Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)
1908-12-25 / 52. szám
14-ik »Ick GAZDÁK LAPJA de«, 24 óhajai. A felvilágosítások díjtalanok, sőt — szükséges ecetekben — a kirendelt szaktanár a helyszínre is ál- lamköltségen utazik. — Baromfitenyésztő munkásnök képzése. A gödöllői állami baromfitenyésztő munkásnőket képző szakiskolán az 1909-ik évvel az ötödik évfolyam veszi kezdetét. Hazánk baromfitenyésztésének előbbrevitelével szorosan összefügg ez az intézmény, mert az innen kikerülő növendékek azok, akikre legbiztosabban lehet számítani a gazdaságosabb tenyésztési eljárásoknak az ország lakossága között való terjesztésénél. A gazdaközönség részéről is állandó kereslet mutatkozik az iskolát végzett növendékekért s igy a szegényebb sorsú nőkre mindenkép ajánlatos az iskola elvégzése, elnyervén ezzel egy biztos és állandó keresetforráshoz a képesítést. Akik az iskoláról közelebbit óhajtanak tudni, forduljanak Gödöllőre az iskola vezetőségéhez. — Csikóbejelentés. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület felhívja csikónevelő gazdáinkat, hogy miután a jövő évben a közös hadügyminisztérium a csikó- szükségletet közvetlen a gazdaközönségtől szándékozik beszerezni, azok, akiknek 1909. év tavaszán 3 éves •ladó csikóik lesznek, folyó évi december hó 31-ig azokat a cs. és kir. 7. számú lóavató bizottsághoz Miskolcra jelentsék be. A csikóbejelentésének feltételei: 3 éves kor, 157 cm. minimális magasság, hátas lónak megfelelő alkat, a csikó származásának hiteles igazolása, azonkívül, miután a csikók legelőre lesznek kivetve, a gazda tartózkodjék a csikó farkát levágni. — Vasút Domahidára. Domahida szatmármegyei község a napokban Luby Béla képviselő vezetése alatt Szterényi államtitkárnál járt s kérte, hogy a Nagykároly és Domahida között levő vasútvonalat, a mely körülbelül 3 kilométer hosszú, építsék ki. Az államtitkár biztatólag válaszolt.-- A magyar szőlöfajok gyűjteménye. A földmi- velésügyi miniszter elrendelte, hogy a magyar szőlőfajtákat felkutassák és fajgyüjteményben fajismeret szerint meghatározzák. A székesfőváros határában levő állami szőlőtelepen a miniszter rendeletére szőlőfajgyüj- temény gyüjtetett egybe és ennek állandó kiegészítése folyamatban van. Ennek az a célja, hogy a Magyar- országon termelt szőlőfajták ismeretével a magyar fajismét kiadhassák. — Külföldi borforgalmunk alakulása. Az orsz. statisztikai hivatal októberi füzete a külkereskedelmi forgalomról ismét némi rosszabbodást tüntet fel behozatalunk, ill. borkivitelünk egymásközti arányában. így borbehozatalunk a jelzett hónapban az idén 33,727 métermázsára emelkedett, holott tavaly csak 29,905 q-t tett ki a megfelelő időszakban. Ezzel szemben az ide' borkivitelünk október hóban csak 63,088 métermázsát, mig tavaly ugyanazon időszak 69,768 q kivitelt tüntetett fel. Tehát október havában borkivitelünk mérlege 10,502 métermázsával romlott. Az egész idei esztendő adatait a tavalyi első tiz hónap adataival összehasonlítva a helyzet következőképen alakul. Az idén behoztunk ezen idő alatt 319,317 q bort, mig tavaly csak 240,833 q-t, kivittünk az idén 495,536 q-t, tavaly pedig 513,140 q-t, vagyis a borbehozatal tetemesen emelkedett, a kivitel nem lényegtelenül csökkent. A mérleg egyensúlya tehát tavalyhoz képest tiz hónap alatt 96,100 métermázsával rosszabbodott. — A korpa tőzsdei árjegyzése. A tőzsdén nagy örömmel fogadták a pénzügyminiszter azon rendeletét, amelylyel a szárított szeszmoslék ármeghatározását szabályozza és ennek alapjául a május—júniusi korpahatáridő árjegyzését jelölte meg. A nagy öröm tulajdonképen annak szól, hogy a korpát, mely eddig nem képezte hivatalos árjegyzés tárgyát, a minisztérium határidős üzlet tárgyaként megjelöli. A tőzsdén azt gondolják, hogy a minisztérium a határidős üzlet mellett foglalt állást s az agrárkörök ezzel ellenkező álláspontját perhorreszkálja. Pedig a tőzsdén nagy tévedésben vannak. Az agrárkörök nem a határidő üzlet, hanem a fedezetlen határidő üzlet, vagyis a tőzsdei különbözeti játék ellen foglaltak állást. Ha a tőzsdőn a német piacok hivatalos árjegyzését figyelemmel kisérnék, azt látnák, hogy ott még ma is van határidős jegyzés, dacára annak, hogy az agráriusok keresztül tudták vinni azt, hogy a tőzsdei fedezetlen határidő üzlet beszüntettessék. Ebből is megtanulhatták volna, hogy az agráriusok törekvése nem a reális határidő üzlet ellen irányul, hanem a szerencsejáték jellegével biró fedezetlen határidő üzlet ellen, azon immorális spekuláció ellen, amely közgazdasági életünkre káros és veszélyes. — Kivándorlás. Ugocsa vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 12-én tartotta rendes havi gyűlését. A gyűlésen előadatott, hogy a kivándorlás a múlt hónapban nagyobb mérveket öltött, mert mig októberben 103, novemberben 170 útlevelet kértek és adtak ki. A kivándorlás oka a kereset hiánya. — Szilágyvármegyében november hónapban 48 útlevelet adtak ki, visszavándorlás nem történt. — Közös takarmánycsarnok Erdélyben. A simán- falvi (Udvarhely megye) gazdakör közös takarmánycsarnokot állít fel. Ilyen takarmánycsarnok Erdélyben még sehol sincs s valóban fontos dolgot létesít ezzel a gazdakör tagjai érdekeinek szolgálatára. A takarmánycsarnok céljaira egy tágas, nagy kőházat építettek, ebben benzinmotor hajtja a szecskavágó-, daráló-, ten- geriszártépő-, favágó-gépeket. A gazdakör tagjai pár fillérért végeztetik el itt mindama munkákat, melyeket eddig kézierővel nehezen tudtak végezni. — A szegény vakok karácsonya. Nagy a földi nyomor, az emberek ezrei külömböző körülmények között nyújtják felénk kezüket alamizsnát, segedelmet kérve. E számtalan szerencsétlenek között azonban leg- szánandóbbak azok, kik megfosztva a látás gyönyöreitől, még koldulni sem mehetnek látó embertársaik segedelme nélkül ; pedig gyakran nemcsak a saját, de többtagú családjuk kenyeréért kellene könyörögniök. E vak embertársaink érdekében, kiknek száma hazánkban a 18.000-ret meghaladja, fordul a Vakokat Gyámolitó Orsz. Egylet a nagyközönséghez, hogy csak