Gazdák Lapja, 1909. január (8. évfolyam, 1–5. szám)
1909-01-22 / 4. szám
6-ik oldal. GAZDÁK LAPJA jan, 22, kiszedése után stb. Ezek azonban már nem nyújtanak egymagukban elegendő táplálékot a malacoknak, s ha azt akarjuk, hogy azok fejlődésükben vissza ne maradjanak, ezen legelők mellett szemes, illetőleg ivós eleségben is kell őket részesítenünk. Különben is a nem tenyésztésre szánt malacokat elejétől kezdve jóformán hizlalnunk kell, mert csak igy értékesítők 6—8 hónapos korukban, jóformán teljesen kifejlődött állapotban. Ezen sertések tenyésztése azonban nagy gazdaságoktól eltekintve, csak ott ajánlható köztenyésztésre, ahol nem a mangalica-sertés van elterjedve. Ahol a mangalica általánosan elterjedt, jobb ha annál maradunk és azt igyekezünk tökéletesíteni, javítani. Ahol azonban a mangalicánál kevésbé értékes sertéseket tenyésztenek, ott mindenesetre yorkshireit vagy berkshi- reit használjuk az anyag megjavítására, annyival is inkább, mert számos példa áll előttünk, ahol e javító keresztezés kitűnő eredményre vezetett. A keresztezési termékek már távolról sem igényelnek olyan gondozást, mint a tisztavérüek, dacára annak, hogy a szaporaságot, a gyors fejlődést jórészt átvették a nemesitő anyagtól, sőt pl. a berkshireiből leszármazó báznai sertés épen olyan csürhébeni tartásban részesül, mint az előzőleg ott tenyésztett mangalica sertés. Mig tehát a tiszta vérben való tenyésztés csak uradalmaknak és közbirtokosoknak való, addig a félvérbeni tenyésztés a kisgazdának is melegen ajánlható, mert nem szenved kétséget, hogy félvér- sertései után sokkalta nagyobb jövedelmet fog látni, mint a nemesitetlen anyag után, amely sem szapora- sággal, sem gyors fejlődéssel, sem megfelelő testformákkal és takarmány értékesítő készséggel nem bir. Télen. Ha leesett az elsó hó, megfagyott a föld felszíne és itt a tél, velejár az az idő, mikor a gazda is, munkása is tétlenségre van kárhoztatva. Ez a tétlenség azonban azokra nézve áll, akik nem tudnak a változott viszonyokhoz alkalmazkodni, s ha a szántás-vetés be van fejezve, a jószág ápolásán kívül nem tudnak munkát találni. Pedig van elég munka is, s a külső munkához szükséges előkészületek révén egy kis fejtörésre okot adó tervezgetés is. A jó gazda még a tél folyamán szokott előkészülni a tavaszi és nyári munkákra. Kijavitgatja, illetve jó karba hozza a gazdasági eszközeit, megállapítja a követendő terveket. Sőt mi több, a sógorral, komával alapos megbeszélés tárgyává teszi a vetőmag és az anyaállatok kérdését is. Mert hát a vetőmag is elfajzik az évek hosszú során, s beáll a szükség, hogy azt felváltsa, ehhez pedig alapos körültekintés kell. Nem elég csupán annyi, hogy egy jó fajúnak hiresztelt magot megvegyen és aztán, ha nem válik be, ujjal és megint ujjal cserélje fel. Utána kell annak nézni, hogy hasonló talajon bevált-e már valahol és hogyan, s csak mikor erről is meggyőződött, akkor veheti meg nyugodtan. Aztán ott van a fajjószág kérdése. Nagyon fontos ez is a gazdálkodó életében. Hisz ugyanazon a takarmányon nevelhet közönséges, majdnem értéktelen lovat, szarvasmarhát és sertést, melyen, ha az anya- és apaállatokat észszerűen megválasztotta, pénzbányát szerezhet magának. Ezzel pedig igen kevés gazda törődik. Oka ennek a legtöbb esetben abban keresendő, hogy különösen a lóállománynál, a szebb, a jobb tenyész- anyagnak Ígérkező állatokat, mert azokért több pénzt adnak, eladja, s a kevésbé értékeseket, a selejtesebbeket tartja meg magának. Hány gazda teszi meg azt, hogy ha egyszer egy szép — sok esetben az anyakancára való tekintet nélkül véletlenül sikerül — kancacsikót tudott felnevelni, ne a csikót adja el a legelső vevőnek, hanem, ha a jószágállományát kisebbítenie kell, inkább az öreg kancán ad túl, de a jobb anyagnak Ígérkező csikót mindenáron megtartja ? Pedig hát szép jószágállományt, olyant, mely nemcsak az elfogyasztott takarmány árát adja vissza hanem a nevelésére fordított munkát és gondot is busáson megtéríti, csak igy lehet ám nevelni. Ez az észrevétel áll különben a sertéstenyésztésre is. Nem a szép malacot kell meghizlalni mindig s az öreg kocát 5—6 évig is megtartani, kanem 3—4 éves Korában a kocát meghizlalni, s helyette a legszebb malacot magnak hagyni. Ilyen elvek alapján kellene a jószágtenyésztés mikéntjét még a tél folyamán megállapítani s ha esetSangerhauseni gépgyár r.-t. vasöntöde, gép- és rézöntődé BUDAPEST, V., Csáklya-utca 3. szám. S P E C I A L" r I r és szeszfinomitók | teljes gépészi gépgyár: berendezése. keményitő-syrup- és dextrin-gyárak Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszértékesitö- és erjesztö-kiállitás Bécs 1904. Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés.
