronánál 5 helyen 20 koronánál. A legnagyobb jövedelem több­let kath. holdanként 42'48 K volt. Célszerű lesz azért legalább kisérletképen néhány holdon chilisalétromot is alkalmazni ős ha beválik, más alkalommal az összes gyenge őszi vetéseket ezzel megtrágyázni. A méhek rajzásáról. Mikor a méhek valamely kasbau nagyon elsza­porodnak és a szűk helyen oly nagy számban már alig férnek el, akkor egy részük búcsút mond a régi ha­zának s a királyné vezetése alatt elindul uj otthont keresni. Egy-egy méhkasnak ilyen kétfelé oszlását rajzásnak, azt a népet pedig, mely a régi kast elhagyja, rajnak nevezzük. A rajzásnak oka a méhek elszaporodása. Amint a méhek látják, hogy a felnövő fiatal költés mindjob­ban és jobban megtölti a kast, az idősebbek kezdenek a lakás változtatás gondolatával foglalkozni. Először Róth Bankház —- BUDAPEST. —~:— Bank - központunk: VI., Váczi-körut 45. szám. Bankpalota. Díjtalanul nyújtunk bárkinek szakszerű fölvilágositást. Válaszbélyeg mindenkor melléklendő. FOLYÓSÍTUNK: Törlesztéses kölcsönöket földbirtokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3<>/o— 31/20/0—40/0—4l/2°/o-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és III-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5<>/o-al, esetleg 5Va°/o-al. Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 21/2—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatisz­teknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 950/o-áig köl­csönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett mindenkori eredmény­nyel. Az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-, törlesztéses-, sze­mélyi- és vált ^kölcsönt Mindennemű be'- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reális ügylelet a le gnagyobb penzesoportoknál levő összeköttetéseinknéi fogva legelőnyösebben bonyolítunk le. Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk. ■.

Next

/
Thumbnails
Contents