Gazdák Lapja, 1908. november (7. évfolyam, 45–48. szám)
1908-11-27 / 48. szám
8-ik oldal GAZGAK LAPJA nov 27 ladásunkat ? Én azt hiszem, ha jól körülnézünk mégis akadunk ilyenre is. A „Gazdák Lapja“ ez évi 43. számában a gazdasági gépbemutatásra szóló í'elitivásá- bau az állattenyésztés fejlesztésének szükségességet említ! és helyesen jegyzi meg a cikk tovább, hogy a fejlesztést a megfelelő takarmányozással elősegíthetjük, — a mit a modern gépek beszerzésével könnyen el is érhetünk, mivel nem pocsékolódik a takarmány. Ez az a melynél meg kell egy kicsit áilanunk ; — mert ez mind arany igazság, — csakhogy viszont arra is kell ügyelnünk, hogy állatpocsékolást ne kövessünk el. Már pedig állatpocsékolásnak nevezhető az, midőn a gazda a szépen fejlődésnek induló állatállományában szabad utat enged a kárt ekozó nyavalyának, hogy összetett kezekkel tehetetlenül nézze azt a rombolást, a mit ez a kór az állatállományának elpusztításával J véghez visz. Hogy ez eddig igy volt, nem csodálatos, mert a gazda megmivelve a földjét a természetre bízta mindenét, állatját is — nem bírván küzdeni e hatalmas erővel. De nem úgy ma, midőn az erő a gazda kezében van és a maga javára igyekszik a természetet kihasználni, már pedig mint említettem illuziórus volna, ha a természetnek az állatállományra ható erejét nem igyekeznék a kezébe tartani, mert úgy a mit nyer a réven — elveszti a vámon. Ha kitűzte célul a természet meghódítását, ragadja egészen a kezébe, ha küzd az iránt, hogy termése minél több és jobb legyen és j minél jobban tudja értékesíteni, miért nem küzdhetne ! az állatállományának elpusztulása ellen. Mórt pl. hiába igyekszik valaki, hogy gépekkel a legszebb és legjobb tengerit nyerjen, ha sertéseivel feletetve azokat elpusztulni hagyja — vele pusztul a tengeri, tehát összes fáradságának gyümölcse is. Pedig a földmivelósügyi kormány ép úgy, mint a gazdasági gépek terjesztésénél —- az állatállomány megmentésére is a legmesszebb menő segítséget nyújtja ; ime bizonyíték, hogy az állatorvosi szolgálat államosításával, az állatorvosok kedvezőbb elosztása által lehetővé tette szükségesetén a szakemberek könyebb igénybevehetőségét, továbbá nagy összegeket áldoz évente a ragadós betegségek elfojtása érdekében stb. Különben is fölösleges példákkal támogatni állításomat. A földmivelósügyi miniszter jóságos atyai gondoskodását minden téren gazdáink maguk is lépteu- nyomon tapasztalják. Tehát midőn a gépekben minden alkalmas újítást megakarunk honoitani — honosítsuk meg egyúttal az állataink ragadós betegségei elleni küzdelem terén hozott újításokat is. itt a jelenben csak az egyik ily küzdelemre hívom fel a gazdák figyelmét, nevezetesen az állati hullák eltakarilására; mert a legtöbb ragadós betegség csirái a hullában szaporodni kezdenek, vagy ha nem is szaporodnak, minden esetre életképesek maradnak jó ideig, tehát egy ilyen hulla kész veszedelem a környező állatállományra, már pedig a legtöbb gazda kevés gondot fordít arra, hogy a hulla és váladéka úgy eltűnjön a földszinéröl, hogy az többé elő ne kerülhessen és ne fertőzhessen, de különben is ez a mai dögtér-rendszer mellett majdnem kivihetetlen, hisz ha tényleg még szabályszerűen lett is eltakarítva az, nem őriztethető ítéletnapig és bizony a hely őri- } zete nélkül kiszedi azt a cigány és hurcolja mindenfelé, sokszor tudva egyenesen az állatállomány közé, — hogy még hulla legyen, — igy például a tapasztalat bizonyítja, hogy a sertésvészes sertések beleit