Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)
1908-12-11 / 50. szám
10-ik oldal. GAZDÁK LAPJA. dec. lí. Ezzel szemben a tarka nyugati fajtájú marhák rohamosan szaporodtak és még sincs semmi látszata, mert tejszövetkezetek nem igen létesülnek a megyében. 2) Lóállományunk évről-évre fokozatosan csökken, a jelen évben azonban ismét némi emelkedést mutatott. 3) Sertésállományunk az 1904—905. évben erősen csökkent, azonban az 1906. év óta ismét rohamos emelkedést mutat. 4) Juhállományunk pedig szintén erős szaporodást mutat. Tehát láthatjuk, hogy ily statisztikai adatok mily sok okulást nyújtanak a gazdának. Épen azért mindenkinek figyelmébe ajánljuk, hogy gondoljon erre, midőn tavasszal az állatösszeirást eszközük és ne idegenkedjék tőle, hanem inkább tőle telhetőleg segítse elő annak pontos felvételét, hogy az őt is érdeklő eredményből annál biztosabb következtetést vonhassunk és ha kell, a bajok orvoslása végett gazdáink segítségére állhassunk. ERDŐS DEZSŐ m. kir. állatorvos. CSARNOK. Színház. Az elmúlt színházi hét az operettek és vígjátékok jegyében állott s mivel színtársulatunknak ezek képezik legerősebb oldalát, jól rendezett, gördülékeny előadásokban nem volt hiány s a nagyobbára telt házak szívesen honorálták tapssal a jól sikerült előadásokat. A lefolyt héten két újdonság is színre került és pedig a „Herbelin papa“ cimü francia vígjáték és a „Nagymama“ operett. Az első típusa a francia vígjátéknak, tele képtelennél-képtelenebb helyzetekkel, amelyek szükségképen kacajt fakasztanak a nézőben, A darab meséje a körül foi’og, hogy egy nyugalmazott hajós kapitány nőül vesz egy fiatal leányt, a kapitány törvénytelen fia pedig a leányzó édesanyját. Ebből persze komikusnál-komikusabb helyzetek állnak elő. Kár, hogy a darab előadása nem ment simán, ami a sikerhez feltétlenül szükséges. Igaz, hogy a vidéki színészet helyzete a szerep betanulására vonatkozólag nehéz, hiszen úgyszólván minden nap más-más darab kerül színre s igy a folyékony előadáshoz szükséges megfelelő számú próbát nem lehet egy könnyen megtartani. Mégis azt ajánljuk, hogy inkább kevesebb uj darabot hozzanak színre, de amit előadnak, az menjen jó előadásban. A második újdonság a Nagymama volt, amely darabot Csiky Nagymamájából dolgozták át és Máder, az Opera voltjigazgatója zenésitette meg. Csiky szép darabját mindnyájan ismerjük s igy e darab nem hatott az újdonság ingerével. Más kérdés már, hogy érdemes volt-e operettet csinálni belőle? Néhány szép zene és énekszám van ugyan benne, de azért általánosságban mondható, hogy a már közismert darabokat operettekké átgyurni nem helyes. A közönség önkónytelenül is megvonja a párhuzamot s ez bizony sohasem üt ki az operett előnyére, mert egy oly jelenet, moly az eredeti darabban szép és megható, zenével és énekkel gyakran komikusán hat. A hét többi napját a már ismert vígjátékok és operettek előadása töltötte be; színre került a Csókon szerzett vőlegény, a Baba, a Kis szökevény, a János vitéz, Zsidó honvéd, Miliárdos kisasszony. Színészeink többnyire igon jó előadást nyújtottak, kőlönösen a női gárda bizonyította be az operettre való rátermettségét. Vasárnap és Boldogasszony napján két előadás volt. Színre került a Bor, Gárdonyi szép falusi törté- ! nete. Az előadás jó volt, különösen Fodor Oszkár nyuj- i tott szép alakítást Baracs Imre nem könnyű szerepében. Éppen a Bor előadása bizonyítja, hogy színészeink ha ambícióval fognak hozzá, társadalmi darabok helyes előadására is képesek. A karzati közönség hangos i nevetése oly helyzetekben, midőn az éppen nem volt helyén való, rontott csak az előadás hatásán. A jövő heti műsor egy részét a következőkben i adjuk: Péntek: Tatárjárás, operette. Szombat: Szerencse fia, bohózat. Vasárnap délután: Rab Mátyás, operett. Vasárnap este: Szerencse fia, bohózat. —I. Dal- és zeneestély. A dal- és zeneegyesületnek december 5-iki estélye igen szép közönséget vonzott a Társaskörbe. A zenekart a Berlinben hangversenyező Füredi S índor helyett Benkő Miksa tanár vezényelte. Őszinte elismerést aratott a zenekar szabatos játéka, fegyelmezettsége s egybevágó, kerekded előadása, melyet a közönség zajosan megtapsolt. Éppen úgy általános tetszést vívtak ki az énekkar kitűnő számai, melyeket Veres Lajos karnagy vezetett. A műsor bevégzése után társas vacsora és tánc következett. Matiné. A Kölcsey-kör e hó 20-án d. e. 11 órakor a városháza nagytermében matinét tart a következő programmal: 1. Szabados Ede felolvas. 2. Trio. Jámbor Jenőtől, a zongorán Mándy Bertalanná, gordonkán Mándy Bert., hegedűn Pfaltz Emil játsza. 3. Pujda Margit monológot ad elő. 4. Pfeifer József énekel. Két sajátságos juh betegség. Ismeretes, mennyire rettegnek juh tartó gazdáink a száj és körömfájástól és méltán. Mert a rendszerint nagyobb számú juhnyájból, hogy kiirtsuk alaposan, sokkal több bibelődésre, nagyobb szorgalomra van szükség, mintha a dolog természeténél fogva könnyebben ellenőrizhető szarvasmarhát támadja meg. Van azonban két juh betegség, amelyek egyike a körömfájásra, a másika a szájfájásra hasonlít, kevesbbé tapasztalt juhászok által annak is mondják, holott más valami. A gazdaságban úgy sincs szükség felesleges aggodalmakra, röviden leirom tehát mind a kettőt, talán megkímélek ezáltal nehány fiatalabb gazdát a felesleges töprenkedéstől. Minthogy az első, az úgynevezett csukló-gyuladás
