Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40–44. szám)
1908-10-30 / 44. szám
október 30. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal dooságát, hogy még a havasi riska marha is túltesz rajta. Az tagadhatatlan tény, hogy népünk az újság ingerének is engedve nagy előszeretettel van, vagy csöndjük vágyik a tarka marhára és az is igaz, hogy azt jobban kényezteti, inkább gondozza, mint a mar megszokott szürke marhát. Ez egy örvendetes jelenség és ha ezáltal elérhetnők azt, hogy népünk a tarka marha révén megtanulja az okszerű állattenyésztést, kétszeres lenne a nyereség, de fájdalom a tapasztalat nem azt mutatja ; a jobb gondozás csak addig tart, amig az újság iugere hat; ha már az egész községben elterjed a tarka marha, éppen úgy kezdik azt is elhanyagolni, mint a régi szürke marhát. Ilyen viszonyok között elgondolhatja bárki is, hogy mivé degenerálódik a jó tartáshoz szokott tarkamarha és nemcsak hogy nem képes végezni a kisgazda igás-szükségletét, de tejelőképessége is minimumra csökken és korai fejlődése is megakad; arról pedig, hogy az igy visszafejlett elsatnyult marha mennyire nem képes ellentállani a különböző betegségeknek, nem is saólok. Nagy hibának tartom ezért a nyugoti raarhate- ayésztés mindenáron való terjesztését, hogy a kisgazda érdekének a nyugoti marha tenyésztése felel meg, mert éppen a fentebb elmondottak szerint a legtöbb vidéken ez nem áll, hanem talán az volna a helyes meghatározás, hogy oly vidékeken, ahol a nép már eddig is megszokta az állatok jobb gondozását, meg ott, ahol nagyobb fogyasztó központok, nagyobb városok, vagy ipartelepek a nyers tej értékesítését lehetővé teszik, igen is indokolt lehet a nyugati marha tenyésztése ; de az ország más vidékein tartsuk meg a már ezer év óta velünk összeszokott magyar marhát, mert annak tenyésztését, ha talán momentán, rövid ideig, látszólag a nyugati marha túl is szárnyalná, az leginkább megfelel a mi népünk gazdasági érdekének. L. F. Kísérletek műtrágyákkal. Ritka év az, melynek tavaszi hónapjai oly rendkívül szárazak legyenek, mint a minők a folyó éviek voltak. Pedig a gazda az év bármely részében is jobban tűri a szárazságot, mint éppen tavasszal, a mikor a nyiló, fejlődő természet arannyá vált minden csepp esőt. Méltán hihettük a tavaszi szárazság közepette, hogy az idei közepesen alul maradó termés az alkalmazott műtrágyákat sem hálálta meg, pedig nem igy volt, mert a műtrágyázási eredmények várakozáson felüliek. A gazdák szuperfoszfátból magyar holdanként túlnyomóan 100—120 kg.-ot használtak s csak egyesek alkalmaztak 150—200 kg.-ot. Leginkább őszi kalászosok alá alkalmazták és pedig mindazok, akik búza alá használták, kivétel nélkül alkalmazták egyszersmind rozsnál is, ellenben nem mindenki használta búza alá is, aki rozsnál alkalmazta. Tavaszi kalászosok alá kevesen álkalmazták, ellenben sokan cukorrépa és takarmány-növények alá. Rozsnál kivétel nélkül mindenki kedvező eredményt ért el; a terméstöbblet 1—2—3 métermázsát tett ki, tehát nemcsak a költségek térültek meg, hanem minden egyes esetben igen jelentékeny haszon is mutatkozott. Ezen eredmény is igazolja azon eddigi tapasztalatot, hogy a rozs gyökérzete van a kalászosok között képesítve a tápláló anyagok tökéletes kihasználására, másrészt pedig, hogy az őszi kalászosok közül a rozs az, mely rendesen a gyengébb talajt kapja s igy természetes az, hogy a szuperfoszfátot bizonyosabban meghálálja. A búza alá alkalmazott szuperfoszfát 100 eset közül 90 esetben fizette meg a műtrágya árát, illetőleg nyújtott hasznot. A terméstöbblet legtöbb esetben 100—120 kg.