Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)
1908-12-11 / 50. szám
dec. 11. GAZDÁK LAPJA 13-ik oldal. A világ 1908. évi gábonatermése. A gazda és a kereskedő világnak állandóan fokozódó érdeklődése vezette a földmivelésügyi minisztert arra, hogy az ezen cim alatt kiadott füzetben a világ gabonaterméséről beszámoljon. A mü adatainak gyűjtése közvetlenül aratás után történt, tehát nagyrészben becslésen alapszik s bár az összeállitás a legnagyobb körültekintéssel történt, mégis szándéka a miniszternek, hogy a végleges eredménynyel igazolt adatokat a tél folyamán újból közrebocsátja. A mü először tárgyalja a gabonatermelő államok időjárását és a termelési körülményeket, azután közli a központi meteorologiai intézet jelentését Európa tavaszi és nyári időjárásáról. Levonja ezután az időjárásból eredő konsequentiákat s részletesen tárgyalja a bevételre szoruló államok szükségletét s az exportáló államok kiviteli feleslegét. A mü végén rendkívül értékes összefoglalás van, mely kimutatja az egyes gabonanemek termését s ezt összehasonlítja az elmúlt év termésével. Ezután táblázatokba csoportosítva közli az összes import és export államok szükségletét, illetve feleslegét gabonanemek szerint csoportosítva. A gazdasági cseléd szerződése és bérlevele cim alatt dr. Szabó Tamás tollából egy gyakorlati szempontból igen értékes és hasznos tanulmány jelent meg. Az uj cselédtörvény életbe lépte óta minden cseléd változáskor felmerült az a kérdés, hogy mit kell a cselédszerződésbe, vagy a bérlevélbe belefoglalni ? A most megjelent tanulmány szerzője megmagyarázza, hogy mi mindent fölösleges szerződésbe vagy a bérlevélbe belevenni azért, mert a törvény úgy is kötelező szabályokat állit fel s viszont mi mindent nem szabad felvenni a szerződésbe, vagy ä bérlevélbe, azért, mert a törvénnyel ellenkező megállapodások érvénytelenek. E kérdések fejtegetésével a szerző az egész tanulmány összefoglalásaképen egy szerződési és egy bérlevélmintát közöl. A gyakorlati szempontból igen értékes munka a Franklin Társulatnál (Egyetem-utca 4.) kapható. Ára 30 fillér. Magyarország gyomnövényei. Wagner János az aradi tanitóképezde tanára könyvet irt az országban előforduló gyomnövényekről, a melyek azt a gyakorlati célt szolgálják, hogy a gazda úgy a kalászos, mint a kapás növények közt élő gyomnövényeket felismerje, pusztítsa, vetőmagját megtisztítsa s a legjobb módon védekezzék. A mü ezt a feladatát nagy szaktudással és gondossággal oldja meg. Darányi földmivelésügyi miniszter azzal ismerte el a szerző derék vállalkozásának, évtizedes tanulmányainak praktikus hasznát, hogy a földmivelésügyi ministeri kiadványok sorában adatta ki. Wagner 400 oldalra terjedő könyve mindenekelőtt a gazdaságilag müveit földek gyomnövényeit veszi sorba ; ismerteti szaporodásukat, elterjedésüket, kártételeiket, irtásukat, a szakszerű védekezést és pedig a vetőmag kiválasztása, tisztítása, a föld okszerű megmunkálása módjait; kiterjeszkedik a mü a mesgyés és parlagterületek gondozására, a trágya helyes kezelésére, a gyomirtás minden fajtájára, kézi gyomlálásra, legeltetésre, permetezésre, égetésre, ismerteti az idevágó törvényeket és rendeleteket ; végül tudományos készséggel, de egyszersmind világosan ismerteti egyenkint a búza, rozs, zab stb. gyomnövényeit, a rétek csekély értékű füveit, mindezt ábrák bősége magyarázza és színes növénytáblák sokasága egészíti