Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)
1908-12-04 / 49. szám
dec. 4. GAZDA K LAPJA 7-ik oldal már a második évben szolgáltat anyagot a kosárfonáshoz. Hozamának nagysága mindig attól függ, hogy milyen mérvben tartatnak be a művelésnél a fent említett iránypontok. Ha a telep művelésére súlyt nem helyezünk, úgy kevés és csenevész vesszőt kapunk, mig, ha azt jókarban tartjuk, sok és fonásra alkalmas vesszőt nyerünk, miért ezen körülményt különösen hangsúlyoznom kell, mert inkább ne is ültessenek füzest, ha annak gondozására súlyt nem helyeznek. A füz-vesszötelepnek fentartása anyagi áldozatába nem is kerülne a községeknek, még azon esetben sein, ha azt házilag kezelné s az összes művelési költségeket maga viselné, mert a termelt fiizvessző eladásából, bármilyen mérsékelt áron is számítaná községi lakosoknak a vesszőt, bőven megtérül a művelés összes költsége. De lehetne a füzvesszőtelep egy részét a fonással foglalkozó lakosságnak soronkint bérbe is adni azon szigorú kikötés mellett, hogy a termelt füzvesszöt az illető bérbevevő családja körében feldolgozni tartozik, kivéve azon esetekben, amidőn a bérbevevő betegség vagy más szerencsétlenség következtében családja körében azt feldolgozni nem tudná, úgy akkor a községi elöljáróság beleegyezésével azt el is adhatja. A füzvesszö-telepnek soronkénti bérbeadásánál nem értendő azon eljárás, hogy annak adandó ki, ki azért legtöbbet fizet, hanem a község elöljárósága vagy ingyen, vagy pedig nagyon csekély összeg mellet adja át a lakosságnak a füztelep egy részét használat céljából, felügyelvén azonban arra, hogy a bérbevevő jókarban tartsa fenn a bérletet, ellenesetben fenntartaná magának azt a jogot, hogy a bérlet sorokat az illetőtől visszaveheti. Bármiként is kezelné a község a füztelepet, ne tekintse azt haszonhajtó vállalatának, hanem csak annyit biztosítson magának a jövedelemből, hogy a kész kiadások megtérüljenek. Elég haszon mutatkozik a községnek közvetve abból, ha lakosságának tisztes megélhetését ilyen hasznos intézményekkel előmozdítja. Fegyverszünet. Szives elnézését kérem úgy a „Gazdák Lapja“ szerkesztőségének, mint olvasóközönségének azért, hogy az ezen lapban pro és centra már annyit vitatott varjú- kérdésben még egyszer próbára bátorkodom tenni szives türelmüket. Cikk és tárcarovatban egyaránt, talán kissé túlságos gyorsasággal akarván a varjú-kérdést megoldani, túl erősen keltem ki a — felfogásom szerint — káros varjak ellen. A sokat hányatott fekete seregnak azonban olyan lelkes védője akadt, aki cikkei által, ha teljesen meg nem is győzött, mégis a kérdés bővebb és alaposabb meggondolására késztetett. Legutóbbi „A varjú gazdasági jelentősége“ címet viselő cikkben egyes emberek nézetei, véleményei és tapasztalatai voltak felsorolva, melyekkel cikkiró ur bizonyítani iparkodik a varjú hásznos voltát. A felsoroltaknak, mint szakembereknek a véleményét tiszteletben tartom, de azt hiszem ez, ha irányadó talán lehet is, a kérdést még sem oldja meg teljesnn, csupán előbbre viszi a varjúnak, mint gazdaságilag hasznos madárnak a felfogását. A kérdés — tudomásom szerint — még az Ornit- hologiai Központ által sincs teljesen megoldva, mert bár a Központ, mint hazánk minden madárkérdésbeni legilletékesebb fóruma, véleményét a kutatások, megfigyelések és tanulmányok eredményéből, a varjak hasznos voltának bizonyítására szűrte le, a kutatást még mindig nem fejezte be s igy végleges és irányadó konzekvenciát még nem vont le; csupán ez ideig hasznosnak tartja. Fenti cimü cikkről annyit akarok még mondani, hogy az kissé nagyon is elfogult pro, úgy. mint — ezt készséggel beismerem — az enyém volt contra. Mert mig én csupán a varjak káros oldalait fejtegettem s igy még a rendesnél is feketébb szinben mutattam be a varjakat, addig a szóban forgó cikk viszont csak a jó oldalait mutatja be a varjaknak és úgyszólván egészen fehérre mossa a „fekete sereget.“ Mind a ketten kissé elfogultan bíráltuk el és egyikünk tisztán károsnak, másikunk pedig szinte túlságosan hasznosnak akarta mutatni. Már pedig, ha akár egyik, akár másik irányban biztos volna a tényállás, vagyis meglehetnénk róla győződve, hogy a sereg vagy káros, vagy hasznos, akkor — ismétlem : eltekintve egyes emberek privát egyéni nézetétől — nsm folytatnának tudományos kutatásokat természettudományi egyesületeket azon célból, hogy eldöntsék a kérdést, amit pedig folyton, még most is kutatnak. Én tehát ezen kérdésből, amely két vélemény közül az egyiket akarja tényként megállapítani, álltam az egyik vélemény pártjára és tartottam a varjut kártékonynak és üldözendőnek. Most azonban, mivel kis vitánk kellően megvilágította kissé még elfogultnak nevezhető véleményemet, egyelőre elveim feltételes fentartása mellett várakozó álláspontra helyezkedem és várom azt az időt, amikor már nem kérdés lesz a varjú-kérdés, nem mint jobbra, j vagy balra fejtegethető problémával fogok vele szem- j ben állani, hanem végérvényesen be lesz bizonyítva, | hogy vagy, vagy ?! Ha hasznos a varjú, védem ; ha i pedig károsnak bizonyulna akkor az elmulasztott időt Sangerhauseni gépgyár r.-t. vasöntöde, gép- és rézöntődé BUDAPEST, V., Csáklya-utca 3. szám. I teljes gépészi SPECIALGÉPGYÁR: szeszgyárak és szeszfinomitók élesztőgyárak . , _____ keményitő-syrup- és dextrin-gyárak berendezése. Alakit m eglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszértékesitő- és erjeszlő-kiállitás Bécs 1904. Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés.huh.
