Gazdák Lapja, 1909. január (8. évfolyam, 1–5. szám)
1909-01-22 / 4. szám
jan. 22. GAZDÁKí LAPJA 5-ik oldal maznak, mert a gyakorlat emberei kell, hogy hasznát vegyék. Tavaszi kalászosokra a feleletadók közül csak egynéhányat) alkalmaztak szuperfoszfátot. Egynehányan az eredmény felől elragadtatással nyilatkoznak, egynehányan azonban nem értek el kedvező eredményt. Előbbeni esetben bizonyára kedvező esőzések voltak, utóbbi esetben azonban kétségen kívül nem volt annyi eső, a mennyi a foszfort feloldhatta volna. Miután pedig a rövid tenyészidővel biró tavaszi kalászosokkal gyakran megesik, hogy nem kapnak elegendő esőt, egyedüli mód az eredménytelenség bizonyos elkerülésére a szuperfoszfát őszi, vagy téli kiszórása, mely esetben a kedvező eredmény a tavasziaknál sem maradhat el. Czukorrépánál, takarmány-növényeknél, szőlőnél kivétel nélkül haszonnal járónak bizonyult a szuperfoszfát alkalmazása, azon nehány esetben, melyben ezen növényekről is adatott jelentés, Ezen adatok is arra engednek következtetni, hogy a műtrágyák, nevezetesen pedig a szuperfoszfát használatának csak kezdetén vagyunk ma Magyarországon, dacára annak, hogy az utolsó decenniumban 2000 kocsi rakományról 10000-re emelkedett az évi fogyasztás, mégis hol vagyunk ma Olaszországból, ahol ugyanennyi idő alatt 30000 kocsiról 80,000-re emelkedett a fogyasztás, mely menyiséggel elért terméstőbblet tiszta haszna körülbelül 400 millió koronára tehető. K. B. Külföldi sertések Magyar- országon. Néhány évtizede van már annak, hogy hazánkban a külföldi, főleg angol sertések megjelentek, azonban csupán két fajta van, amely általánosabban terjedt el; a yorkshirei és a berkshirei. Ugylátszik, hogy a keresletet, a közszükségletet a yorkshirei és berkshirei teljesen kielégíti s helyesebb is, ha a köztenyésztés terén csak ezzel a kettővel számolunk, mert a kereskedelem is szívesebben nyúl az olyan egyöntetű auyaghoz, amelyből nagy tömegeket gyűjthet össze. Az eddigi kísérletek véglegesen tisztázták azt a körülményt, hogy sem a yorkshirei, sem a berkshirei nem díszük jól ott, ahol olyan nyájbeli tenyésztésre használják fel, mint aminőre a mangalicát felhasználni szoktuk. Ilyen helyen az utódok rosszul fejlődnek, nem nőnek ki, elvesztik azon szép testformákat, amelyeket « sertéseknél oly nagyra becsülünk, veszítenek szapo- raságukból, szóval értéktelenné válnak s jövedelmet szolgáltatni nem fognak. Kár volna tehát tenyésztésünkhöz nyúlni ott, ahol a viszonyok a nyájbeli tenyésztésnek kedveznek ; ilyen helyekre jobb, alkalmasabb sertést a mangalicánál igazán nem találhatunk. Az angol sertések tenyésztése esetéu számolnunk kell az állandó istállózással s az istállón való takarmányozással még arra az esetre is, ha némi legelőt is kívánunk állatainkkal értékesíttetni, ami okkal-mód- dal végrehajtva, egyáltalán nincs kizárva. Bebizonyították az eddigi tapasztalatok azt is, hogy a szemes eleség kevésbé megfelelő az angol sertéseknek, mint a mangalicának. Bár nem igényesek e sertések, mert amit elibük adunk, mindent elfogyasztanak, mégis kifogástalan fejlődést csak akkor fognak felmutatni, ha a takarmányféléket előkészített állapotban nyújtjuk nekik. Különösen a sürü moslékokat, a melyek nem csupán dara- és lisztfélékből, hanem gyöknövények, sőt forrázott szálastakarmányokból is állanak, kedvelik különösen. Télen legjobb takarmány- keverék készíthető részükre, leforrázott lóhere- vagy lucernaszecskából, felvagdalt répából és egy. kevés árpadarából. Nyáron zöld lóhere vagy lucernával helyettesítendő a répa- és lóhere szecska. Ha lefölözött tej áll rendelkezésre, azt kétségen kívül ezek a sertések értékesítik legjobban, de a táplálásukhoz nem feltétlenül szükséges. Állandó legeltetésük már csak azért sem lehet séges, mert a jól fejlődött kocák sokkalta nehezebbek, semhogy a folytonos mozgást kibírnák. A kocákat tehát csak az istálló közelében levő lóherés vagy lucernásra lehet naponta rövid időre kihajtani és pedig csak a reggeli és esti órákban. Még ilyen legeltetésrendszer mellett is szükséges azonban őket az istállóban is takarmánynyal ellátni, mert a legelőn nem képesek annyi takarmányt felvenni, amennyi az év? 16—20 malac szaporulat kifejlesztésére és kiszoptatására elegendő. A malacok azonban jó lóheréseken és lucernásokon legeltetve, nem feltétlenül igényelnek szemes eleséget s bár egy kissé potrohosabbak lesznek a kívánatosnál, de elég jól fognak fejlődni. Ez azonban csakis a lóherés és lucernás legelőkre vonatkozik, holott a malacokkal más legelő is értékesíthető, nevezetesen tarló, répa- és burgonyaföldek a termények Róth Bankház BUDAPEST. . Bank - központunk: VI., Váczi-körut 45. szám. Bankpalota. Díjtalanul nyújtunk bárkinek szakszerű fölvllágosltást. Válaszbélyeg mindenkor melléklendő. FOLYÓSÍTUNK: Törlesztéses kölcsönöket földbirtokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3%— 31/2%—4%—4VsP/o-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket II-od és III-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5<>/o-al, esetleg 51/20/0-al. Személy- és tárcaváltóhltelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2*/a—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95°/o-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett mindenkori eredménynyel. Az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-, törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reális ügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítunk le. —Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk. ■ —
