Gazdák Lapja, 1909. január (8. évfolyam, 1–5. szám)
1909-01-01 / 1. szám
jan í. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal és szép dolgokat alkothatnak, azért, ha van is sokféle szövetkezetünk, azok száma mégsem elég. A fogyasztási-, értékesítő-, hitel- és másféle szövetkezetek mellett nagyon jól megférne a vetőmagtermesztő szövetkezet is, mert akik amazokban résztvesz- nek, egyesülhetnének a vetőmagtermesztésre is. Ezzel szintén csak a kisember boldogulását segítenénk elő, még pedig nem kis mértékben. Nagyon jól tudjuk, hogy mit ér a jó vetőmag, mert „aki ocsut vet, ocsut arat“. Csakhogy gyommentes és szép vetőmagot csak úgy nyerhetünk, ha triörünk és osztályozó rostánk van. Ezt pedig a kisebb gazdák egymagukban nem szerezhetik be, mert a drága gépek csak akkor téritik vissza a költséget, ha folytonosan munkában vannak. Ebből következik az, hogy ha 'szövetkezés utján szerzünk be ilyen vetőmagtisztitó gépeket, egy gazdára kevés költség jut és mindegyik rendbehozhatja a vetőmagját, úgy hogy jó termést várhat utána. De a vetőmagtermesztő szövetkezetnek ez csak a kisebbik haszna. Tudjuk azt nagyon jól, hogy vannak sokat és vannak keveset termő növényfajták: némelyik tengeri, répa, vagy burgonyafajta kétszer vagy háromszor annyit terem, mint egy másik; a kalászos gabonák némelyik fajtája 2—3 mázsával is többet temn, mint a közönséges fajta, de nem mindenütt és ezért ezeket a jobb fajtákat mindig ki kell próbálni, mielőtt nagyban termesztenénk. Ha a kisgazda egymagában próbálgatja ezeket a fajtákat, sok pénzt elfizet a vetőmagra és ha az újfajta nem válik be, nagy kára van, de ha a szövetkezet szerez be az uj fajtából 1—2 mázsa vetőmagot, annak költsége megoszlik és a magot kiosztva néhány jó gazdának, azok tormásét tovább oszthatja, ha jó a fajta. Ilyen módon a kisgazdák szert tehetnek a legjobb fajtákra és ha egy egész község ugyanazt a fajtát termeszti, akkor a kereskedők is jobb áron fogják azt vásárolni, mert amelyik községben nagyobb meny- nyiségben vásárolhatnak egyenlő minőségű árut, azt nemcsak szívesebben keresik fel, hanem jobban is fizetik, miután az ilyen áru többet ér, mint a keverékfaj- táju, vagy gyomos gabona. A vetőmagtermesztő szövetkezetek közös raktárában egyúttal kevesebbe kerül a gabona kezelése és tisztogatása, az iiehordott gabonára a gazda hitelt vehet fel a szövetkezettől és nem kell mindjárt aratás után, amikor annak legalacsonyabb ára van, eladnia a termését. Ez pedig nagy szó, mert például januárban a búza ára sokszor éppen 4—5 koronával is drágább lehet, mint aratás után. A vetőmagtermesztő szövetkezetek ezenkívül a föld jobb megmunkálására és trágyázására is felügyelhetnek, de arra is, hogy egy gazda se tűrjön a község határában gyomot, mert ha csak egy-két gazda megtűri az acatot vagy tarackot a földjén, a többiek nagy kárára lassan és biztosan elharapóznak azok, de ha a legjobb gazdák ilyen szövetkezetben egyesülnek, rászoríthatják a hanyag gazdát is a gyomok irtására, amit a törvény is parancsol. A külföldön, különösen Németországban, sok az ilyen vetőmagtermesztő szövetkezet és ezek ott a kisgazdák javára áldásosán működnek, nálunk ilyen szövetkezet még egyetlen egy sincs, de azt hiszem, rövidesen lehetne, ha a községekben néhány lelkes gazda felkarolná ezek ügyét. G. E. A külföldi sertések takarmányozása. Most, amidőn a külföldi, főleg angol sertések hovatovább terjedőben vannak hazánkban, célszerűnek véljük olvasóink figyelmét nem annyira ezen sertések hasznosságára, mint inkább arra felhívni: hogyan és ( miként kell azokat takarmányozni, hogy velük eredményt, hasznot érjünk el. Az angol sertéseket, de sőt azok keresztezéseit sem lehet úgy takarmányozni, ápolni, mint ahogy a magyar mangalicával szoktuk tenni, mert akkor nem fogunk tenyésztésükkel jó eredményeket elérni. Az an- gol sertés ugyanis főleg nagy szaporaságával és gyors fejlődésével különbözik a magyar sertésektől. Nyolc- tizenkét malacot vet egyszerre s évente kétszer ma- lacozik, tehát minden évben 16—20 malacot nevel fel. Megfelelő táplálás mellett malacai gyorsan fejlődnek, ugyannyira, hogy 8—10 hónapos korukban a 100 kg, súlyt is elérik. Ilyen eredményeket rideg tartással nem lehet elérui, mert a nagy szaporulathoz, a gyors Nagykikindai I gy' rtmány. Bohn-féle szabad. biztonsági átfedő cserép 272. szám. B011N M. és TÁRSAI Nagykikinda és Zsombolya. Legrégibb, legnagyobb és, legjobb telep e szakmában Ausztria - Magyarországon a BOHN-féle TÉGLAGYÁRAK Nagykikindán és Zsombolyán. Alapittatott 1864. — Legelőkelőbb referenciák. SOmíllió évi gyártás a cs. és kir. szab. Bohn-féle biztonsági átfedő cserepekből, vasoxyd természe- 140 szetes vörös színben és kátrányozva. 10—10 Gyártmányok ! BOHN-féle szabadal nazott biztonsági átfedő cserepek. .. .Z. Legolcsóbb, legszebb tetőzet. Képes árjegyzék és minták kívánatra ingyen és bérmentve. Képv. Reiter L. és T., Illyés és Friedman, Schefteli S., Konreich T. fakeresk. által. Zsombolyai gyártmány. Szab. biztonsági préselt átfedő cserép 2o3. szám.
