Gazdák Lapja, 1909. január (8. évfolyam, 1–5. szám)

1909-01-01 / 1. szám

jan. 1. GAZDÁK LAPJA 11-ik oldal adására hajlandó, Törökországban ezen hirt szívesen fogadták. Az Osztrák-Magyar Bank főtanácsa elhatározta, hogy mindkét kormány elé beterjeszti a bankszaba­dalom meghosszabbítása iránti kérését. Bécsböl jelentik, hogy Ausztria népe erősen Schönaich hadügyminiszter ellen fordul, amiért katonai téren Magyarországnak engedményeket akar biztosí­tani. A nép a hadügyminiszter lemondását követeli. Perzsiában háborús állapotok uralkodnak. A kor­mánycsapatok és a lázadók között véres összeütkö. zés történt, mely a kormány csapatainak teljes veresé­gével végződött. Nagymennyiségű lőszer, élelem és 12 ágyú a felkelők kezébe került. Mindkét részről mintegy 2000 halott és sebesült maradt a csatatéren, ezek között 67 asszony is, kik férfiruhába öltözve harcoltak a forradalmárok soraiban. Az oroszországi kolera, melyről azt hitték, hogy a tél folyamán enyhülni fog, egy idő óta újra dühöng és nyugtalanítja a lakosságot. Szentpéterváron napról- napra uj megbetegedések fordulnak elő, sőt egy nap 33 volt az uj betegek száma. A járvány föllépése óta 8400 ember betegedett meg; ezek közül 3400 meghalt, 4800 felgyógyult, a többi orvosi kezelés alatt áll. A honvédelmi miniszter rendeletet adott ki, hogy a még behívható, ki nem képzett honvédpóttartaléko­sokat 1909. évi január hó 16-ra 8 heti kiképzésre és 4 heti fegyvergyakorlatra hívják be. Ugyancsak január 16-ra hívják be azokat a honvéd újoncokat, akik eddig halasztás folytán szabadságot élveztek. Megrendítő szerencsétlenség hírét hozza a táviró Calabriából; 28-án reggel óriási földrengés pusztított Délolaszországban és a szomszédos Szicília szigeten, Messina város és több környékbeli falu teljesen el­pusztult. A nyílt tengeren mintegy 60 bárka elsülyedt s ezeken kívül 150 ezerre tehető az elpusztult embe­rek száma. A nyomorúság és pusztulás a földrengés érte területeken leírhatatlan. Politikai körökben azt a hirt terjesztik, hogy a bankügyét kartellbank formájában kívánják megoldani, melynek a miniszterelnök is híve volna. Hasznos tudnivalók. A gyümölcsök tápláló ereje. A gyümölcsök tápláló­anyag-tartalma elég nagy és emészthetősége is kedvező. A táplálóértéket tekintve az aszaltgyümölcsök, dió és mogyoró kiváló figyelmet érdemelnek. De a többi gyü­mölcs is alkalmas, czukortartalmánál fogva arra, hogy az ember energiaszükségletét részben vagy egészben kielégítése. Ezért helytelen az a nálunk nagyon elter­jedt szokás, hogy a gyümölcsöt az ebéd vagy vacsora végén csak ráadásul adják, a mikor már a gyomor amúgy is tele van más táplálékkal. Ilyenkor természe­tesen a gyümölcs táplálóértéke nem érvényesül. Osszuk be a gyümölcsöt napi étrendünk keretébe úgy, hogy az ne, higiéniai jó hatását, de tápláló értékét is érvényesít- hesse. Együnk gyümölcsöt reggelihez délelőtt és délu­tán, ha munkaközben kissé megéhezünk. Hiszen a gyü­mölcsök nagyobb része amúgy is energiát ad a mun­kához. Amerikában, Angliában és az európai kontinens művelt államaiban egyre nagyobb tért hódit az a szo­kás, hogy a reggelit friss vagy befőzött gyümölcscsel kezdik meg és napközben is gyakran esznek gyümöl­csöt. Ha pedig igy a gyümölcscsel éhségünket csök- kentjünk, annyival kevesebb húsra és kenyérre van szükségünk ; -ekkor a gyümölcsevés gazdaságos és egészséges is. Papirosgyártás kukoriczaszárból. Washingtonból érkező újsághírek szerint az ottani erdészeti, továbbá növénykisérleti állomás vegyészei kukoriczaszárból hasz­nálható papirost tudnak előállítani, mely fölfedezés, ha beválik, az egész papirosipart át fogja alakítani. Igaz ugyan hogy ezek a hírek egyelőre még homályosak s a gyártás módjára nézve csak általános megjegyzéseket tartalmaznak, a fölfedezés mégis elég fontos ahhoz, hogy az általános érdeklődést lekösse. Szakértők azt mondják, hogy az uj anyagból eddig ötfajta papirost állítottak elő sikerrel s hogy az előál­lítás félannyiba kerül, mint a faanyagból készült papi­ros gyártása. Az említett két kísérleti állomás már évek óta dol­gozik a probléma megfejtésén, de a munkálatok ered­ménye csak az utolsó héten öltött annyira pozitív ala­kot, hogy azzal a nyilvánosság elé lehetett lépni. Az uj papir első használható mintáit H. S. Bristol dr. állította elő öt különféle árnyalatban. Egyik fajta szürke, vastag, olyan nehéz, mint a pergament és olyan erős, mint a juhbőr; a másik fajta világosabb; két fajta sárga s egy fajta fehér, A fehér papirost a kukoricaszár külső kemény héjából, a sárgát a szár beléből készítették. A sárgás minőségek rostja hosszabb s hasonlók a rongyból készült papiroshoz. Lágyak és simulékonyak. Az amerikai földmivelésügyi minisztérium közlése szerint sok millió tonna kukoricaszár fog az uj ipar­nak rendelkezésére állani. Ez idő szerint a kukorica- szárat óriás mennyiségben semmisitik meg, hogy az útból eltakarítsák, vagy legfeljebb aládöntik a szántás­nál, bár trágyának nagyon keveset ér. A gyártás az uj találmány szerint állítólag sok­kal egyszerűbb és könnyebb, mint a papirosnak cellu­lózéból való előállítása. A feltalálók az úgynevezett cooked eljárást alkalmazták, a melyet a fából készült finomabb papirosminőségek előállításánál is sikerrel al­kalmaztak. Ez eljárás mellett a kukoriczaszárat csak másfél óráig kell főzni, mig a farost-anyagnak tizenhá- rom-tizennégy óráig tartó főzésre van szüksége, hogy megpuhuljon. Az uj papirost eddig csak a laboratóri­umban készítették gépek nélkül. A gyártás ennek elle­nére csak tizennégy dollárba került tonnánkint a cellulózé papir tizenhárom dollárnyi előállítási költségével szem­ben. Megfelelő gépek használata mellett s a papirosnak nagyban való előállítása esetén a költség Bristol dr szerint ötven százalékkal csökkenne. A nemes gesztenye. Kevés fa van, a mely annyi haszonnal járna, mint ez. Gyümölcse, mely délvidéken, sokszor a kenyeret pótolja, keresett árucik. Már a ti-

Next

/
Thumbnails
Contents