Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)

1908-12-18 / 51. szám

dec 18 GAZDÁK LAPJA 3-ík oldal zete eddig nem is álmodott magas nívóra emel­kednék. A kamarai szervezet az eddigi gazdasági egyesületi szervezettel minden nagyobb nehéz­ség nélkül összekapcsolható volna. A vármegyei mezőgazdasági bizottság ezután csak járási szerveiben maradna meg. A közös tanácsba, melynek egy részét a szakemberek alkotnák, a gazdasági egyesület választmánya előre meghatározott számú tagot küldene, a többi tag helye pedig a kivetett adó és választás alapján töltetnék be. A kamara tiszt­viselőire vonatkozólag mindenesetre törvényben kell kimondani, hogy azok állása nyugdíjjal van egybekötve s csak oly egyénekkel tölthetők be, akiknek hazai gazdasági íőiskolai qualifikációjuk van ; ez által elérjük azt, hogy a kamara ügyei­nek intézésére intelligens, szakképzett, arra való egyének fognak vállalkozni. A közadók módjára behajtandó kamarai illeték legnagyobb részét a gazdasági egyesület gazdasági akciók végrehajtására fordíthatná, mert az egyesület vagyonának kamatai és jövedelme hozzá, az iszonyodás és félelem kétségtelen jeleit mu­tatta, szárnyaival csapkodott és tollát felborzolta. A veréb ezen viselkedése nagyon is célszerű és indokolt, hiszen ellenségei a sötétség leple alatt bármely pillanat­ban elpusztíthatják. A veréb ezen viselkedése megerősítette azon né­zetemet, hogy a gyermekek rémlátása nem a dajka- meséktől ered, hanem velük született. A kísértetektől való félelem egyúttal szülőanyja a vallásosságnak is, amelyet sem a természettudományi elemzés, sem a történelem bírálata nem tud egyhamar megváltoztatni, ami olyan hosszú időn keresztül valódi gazdasági szükségletet elégített ki, és egyrészt még ma is ki­elégít ; ezek közé tartozik a rosszabbtól való félelem és a jobbnak reménye, mindaz a homályos, ellenőrzés alá nem kerülő gondolatmenetekben még sokáig fenn fog maradni, Danin szerint a madarak lakatlan szi­geteken a megtelepülő embertől való félelmet, csak Ifibb nemzedék után fogják megtanulni, ép igy az emberiség is számos nemzedék letüntével fog leszokni a fölöslegessé vált borzadástól. Egy-egy misztikus színházi előadás még ma is arról győz meg, hogy ti­tokban milyen jól esik a boszorkány idők szemlélete. Pedig inennyivel hasznosabb volna az emberiségre nézve a természetnek és az élet föltételeinek pontos megismerése, mint az ismeretlentől való félelem. De igy igen fontos, hogy az ember mindig védelemre ké­szen álljon embertársaival szemben, akik értelmiségé­nek és érzelmeinek kijátszásával mindig készek arra, hogy erőszakosan hatalmat nyerjenek rajta. az administrativ költségek fedezésére a legtöbb­helyen elegendő volna. Ily módon a teljes együtt­működés és harmónia rövid idő alatt fokozatosan bekövetkeznék s a mezőgazdasági érdekek kép­viselete hivatott kezekbe kerülne. A borital adó. Évek hosszú sora óta mindent elkövettek a szőlőbirtokosok, hogy az őket méltánytalanul sújtó boradó eltörlését keresztülvihessék, de Ígéreteknél egyebet a különböző kormányoktól sohasem kaptak. Szinte példátlan a mai kor pénzügyi politikájában, hogy egy gazdasági termény, melynek előállítása az időjárás sze­szélyeitől függ, olyan adóval sulytassék, mely sok helyen a gazda jövedelmének nagy részét fölemészti. A borital adót az alkotmányos kor még az osztrák absolutizmus idejéből vette át s a helyett, hogy annak eltörlése iránt intézkedtek volna, ellenkezőleg tovább fejlesztették és fel­emelték. Az egyész kontinensen nincsen egy ál­lam sem, a szomszédos Ausztriát is beleértve, honnan a borital adó kiindult, — melyen a borra vetett adó oly magas volna, mint miná- lunk. De még a magyar szent korona orszá­gai területén sem egyforma az adó, Horvátor­szágban csak a fele a mienknek s a házi fo­gyasztás ott teljesen adómentes. Nálunk a gazda tulajdon borából sem ihatik anélkül, hogy adót ne fizessen érte, sőt még a kezelés közben elcsurgott, elpárolgott bort is adó alá vetik lega­lább részben, mert ezen címen oly kevés levo­nást enged meg az állam, hogy okszerű bor- kezelés mellett azzal kijönni nem lehet. A borital adó alig üti meg az ál­lam bevételeinek 1 °/0-át s ezen kis hányad az állam pénzügyi egyensúlyát amúgy sem ve­szélyeztetné. A méltányosság szempontjából, ettől eltekintve is, az adó megállapításánál min­dig az a fontos, hogy nincsen-e valamely adó­forrás túlságosan igénybe véve. Szép példát mutatott e tekintetben Franciaország, hol bár a boradó összege tízszeresen meghaladta a mien­ket, az első nagy bortermésnél sürgősen eltö­rülték, hogy a szőlőtermelők existentiáját biz­tosítsák. Hozzájárul nálunk a mizériák fokozásához, hogy a városoknak is joguk van 20%, sőt még nagyobb boradópótlék kivetésére. Sőt újabban az állam a községeknek akarja ezen adót átadni, Szabadalmazott maiy egy»zerü, oicsó nagy munkaképességű s csak egy embert igé­nyei, különösen kisgazdáknak és szöllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermihályfalván. Megtekinthető s megrendelhető a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szövetkezeténél Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél 38 korona árban. UJ » m (»eniiflí) szecskav iá

Next

/
Thumbnails
Contents