ki. A földmivelésügyi minisztérium kiadása számottevő mü, mely egy régi szükséget pótol, mert mindazt, a mit a magyar gazdának erről a kérdésről tudnia kell, világosan taglalva együtt találja. A mü ára 3 korona. Kapható Nagel Ottónál. Tanítók és lelkészeknek bizonyos példányszámig a földmiveiésügyi miniszter ingyen engedélyezi a müvet, ha az illetők ezért a földmivelésügyi minisztérium könyvtárának (Budapest, Országház-tér) egyszerű levelet Írnak. Nyílt rovat. Kérdések. Dohánytermelési engedély. Dohánytermesztésre alkalmas területtel rendelkezem. Kérem azon lépések szives közlését, melyeket meg kell tennem, hogy engedélyt kapjak. jj. B. Használt távirdasodronyok. Szőlőmivelési célokra elhasznált távirdasodronyért szándékozom folyamodni. Hova kell a kérvényt beadnom és milyen felszereléssel ? H. Gy. Fekete és zöldugar. Bérleti szerződésemben a fekete és a zöld ugar kifejezések fordulnak elő. Kérem szives értesítésüket, hogy általában mi értendő a fenti kifejezések alatt. B. 1. Feleletek. Zöldtrágyázás. Az adott viszonyok között (homokos talaj, elégtelen állatlétszám) a zöldtrágyázás tényleg célravezető, amennyiben ennek hivatása a növényi tápanyagokon kívül a humusnak pótlása is. Zöldtrágya- növényül csakis erős fejlödésü, tehát sok humust szolgáltató és pedig pillangós virágú növényt használjunk, mert ezek a nitrogén gyűjtő baktériumok segítségével a levegő nitrogénjét megkötik s gyökereiken a talajban raktározzák. A másik két legfontosabb növényi tápanyag pótlására kálifoszfát trágyát kell használni (150 kgr. superfosfát vagy 250 kgr. thomassalak és 70 kgr. 40°/o-os káli) illetőleg kötött talajon csak fosfortrágyát, mert ezek nélkül a talajnak csak nitrogén! rágyát adunk, ami a meglevő fosfor és kálikészlet kizsarolására vezet. Nagy tömegénél fogva legalkalmasabb zöldtrágya a csillagfürt, mely a legtöbb nitrogént is gyűjti, csakhogy csupán ott diszlik jól, a hol már hüvelyeseket ismételten termeltek. Igen jó hatású olyan tábláról, a hol előző évben csillagfürt termett, kb. 15 szekér földet az uj tábia kát. holdjára áthordani és alászántani. Ezzel átvisszük a nitrogéngyüjtő baktériumokat s az ezzel járó összes elöuyök alapját megvetjük. Meszes talajon a lapos fehér, mószszegóny talajon a kék csillagfürt diszlik jól. A csillagfürt zöld- trágyázás egy egész termesztési évet vesz igénybe, tehát ugar helyett nagyon ajánlatos. Homok talajra alkalmas növények még a homoki borsó és a nyúlszapuka. Közbeszurt zöldtrágyázásra a szöszös bükköny, őszi borsó és biborhere alkalmas. Ezeket őszszel vetjük, május végén alászántjuk s utánuk burgonya, tengeri és takarmány termelhető. Az ilyen zöldtrágyázás természetesen nem oly erőteljes hatású, mint az, amely egy egész termesztési évet vesz igénybe. Cs. S. Peronospora kár mint adóelengedési ok. Peronospora kártétel következtében az illető évre eső adó Vb, 2/b részében esetleg teljes egészében elengedhető (18-3. XLIV. t.-c. 49. §. és 1895. I. t.-c. 5. §.) A rovarok által okozott kár az illető év augusztus 1-ig a községi elöljáróságnak Írásban bejelentendő, ha a kárvallott szőlőbirtokosok többen vannak, a jelentés az e célból megbízott két képviselő által teendő meg; a bejelentéshez a kár felvételéhez szükséges nyomtatványok ára, ivenként 4 fillér melléklendő. Az idén tehát már elesett az adóelengedésére irányuló jogától s fentiek csak a jövőre nézve lehetnek irányadók. M. I.