szétdarabolva a sertés falka járása mentén elszórják, hogy döghöz jussanak. Semmisítsük meg tehát úgy a hullákat és fertőző váladékaikat, hogy azok többé ne fertőzhessenek. Erre legalkalmasabb anyag a tűz. A kultúra igyekszik is felhasználni a tüzet, mint hullamegsemmisitőt akár a* u. n. hu!!aféldolgozók (digestorok) — akár a huila- égetők segélyével. Iíyeu hullaégető kemencét ajánlunk a gazdák figyelmébe, melynek felállítása nem sokba, alig 200 koronába kerüi és a hulla megsemmisítéséhez szükséges tüzelő anyag (szalma, vagy gaz, vagy fa) is kevés összegbe kerül, körülbelül annyiba, mint egy-ogy hullának a jelenlegi módon való szabályszerű elásása ; de ha még többe is jönne pár fillérrel, szívesen adja azt a gazda, ha nyugodtan alhat és ram kell rettegnie, hogy a cigányok a még egészséges állatait is befertőzik, de másrészt a költségeinek egy része megkerül a hamuból, mely kitűnő trágya. Ez a kemence az erdődi állathullaégető kemence, mely Erdődön mindenkor megtekinthető és melynek tervrajzát minden érdeklődőnek alantirt készséggel - ingyen rendelkezésére bocsátja. Minden 200 holdas birtokon vagy úgy, hogy két vagy több szomszéd birtokon közösen felállítható, egyszerű, bármelyik kőmives elkészítheti. Siessünk tehát gazdák — mentsünk a mit menteni lehet és a jövőben modern gépek mellett a hullaége- tőnek, bár ne legyen szükség rá, ott kell lenni minden számottevő gazdaságban. Erdős Dezső. Hasznos tudnivalók. Csirkenevelés helyes módon. A baromfitenyésztés úgy a leghasznosabb, ha a csirkéket rögtön eltávolítják az anyától. Ha a tyúkok a keltést elvégezték, külön helyiségbe záratnak, ott jó ellátást kapnak és 8—10- nap múlva újra tojnak. A kotlók egy négyszögös kamarában vannak elhelyezve, melynek minden oldala 4—5 méter hosszú. A kamara nagyon tiszta frissen meszelve. Az egyik szegletben egy nagy doboz homok van, a falak mentén fészkek vannak, mellső oldalukon köralaku nyitással. A fészkek egymástól 30—40 em.- nyire vannak elhelyezve. Minden fészekben megfelelő nagy rekesz van, a rekeszbe a mellső kereknyiláson át jut be a kotló. Tizennyolc ilyen rekesz van a kamarában. Az összes fészekben egyszere kezdik meg a keltetést. Minden rekeszbe kerül négy porcellán tojás. Este a sötétben ráültetik a tyúkokat, négy napig ülnek, inig valódi tojásokat tesznek alájuk. Ezentúl rendesen folyik a keltés. Amely tyuk nem felel meg kötelességének, mással helyettesittetik. Minden egyes tyuk alá 13 tojás kerül. Jó egészséges tengeri, egy edény friss víz, némi zöldség, meg hushulladék ez a teljes ellátás. Hetenként legalább egyszer lesz a szemét eltakarítva és a víz kicseréltetik naponta frissel. A köttök nem igen szokták fészküket eltéveszteni. A tej mint a házinyulak takarmánya. Az emlős állatok életüknek elején csupán tejjel táplálkoznak, s e tápanyagokból épül fel szervezetük s mennél tovább maradnak az ivadékok taz anyatej étvezetében, annál kevósbbé lesznek az úgynevezett „gyermekbetegségeknek" kitéve. De nem csak a csecsemőkorukat élő fiatal állatok tápláléka tej. hanem olyanoké is, amelyeknél a tejképződést kívánjuk előmozdítani : ilyenek a vemhes és fiaikat szoptató anyanyulak. Mint látjuk a tejnek rendkívül nagy szerep jutott az állattenyésztés körül, de midőn e körülményt felemlítjük, egyidejűleg reá kell mutatni ama veszélyekre, melyek előállnak, ha a tejhez ártalmas anyagok kever- tetnek, az ártalmak főleg abban állanak, hogy a tejhez betegség, csirák lesznek keverve, ilyenek a tuber- culosis baktériumok.
