Gazdák Lapja, 1909. január (8. évfolyam, 1–5. szám)
1909-01-22 / 4. szám
jan. 22. GAZDIK LAPJA. 7-ik oldal leg nem szereti valamely gazda a-uieglevö állományát, a tél arra a legalkalmasabb időpont — mert legjobban ráér utána nézni — amikor azt megfelelőbbel felcserélheti, vagy a felcserélésre az előkészületeket megteheti. Ezek az észrevételek vonatkoznak a szőkébb értelemben vett, s a gazdának mindenkor szükséges téli előkészületeire. Van azonban még egy másik dolog is, amit szintén nem tanácsos figyelmen kívül hagyni. Ez pedig az, hogy ne csak az anyagi előkészületek foglalják le teljesen a gazda idejét, de — mert akkor ér | rá legjobban — fordítson egy kis gondot a hat elemiben szerzett ismeretei kiegészítésére és hacsak te- , heti, szaktudásának a fejlesztésére is. Hisz ma már szinte ahhoz az anomáliához értünk, hogy a leghaszontalanabb kanász-gyerek is ki akarja j beszélni a gazdát azon az alapon, hogy ő többet olvasott, s igy többet is akar tudni . . . Ezt a gazdának nem szabad megengedni ! Olvasson ő is, alkalom, mód szinte magától kínálkozik hozzá. Ha másként nem jutna könyvekhez, van minden tanyai iskolánál is kézi könyvtár, kérje meg a tanítót és fog kapni, ha pedig a szakkönyvekhez is szeretne ily módon hozzá jutni, fogjon össze a szomszédsággal, s a tanító közbenjárásával kérjen az iskolai könyvtár kiegészítéséül szakkönyveket a minisztertől. Erősen hisszük, hogy meghallgatják a kérelmüket. A haladó korral lépést kell tartani a gazdaosztálynak. Folyton szaporodunk : nap-nap után több az éhes száj, s azokat mind ki kell elégíteni arról a földdarabról, melyen a félannyi előd is éppen csak hogy megtudott élni. Igaz, hogy napról-napra szaporodik az iparral és kereskedéssel foglalkozók száma, tehát napról-napra többen vannak azok is, akik nem közvetlenül a földből élnek. De azoknak is kenyér és hús kell, s azok szükségletét és egzisztenciáját is a gazdaosztálynak kell biztosítani. Ezért kell napról-napra nagyobb gonddal, több körültekintéssel értékesíteni a földet, a gazdának a munkáját, s ezért nem volna szabad a most elmondottaknak sem írott malasztnak maradni. Szopós csikók patáinak ápolása. A „Gazdák Lapja“ január 8-iki számában „Nyílt rovat“ alatt „Újszülött állatok körmének kitisztítása" címen, egy kérdéstevőnek az a válasz adatott, hogy az újszülött állatoknál a körmökről a méhmagzati ko- csonyanemü függelékeket eltávolitani nem tanácsos és ez igen helyesen meg is lett okolva. Ami azonban a kis csikókat illeti, csalódnék az a gazda, aki azt hinné, hogy ezzel aztán minden rendben van és nincs a patával mit tenni, mig az első körmölés szükségesnek nem mutatkozik. Kivált az ősszel elletett, tehát azon csikóknál, melyeknél a pata első fejlődési korszakában a szabadban való ugrándozás által nem kophatik, nagyon is szükséges a céltudatos pataápolás, azért talán nem lesz érdektelen azt röviden ismertetni. (Egyébiránt ugyanez áll a korai, pl. januárban elletett csikókra nézve.) Mintegy 4—6 héttel az elletés után megkezdjük a paták ápolását. Ezt megelőzőleg már meg kell szoktatni arra a csikót, hogy kis kötőféket tűrjön a fején s pár lépést azon vezethető legyen. Ez az első és a ló egész jövőjére oly fontos és később alig pótolható pataápolás abból áll, hogy egy éles és laposan tartott körömkéssel (Rismesser) úgy faragjuk meg a méhmagzati puha szövettel (a megszáradt kocsonyanemü függelékekkel) ellátott bókát, hogy az szabályszerű alakját megkapja egy csekélyke mélyedéssel a közepén és hogy síkjai teljesen simák legyenek. Épen igy eltávolitandó ez a puha maradéka a kocsonyanemü anyagnak a talptól is, úgy hogy a talp a megfelelő üreges alakot nyerje. Azután a pata éle a sarkoknál, valamint a lábhegynél tehát köröskörül annyira levágatik, amennyire a formája és állása megkívánja. A békának és a pata élének egy síkban kell államok, úgy hogy az állat testsúlyát némileg a béka is hordja, A béka oldal barázdáinak, (amiket a kovács angolkéssel szokott kifaragni), falait simán és lefelé (a föld felé) kiszélesedőleg kell faragni. A kis repedések az oldalsó békabarázdákban egy hornyoló vágással (visszahajtott kerek végű patakéssel), az úgynevezett szabaditással lesimittatnak. De ennél a műveletnél semmi esetre sem szabad a pata falazatát a talp két sarki táján faragás által gyön- gitni. A repedések gondos eltávolítása (bármily kicsinyek is) a béka középső és két oldalsó barázdájából azért oly fontos, mert azokat lehetetlen lévén tisztán tartani, okaivá lesznek könnyen a nyirrothadásnak. Minden patát azonnal a faragás után bekenünk fakátránnyal, természetesen csak a talpat és békát. Legelőre nem járó szopós csikóknál ezt a műveletet körülbelül minden 4 hétben ismételni kell. Ez által nemcsak a nyirröthadást kerüljük el, illetve tesszük lehetetlenné, hanem biztosítjuk erőteljes széles béka és pata képződését. Bodor Elek. A jó istálló képe. Az észszerű állattenyésztés fejlődésével és az állatok teljesítő képessége és egészségére vonatkpzó gondos kutatások következtében a jó istálló irányában támasztandó követelmények is jelentékenyen növekedtek. A jó istálló nyujson védelmet a kedvezőtlen téli időjárás ellen s jó szellőztetökészülékkel ellátva, legyen száraz, kedvező hőmérspjj$$^ világos és tágas s nyújtson az állatoknak kényelmes nyugvóhelyet. De a célszerű istáM fölépítése egymagában nem ad biztosítékot a jövedelmező állattenyésztésre, e célból az istállóban szigorú rendet kell tartani s az állatok megfelelő takarmányozásáról és ápolásáról gon* toMkróniiao ß rmönölüá ^leltem eöböídabiá ylójteeo nagi Mindenekelőtt rend és tisztaság; uralkodjék az
