Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)

1908-12-25 / 52. szám

dae. 25. GAZNAK LAPJA Fél évre ........................5’— korona. Neg yed évre . . . 2'50 korona. Lelkészek és tamtók, ha egész évre előfizet­nék, 6 korona előfizetési ár mellett szerezhetik meg lapunkat. Szatmár, 19QZ. név. 26. Tiszt «latul a „Gazdák Lapja“ a»«rk*sgtős«g* 4« kiadóhivatal*. Irodalmi pályázat. Gazdasági tárcát írni nem könnyű dolog. Nem könnyű már magánál a tárgy kötöttségé­nél fogva sem. Legyen a tárca rövid, könnyű irályu, szórakoztató olvasmány s tárgyát a gaz­dasági vagy népélet, sport, vadászat köréből vegye. A „Gazdák Lapja“, hogy olvasóközönsége ebbeli igényeit is kielégítse, elhatározta, hogy gazdasági tárcára irodalmi pályázatot hirdet. I. díjként 50 koronát II. „ 20 „ tűz ki a be­érkezett legjobb tárcákra s fentartja magának azon jogot, hogy a nem díjazott tárcák javát is leközölje a szerzők neve alatt. A pályázati határidő 1909. február 1. Bírálni fog a szer­kesztőség és a lap külső munkatársaiból össze állítandó bizottság. A pályázni szándékozókat felkérjük, hogy jeligével ellátott pályamunkái­kat, a papir egyik oldalára irva fenti határidőig a „Gazdák Lapja“ szerkesztőségének (Szatmár, Rákóczi-utca 36.) küldjék be, csatolva hozzá zárt borítékban a pályázó nevét s a pályáza­ton jelezve, hogy a Gazdák Lapja tárca pá­lyázata. A határidőn túl érkező tárcákat pályázat alá nem bocsátjuk, legfeljebb közölni fog­juk őket. Hírek. — Felolvasás Magyarországról. Hála Isten, kezd haár felfedezni bennünket a külföld, hiába agyarkodik ellenünk az osztrák diplomácia, mely eddig oly sikere­sen elsikkasztotta állami önállóságunkat az európai köz­vélemény előtt. A kedvező uj fordulat örvendetes bi­zonyítéka az a sürü érdeklődés, amely irántunk főké­pen Angliában megnyilvánul. így a Paddington Radikal Club népszerű felolvasóciklusának minapi felolvasó ülé­sén James Butterfleld tartott rendkívül kimerítő és min­den részében jól sikerült előadást mirólunk. „Magyar- ország és a magyarok" a cime a teljesen objektiv ta­nulmánynak, amely helyes világításba helyezi hazánkat és az osztrák diplomácia féltve ápolt valótlanságairól rántja le a leplet. James Butterfleld sok időt töltött Magyarországon és azoknak az egyre szaporodó angol MMk ofcW, ......— •lőke lő*égekn«k a táborába tartozik, akik Ugősaintébb barátjai hazánknak. — Mezőgazdasági munkabérek Magyarországon 1907. évben. A m. kir. földművelésügyi miniszter a« idén is kiadta a mezőgazdasági munkabérekről szóló terjedelmes jelentését (745 oldalas.) Ez a statisztikai jelentés a következő fejezetekre oszlik ; I. Napszám­bérek. II. A kettős igásfogat keresete napszámban. III, Szakmánymunkabérek, IV. Kereseti viszonyok. V. Mun­kásviszonyok. A jelentés a munkabérek j«ll«gzetos emelkedéséről tesz tanúságot. Cukorrópatermelök szervezkedése. A Szerenos- vidéki Cukorrépatermelők Szövetsége január «lső nap­jaiban közgyűlést tart Sátoraljaújhelyen, a cukorgyár­ral kötendő szerződés feltételeinek megállapítása céljá­ból. Erre való hivatkozással felkéri a termelőket, hogy a szerencsi cukorgyárral mindaddig szerződést ne kös­senek, illetve meg ne újítsanak, mig a gyűlés határo­zatairól nem értesültek. — Szkita Sándor halála. A régi juhászati gárda egyik kimagasló alakja hunyta be örökre szemeit. A megboldogult éveken át volt Károlyi István gróf juhá­szati felügyelője, ezen minőségben a tótmegyeri és mágócsi nemes posztómerinó tenyésztést oly magas fokra emelte, hogy az országban kevés hozzá fogha­tót találhatunk. A közügyek terén is elismerésre méltó munkát végzett, 1895-ben való nyugalomba vonulása óta mint értékelő bizottsági tag a budapesti nyilvános gyapjuárveréseken tevékeny részt vett. A régi magyar állattenyésztő gazdák egy érdemes tagja szállt vele sirba. — Mintakomió-teiep Hódságon. Jelek szerint a komlótermelésben beállott szünetelés után ezt a fontos kereskedelmi növényt nagyobb mértékben fogják a gazdák a jövőben termelni. Kedvező jelek arra valla­nak, hogy az utóbbi években mutatkozó alacsony komlóárak javulni fognak s igy a termelésben ismét lendület áll be, A magyar komló hírnevének megszer­zése, a termelés irányítása végett Darányi földművelés" ügyi miniszter elhatározta, hogy a Bácskában, ahol a komlótermelésre való kedv mind nagyobb, mintakomló- telepet létesít. Ez e mintatelep — mint értesülünk — Hódságon lesz, a berendezési munkák már folyamat­ban is vannak. — Burgonyanemesitós a Felföldön. A Felvidék népének legfontosabb tápanyaga a burgonya idők fo­lyamán annyira degenerálódott, hogy az nemcsak em* b ;ri, de még állati tápláléknak sem alkalmas többé. E bajon segítendő, Darányi földművelésügyi miniszter már 1901-ben intézkedéseket tett a beteg vetőmag ki­cserélésére. Az intézkedések foganatosítása közben azon szomorú tapasztalatra jutottak, hogy a burgonya nemcsak kisebb körzetekben, de az egész Felvidéken degenerált. Ennek megfelelően kell tehát a magkicse­rélésnek és nemesítésnek is történnnie. E cél érdeké­ben a miniszter ez év folyamán a burgonyaszaporitó telepek létesítésére és termesztési kísérletek végzésére vándortanárt nevezett ki, A szaktanár Miskolczon van s ide intézendők a gazdáknak a termesztésre vonatkozó

Next

/
Thumbnails
Contents