Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40–44. szám)

1908-10-30 / 44. szám

4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA okt. 30. ama nemes lelkű nagy hazafinak mély aggodalmáról a ; haza sorsáról e bizalmas emberétől hallottam, igazán a j legfőbb ideje volt, hogy a gondviselés őt nekünk adta ! s iparkodjunk most már kettőzött erővel az ő széllé- j mében a szövetkezeti és gazdatársadalmi akciót foly- ! tatni s szervezkedjünk minden téren, mentsük meg ami még megmenthető, mert a tizenkettedik órát már elütötte s ha még most se ébredünk öntudatra, mehe­tünk uj hazát keresni, mert közönyösségünk és nem­törődömségünkkel elprédáltuk ősi jussunkat e hazához. A zsidóság élénk kereskedelmi szelleme mellett, melylyel tagadhatatlanul a magyar elem felett felsőbb- ségben van és ezt mint látjuk vagyon gyűjtésére a magyar elemmel szemben nagyon is kihasználja, a magyar elem megmentésére és a kereskedelmi szellem nevelésére a legjobb szer a szövetkezetek alakítása és fentartása, mely ha azonnal nem is, de később meg­tenni a maga áldásos gyümölcsét. Ez lebegett ama nagy hazafi a gazdák boldogult vezére szeme előtt is. Kettőzött erővel fogjunk tehát ilyenek alakítása, fentar­tása és fejlesztéséhez, hogy népünkbe ezáltal a keres­kedelmi szellemet belé oltva, vele a hazának és né­pének hasznos szolgálatot tegyünk és ezutoni szorgal­munknak mi és később utódaink áldásos gyümölcsét élvezhessék. Nem mondom én ezzel, hogy az egész kereske­delmet a szövetkezet pótolhatja, mert a kiviteli keres­kedelmet és egyes belső kereskedelmi ritkább cikkeknél a kereskedelem nem pótolható, mert az ke­vesebb regievei dolgozván mint a szövetkezet, a fo­gyasztó források kipuhatolása mellett ennek kívánalma szerinti termelés előmozdítására jótékonyan hat, de a termelő és fogyasztó közé oda a fogyasztásnál a tö­megfogyasztáshoz ne ékelődjön, hol azok közé mester­séges akadályokat gördítve az árukat drágítja s a meg­élhetést megnehezíti. Elhiszem, hogy a hazafias nagyvagyonos zsidó­ságnak fáj a mellőzés, csipkedés, lenézés, melyet a ma­gyar mágnás sőt a jobb módú, független közép- osztály részéről elszenvedniük kell, mert hisz hiába bárósitják izraelita polgártársaink magukat, ha fajukra a vagyongyűjtés eszközei megválogattására hatni nem tudnak, hazafias irányra őket nem terelik, mert a bi­zalmat, hogy ez megszűnjön, nem nekünk hanem ne­kik kell megszerezni, addig biz’ csak pénzes zsákoknak fogják ezek őket tartani. Tessék a vagyonos hazai zsidóságnak nyílt sisak­kal hitsorsosaik elé állani és azt mondani, eddig és ne tovább és elébük tárni a hazafiasság követelményeit az államfentartó magyar fajjal szemben, hogy ne fek­tessék tisztán vagyon gyűjtésre az üzleti téren tagad­hatatlan nagyobb szellemi képességüket csakis saját önző boldogulásukra, hanem osszák ezt meg a többi, a teremtő által e téren kevésbé megáldott embertár­saikkal is s az egyenlőséget ne csak a maguk számára követeljék lépten nyomon, hanem maguk is jó példával alkalmazzák. Ha igy járnak el, meg fogják látni, hogy hitsorsaik vagyongyűjtése ugyan lassúbb folyamatba jut, de az assimiláció elsöpri a gátat, mely ma közöt­tünk van, dacára, hogy a sajtó nagy hatalma, élénk szellemi felfogásuk és vagyonosodásuk révén, nagy részt ma kezükben van. Hisz itt van az örmények példája, ez is kereske­delmi szellemmel megáldott nép, de ugyebár nincs assimiláló gát a magyar és örmény faj között. Sz. M. Á magyar szarvasmarha érdekében. Érdeklődéssel és örömmel olvastam e lapok ha­sábjain a múlt számban is megjelent buzdítást és fel­hívást a tenyésztőkhöz, hogy ne hanyagoljuk el annak az áldott jó magyar marhának a tenyésztését, fordít­sunk több gondot reá. Hát bizony erre nagy szüksé­günk van. Mert ha szétnézünk itt a mi vidékünkön is, azt fogjuk látni, hogy bizony nagyon megfogyatkozott a számuk, holott valamikor liires jó marhákat tenyész­tettek itt, a nagyobb gazdák és a kisgazdák is. A helyett azonban, hogy arra lettek volna buz­dítva, hogy testre és tejelésre javítsák, minden átme­net nélkül egyszerűen áttértek a pirostarka marhák tenyésztésére — már a ki tehette — s most olyan tarkák itt a gulyák, hogy rossz rájuk nézni. A nyugati marha rohamos térfoglalása azt kel­lene hogy jelentse, hogy a gazdaközönség belátta, hogy ezen marhafaj terjesztése hajt több jövedelmet és azért cserélte ezt föl a régi szürke marhával; a lát­szat emellett szól, dé ha alaposan megvizsgáljuk a dolgot, azt hiszem, nem lesz nehéz bebizonyítani az ellenkezőjét. Elismerem azt, hogy jó tartás és gondozás mel­lett, a jól megválasztott és tiszta vérben tenyésztett tarka marha jobban fizet, mint a szürke marha. Elis­mert dolog, hogy a tarka marha gyorsabban fejlődik, jobban tejel és a legtöbb fajta jobban is hízik, mint a magyar marha; mind oly tulajdonságok, amelyek az ő részére billentik a mérleget Már most meddig tartja meg ez a marha ezen jó tulajdonságait: addig, amíg olyan körülmények között tenyésztik, amely neki meg­felelő. Mert állítom és be is tudom bizonyitani, hogy ahol a legjobb származású nyugoti marhát nem gon­dozzák és csak úgy tartják, vagy mondjuk koplaltat- ják, mint a szürke marhát, bizony 2—3 generáció alatt úgy elsatnyul és úgy elveszti minden jó tulaj­Nagykikindai gyártmány. Bohn-féle sza bad. biztonsági átfedő cserép 272. szám. BOHN M. és TÁRSAI Nagykikinda és Zsombolya. Legrégibb, legnagyobb és legjobb telep e szakmában Ausztria - Magyarországon a BOHN-féle TÉGLAGYÁRAK Nagykikindán és Zsombolyán. Alapittatott 1864. — Legelőkelőbb referenciák. SO millió évi gyfertó,a a cs. és kir. szab. Bohn-féle biztonsági átfedő cserepekből, vasoxyd természe- 140 szetes vörös szinben és kátrányozva. 7—10 Gyártmányok ! BOHN-féle szabadalmazott biztonsági átfedő cserepek.- Legolcsóbb, legszebb tetőzet. , Képes árjegyzék és minták kívánatra ingyen és bérmentve. Képv. Reiter L. és T., Illyés és Friedman, Schefteli S., fíonreich T. fakeresk. által, j Zsombolyai gyártmány. Szab. biztonsági préselt átfedi cserép 2o3. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents