Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40–44. szám)
1908-10-30 / 44. szám
4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA okt. 30. ama nemes lelkű nagy hazafinak mély aggodalmáról a ; haza sorsáról e bizalmas emberétől hallottam, igazán a j legfőbb ideje volt, hogy a gondviselés őt nekünk adta ! s iparkodjunk most már kettőzött erővel az ő széllé- j mében a szövetkezeti és gazdatársadalmi akciót foly- ! tatni s szervezkedjünk minden téren, mentsük meg ami még megmenthető, mert a tizenkettedik órát már elütötte s ha még most se ébredünk öntudatra, mehetünk uj hazát keresni, mert közönyösségünk és nemtörődömségünkkel elprédáltuk ősi jussunkat e hazához. A zsidóság élénk kereskedelmi szelleme mellett, melylyel tagadhatatlanul a magyar elem felett felsőbb- ségben van és ezt mint látjuk vagyon gyűjtésére a magyar elemmel szemben nagyon is kihasználja, a magyar elem megmentésére és a kereskedelmi szellem nevelésére a legjobb szer a szövetkezetek alakítása és fentartása, mely ha azonnal nem is, de később megtenni a maga áldásos gyümölcsét. Ez lebegett ama nagy hazafi a gazdák boldogult vezére szeme előtt is. Kettőzött erővel fogjunk tehát ilyenek alakítása, fentartása és fejlesztéséhez, hogy népünkbe ezáltal a kereskedelmi szellemet belé oltva, vele a hazának és népének hasznos szolgálatot tegyünk és ezutoni szorgalmunknak mi és később utódaink áldásos gyümölcsét élvezhessék. Nem mondom én ezzel, hogy az egész kereskedelmet a szövetkezet pótolhatja, mert a kiviteli kereskedelmet és egyes belső kereskedelmi ritkább cikkeknél a kereskedelem nem pótolható, mert az kevesebb regievei dolgozván mint a szövetkezet, a fogyasztó források kipuhatolása mellett ennek kívánalma szerinti termelés előmozdítására jótékonyan hat, de a termelő és fogyasztó közé oda a fogyasztásnál a tömegfogyasztáshoz ne ékelődjön, hol azok közé mesterséges akadályokat gördítve az árukat drágítja s a megélhetést megnehezíti. Elhiszem, hogy a hazafias nagyvagyonos zsidóságnak fáj a mellőzés, csipkedés, lenézés, melyet a magyar mágnás sőt a jobb módú, független közép- osztály részéről elszenvedniük kell, mert hisz hiába bárósitják izraelita polgártársaink magukat, ha fajukra a vagyongyűjtés eszközei megválogattására hatni nem tudnak, hazafias irányra őket nem terelik, mert a bizalmat, hogy ez megszűnjön, nem nekünk hanem nekik kell megszerezni, addig biz’ csak pénzes zsákoknak fogják ezek őket tartani. Tessék a vagyonos hazai zsidóságnak nyílt sisakkal hitsorsosaik elé állani és azt mondani, eddig és ne tovább és elébük tárni a hazafiasság követelményeit az államfentartó magyar fajjal szemben, hogy ne fektessék tisztán vagyon gyűjtésre az üzleti téren tagadhatatlan nagyobb szellemi képességüket csakis saját önző boldogulásukra, hanem osszák ezt meg a többi, a teremtő által e téren kevésbé megáldott embertársaikkal is s az egyenlőséget ne csak a maguk számára követeljék lépten nyomon, hanem maguk is jó példával alkalmazzák. Ha igy járnak el, meg fogják látni, hogy hitsorsaik vagyongyűjtése ugyan lassúbb folyamatba jut, de az assimiláció elsöpri a gátat, mely ma közöttünk van, dacára, hogy a sajtó nagy hatalma, élénk szellemi felfogásuk és vagyonosodásuk révén, nagy részt ma kezükben van. Hisz itt van az örmények példája, ez is kereskedelmi szellemmel megáldott nép, de ugyebár nincs assimiláló gát a magyar és örmény faj között. Sz. M. Á magyar szarvasmarha érdekében. Érdeklődéssel és örömmel olvastam e lapok hasábjain a múlt számban is megjelent buzdítást és felhívást a tenyésztőkhöz, hogy ne hanyagoljuk el annak az áldott jó magyar marhának a tenyésztését, fordítsunk több gondot reá. Hát bizony erre nagy szükségünk van. Mert ha szétnézünk itt a mi vidékünkön is, azt fogjuk látni, hogy bizony nagyon megfogyatkozott a számuk, holott valamikor liires jó marhákat tenyésztettek itt, a nagyobb gazdák és a kisgazdák is. A helyett azonban, hogy arra lettek volna buzdítva, hogy testre és tejelésre javítsák, minden átmenet nélkül egyszerűen áttértek a pirostarka marhák tenyésztésére — már a ki tehette — s most olyan tarkák itt a gulyák, hogy rossz rájuk nézni. A nyugati marha rohamos térfoglalása azt kellene hogy jelentse, hogy a gazdaközönség belátta, hogy ezen marhafaj terjesztése hajt több jövedelmet és azért cserélte ezt föl a régi szürke marhával; a látszat emellett szól, dé ha alaposan megvizsgáljuk a dolgot, azt hiszem, nem lesz nehéz bebizonyítani az ellenkezőjét. Elismerem azt, hogy jó tartás és gondozás mellett, a jól megválasztott és tiszta vérben tenyésztett tarka marha jobban fizet, mint a szürke marha. Elismert dolog, hogy a tarka marha gyorsabban fejlődik, jobban tejel és a legtöbb fajta jobban is hízik, mint a magyar marha; mind oly tulajdonságok, amelyek az ő részére billentik a mérleget Már most meddig tartja meg ez a marha ezen jó tulajdonságait: addig, amíg olyan körülmények között tenyésztik, amely neki megfelelő. Mert állítom és be is tudom bizonyitani, hogy ahol a legjobb származású nyugoti marhát nem gondozzák és csak úgy tartják, vagy mondjuk koplaltat- ják, mint a szürke marhát, bizony 2—3 generáció alatt úgy elsatnyul és úgy elveszti minden jó tulajNagykikindai gyártmány. Bohn-féle sza bad. biztonsági átfedő cserép 272. szám. BOHN M. és TÁRSAI Nagykikinda és Zsombolya. Legrégibb, legnagyobb és legjobb telep e szakmában Ausztria - Magyarországon a BOHN-féle TÉGLAGYÁRAK Nagykikindán és Zsombolyán. Alapittatott 1864. — Legelőkelőbb referenciák. SO millió évi gyfertó,a a cs. és kir. szab. Bohn-féle biztonsági átfedő cserepekből, vasoxyd természe- 140 szetes vörös szinben és kátrányozva. 7—10 Gyártmányok ! BOHN-féle szabadalmazott biztonsági átfedő cserepek.- Legolcsóbb, legszebb tetőzet. , Képes árjegyzék és minták kívánatra ingyen és bérmentve. Képv. Reiter L. és T., Illyés és Friedman, Schefteli S., fíonreich T. fakeresk. által, j Zsombolyai gyártmány. Szab. biztonsági préselt átfedi cserép 2o3. szám.
