Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)
1908-12-11 / 50. szám
12-ik oldal GAZDÁK LAPJA dec, 11. Az ismertetett eljárásnak egyedüli hátránya, hogy kissé hosszadalmas, továbbá, hogy a must némileg főtt izt kap s ennélfogva nem olyan többé, mint friss must korában volt. K. T. Hasznos tudnivalók. A rossz időjárás. Néhány év óta feltűnő azon csapás, mely az időjárás állandóságában rejlik. Bármilyen időjárásunk van is, az állandósul felettünk és sokszor szinte a végzetességig makacskodik. A gazdaközönség a megmondhatója annak, mennyi kínos aggodalommal kell ilyen veszedelmes időszak elmúlását lesni. Az 1907-ik év hatalmas havazással kezdődött. Akkora hótömegek régóta nem feküdtek a földeken, mint azon esztendőben. A csapadékos hideg telet ugyanilyen tavasz váltotta fel. Még április második felében is hűvös csapadékos volt az időjárás és igazán utolsó másodperce volt már, midőn az szárazra és melegre változott. Ha ez egy héttel utóbb következett volna be, akkor 1907-ben nem termett volna búza Magyarországon. Ekkor a szárazság időszaka állított be, de ebben sem telt örömünk. Széles e világért nem esett volna többé. Ez a szárazság elhúzódott egész december végéig, azaz körülbelül nyolc hónapon át tartott. Az idei tavasz valamivel kedvezőbb körülmények között vonult be, de ismét állandósult a szárazság felettünk. Kora tavasztól julius közepéig szárazság, hőség, kánikula helyett: hűvösség, szárazság, majd újra száraz meleg köszöntött be. Ennek azonban hamarosan vége szakadt, mert ami emberemlékezet óta meg nem történt: októberben már derekas fagyban volt részünk, holott a mezőgazdasági munkálatok nagyon messze állottak még a befejezéstől. Sőt a szőlő sok helyen még a tőkén állott. Erre a sok abnormi- tásra csak ráduplázott az idei november. Húsz esztendőre visszamenőleg nem volt ezen hónapban oly alacsony a hőmérséklet, mint az idén. Csodákkal határos, de a 16 fok Celsiust is elérte a higanyoszlop fagypont alatt az idei november nagyobb dicsőségére. Az alanti táblázat tiz évre visszamenőleg feltünteti november hónap legmagasabb és legalacsonyabb itteni hőmérsékletét: Legalacsonyabb Legmagasabb h í m é r s é k 1 e t CO CO 1899-ben +4 +16 1900-ban +5 + 8Vs 1901-ben-2 + 14 1902-ben +3 + 10 1903-ban — 1-1-20 1904-ben +2 + 11Va 1905-ben —2 + 16 ' 1906-ban —IV* + 14 1907-ben +3 + 14 1908-ban —16 + 12 Sertéshizlalás árpával. Viszonyaink között kizárólag árpával való hizlalás nem szokott előnyös lenni, kivált ha szárazon, szemesen akarnók felétetni. Az árpa szívós, kemény héját a sertés nehezen bírja szétmorzsolni, a miért aztán rágatlan nyeli le a falatot, melyet a gyomor nem bir jól megemészteni, sőt ha igen sokat talált enni az állat, úgy a nagyon megduzzadt árpa igen könnyen gyomorbajt idézhet elő nála. A száraz árpát különben csakhamar megunják a hízók és keveset fogyasztván, lassan gyarapodnak. Ha mindenek ellenére is kizárólag csak árpával akarnánk hizlalni, akkor mindjárt kezdetben vízbe áztatva, tehát felduzzasztva és [megpuhitva etessük a szemeket; később, körülbelül a hizlalás második felében darával és lehetőleg forró vízzel süiü habarcscsá keverve öntsük a vályúba, még pedig télen melegen, nyáron kihűlés után. Ily alakban és minőségben a gyomor könnyen megemésztheti az árpát; a hízók jóízűen falják és sokat meg tudnak belőle enni, minek következtében gyorsan felhiznak és jó húst és vastag szalonnát adnak. Az átmenet a szemről darára lassanként eszközlendő s e részben jól megfigyendő mindaz, mi a tengerivel való hizlalásnál tudni való. — A tengerin és árpán kívül használt szemes takarmányok legkivált csak kisegitő- kép, azaz más takarmányhoz adott pótlék gyanánt szerepelhetnek, kivévén a kölest. Mezei rovarok irtása. Egy horvát gazda nemrégiben azzal a kéréssel fordult a párisi Pasteur-intézet- hez, hogy adjanak felvilágosítást arra nézve, hogyan szabadulhatna meg a földi bolhák okozta károktól. Ezek különösen a tavaszi vetésben tettek kárt úgy a cukorrépánál mint a kendernél. A Pasteur-intézet azt a kipróbált módszert ajánlotta, hogy a tavaszi vetésre szánt területeken még őszszel 40—50 méternyi távolságban kis szalmakazalokat (egy-kőt zsúp szalmát) hordjanak össze, hogy a rovarok télen át ott húzódjanak meg. A kazalakat azután tavaszszal meg kell gyújtani. Ez az egyszerű módszer már több országban bevált. Néhány hcrvát nagybirtokos már alkalmazta is a Pasteur-intézet által ajánlott eljárást. A korom mint trágya. A korom egyike a legjobb trágyaszereknek, elősegíti a növést, uj termő erőt kölcsönöz a növénynek s elűzi a férgeket. A földi eprek, melyekre télen kormot hintünk, sokkal erőteljesebben hajtanak ki és szebb és nagyobb gyümölcsöket teremnek. A hagymára való befolyást mindenütt ismerik s ezért alkalmazzák is azt leggyakrabban a metélő hagyma behintésére. A kormot mindig a kertbe, pázsitra, vagy a vetemény és virágágyakra kellene kihordani; ez a csekély vesződség megtérül a bővebb termés által a veteményes kertben. Irodalom. A telepítés kérdéséhez. E címmel Garai Benő tanulmányt irt, amely a telepítés kérdésének megoldására egész programúiét foglal magában. Tartalmas és tömör bevezetés után, amely a szabadelvű korszak helytelen gazdasági politikájának találó kritikáját adja, annak okait fejtegeti, hogy az eddigi telepítési kísérletek meddők voltak, és rámutat az 1894. V. t.-c. hibáira. Ma jd kiindulva abból, hogy a föld nem tőke, amely kölcsönök visszafizetésének alapja lehetne, kifejti, hogy a jelzálogkölcsönnel túlterhelt föld helyett járadékbir- tokot kell a _kisgazdának juttatni. Ilyen járadékbirtokok alakítására alkalmas területekül az állami, hitbizományi és egyházi birtokokat jelöli meg. A hitbizományi és papi javakat olyan méltányosan akarja megváltani, hogy a mai haszonélvezők a legtöbb esetben jelentékenyen nagyobb jövedelemhez jutnának, mint ami- nőt most élveznek. A járadékbirtokok szervezését szigorú hatósági felügyelet alá kívánja helyezni a szerző. A nagyszabású akció pénzügyi teendőinek elvégzésére bank alapítását tartja szükségesnek, amely a parcellázandó földek eddigi tulajdonosainak egyszerre kifizethetné a vételárat, a telepeseket pedig az életbiztosítási eszme alapján elláthatná a birtok felszereléséhez szükséges tőkével. Behatóan foglalkozik a telepes hagyatékának kérdésével is, és a törzsörökösödési rendszer ellen foglal állást. A munka, amely Singer és Wolf- nernól jelent meg, minden könyvkereskedésben kapható. Ára 1 korona.