-ot tett ki m. holdanként, de nagyon sokszor 150 — 200 kg.-ot is. Tehát ezek a kísérletek is igazolják, hogy a szuperfoszfát minden kilója után legalább egy kilogramm terméstöbbletet lehet várni. Az a nehány termelő, aki nem ért el számottevő terméstöbbletet, maga is a nagy tavaszi szárazságnak tulajdonítja a kedvezőtlen eredményt, ami természetes is, mert ha nincs folyadék, a melyben feloldódhasson a foszforsav, nem is fejthet ki teljesen kedvező hatást. Ezzel azonban nem veszett el a szuperfoszfát ára, mert ott van az a talajban most is s csak a kedvezőbb, esősebb időre vár, hogy hatását a búza után következő növénynél érvényesíthesse. A hatás elmaradhatatlan s nyilvánulnia kell előbb utóbb. Sőt azon esetekben, a midőn hatását már nyilvánította, amelyekben tehát már is adott hasznot, még egy további haszon is várható a jövő évben az utónövénynél, mert a szuperfoszfát hatása — miként azt számos kísérlet bizonyítja — két évre terjed s ha csekélyebb az első évben, nagyobb a másikban és megfordítva. A szuperfoszfát hatása azonban nem csupán a terméstöbbletben, hanem sok egyébben is nyilvánult. Szinte egybehangzóan hangsúlyozzák a jelentésttevők, hogy a szuperfoszfátozott búza korábban beéredett s ennek következtében szeme nem aszott össze, mint a későbben beérett nem szuperfoszfátozotté. így aztán a minőségi különbözet nagyon sok helyt igen jelentékeny volt, mert a mig a nem szuperfoszfátozott búza hektoliter súlya 75—77 kg., addig a szuperfoszfátozotté 78—80 kg. volt. Igen sok gazda hangsúlyozza továbbá, hogy a szuperfoszfátozott búzának szalmája is magasabb növésű, vastagabb szárú volt s nem egy helyt magában a szalmaterméstöbbletben is megtérült a szuperfoszfát ára. S az idei szalma-szük évben ez nagyon is figyelemre méltó és értékes eredmény volt. Egyesek érdemül rőjják fel a szuperfoszfátozásnak azt is, hogy az erősebb, vastagabb növésű szalma lehetetlenné tette a különben buja növésű megdőlését, sőt sokan azt is tapasztalták, hogy a rozsda nem bántotta a szuperfoszfátozott búzát, holott a szomszédos táblában* a mely nem lett szuperfoszfátozva, a rozsda jelentékeny károkat okozott. Vannak, akik azt is tapasztalták, hogy a kifagyásnak jobban ellentállott, sokan mások, akik a leghatározottabban hangsúlyozzák, hogy lóhereszántásba szuperfoszfát alkalmazása nélkül nem is szabad búzát vetni. Olyan értékes tapasztalatok ezek, amelyek érdemesek a feljegyzésre, mert a gyakorlat embereitől származnak, mert a gyakorlat emberei kell, hogy hasznát vegyék. Tavaszi kalászosokra a gazdák csak egynehányan alkalmaztak szuperfoszfátot. Egynehányan az eredmény felől igen kedvezően nyilatkoznak, egynehányan azonban nem értek el kedvező eredményt. Előbbeni esetben bizonyára kedvező esőzések voltak, utóbbi esetben azonZsákokat, vízmentes ponyvákat, dohányzsineget, kenő-olajat, raktáron tart és legjutányosabb áron szállít a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesitő Szövetkezete, Szatmár, Arpád-u. 21.
