Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40–44. szám)
1908-10-16 / 42. szám
okt. 16 GAZDÁK LAPJA 9-ik oldal. Feleletek. Milyen fajta pulykát tenyésszünk ? A nagybani tenyésztésre a legjobb és legmegfelelőbb pulykafajta a fehér magyar pulyka, amelyet hazánkban már sokan okszerű és helyes kiválasztás által olyanná fejlesztettek, hogy az bármely külföldi fajtával tökéletesen egyenrangú, sőt azokat, tekintettel honosultságára és rendkívül szívós természetére s igénytelenségére, minden tekintetben túl is haladja. A fehér tollú magyar pulykát a kereskedők is szívesebben veszik a tarkával szemben és pedig azért, mert a fehér toll értékesebb —- és pedig sokkal — mint a tarka pulyka tolla. Előnye az is, hogy a fehér pulykát évente 1—2-szer meg lehet ko- paszíani s igy a toll értéke egy állat után 50—60 fillérre tehető, mig az igy nyert tarka pulykatollat atoll- kereskedők nem veszik meg s nem is keresik. A fehér magyar pulyka igen jó tojó, jól kelt, a tojások nagy százalékban termékenyek, kemény héjuak, a csibék jól kelnek, gyorsan fejlődnek s oly hamar húsosodnak, hogy tapasztalataim szerint a 6 hónapos fiatal pulykakakasok 6 kilót nyomnak ősszel a tarló- legelés után, ami valóban kitűnő eredménynek mondható. Ezen baromfit épp úgy lehet hajtani, mint a sertést, vagy más 4 lábú állatot egyik helyről a másikra, akárhol, még a szabad ég alatt is jól megvan, 10 hetes kortól kezdve legelve megkeresi élelmét s amint fen- nebb emlitém, 6 hónapos korban 6 kilót nyom, ami minimálisan számítva a husértékét a helyszínén 7 koronának felel meg. 0. S. Szőlőkarók impregnálása. Szőlőkarókat olyképen impregnálhatunk, hogy két százalékos rézgálic-oldattal félig telt kádakba annyi szőlőkarót állítunk egymás mellé, amennyi csak belefér. Az igy beállított karók addig áznak ezen oldatban, mig csak a karók felső végén a gálicoldat cseppek alakjában látható nem lesz, jeléül annak, hogy a karóknak már minden porcikája átivódott rézgálicos vízzel. Ekkor a karókat újakkal cseréljük ki, miközben folytonosan pótolni kell a 2°/o-os rézgálic-oldatot. Végül a felmaradó rézgálic-oldatot permetezésre használhatjuk, de jegyezzük meg, a gálicos viz meddig töltötte meg a kádakat, hogy az elpárolgás okozta vízveszteséget közvetlenül permetezés előtt tiszta viz hozzáadásával helyrehozván, 2°/o-os oldatot kapjunk, melyet esetleg kétszer annyi vízzel is hígíthatunk, mert első permetezésre csak 1% os bordói levet szokás használni. D. E. Süldő hizlalás. A 35 kg. súlyú esztendős mangalicasüldő átlag l’l vagy legfeljebb 1'2 kg. tengeridarát képes naponta enni, de egész szemű tengeriből valamivel kevesebbet, mert a rágás kifárasztja. Miután pedig a hízósertéssel annyit célszerű etetni, amennyit jóízűen meg tud enni, eleintén annyi egész szemű tengerit kell neki adni, amennyit megeszik, később pedig annyi tengeri darát, mint amennyit előbb említettünk. Az előrehaladó hízás azonban csökkentőleg hat az étvágyra s ezért alig tételezhető föl, hogy a negyedik hónapban is annyi tengeri darát egyék a hízósertés, mint eleintén, minélfogva tehát később is mindig a sertés étvágyához alkalmazkodva, annyi tengeridara adandó neki. hogy minden egyes etetéskor teljesen jóllakjék, de maradékot ne hagyjon a vályúban. Ez a negyedik hónapban valószínűen már 09’ -L0 kg. tengeridarával lesz naponta elérve. —k. Értekezlet a boritaladó törlése érdekében Szatmáron. A boritaladó törlése érdekében Szatmáron f. hó 14-én a Gazdasági Egyesület értekezletet tartott, a melyen több érdekelt, köztük a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület részéről is számosán voltak jelen. — Világossy Gáspár titkár ismertette a Magyar Szőlősgazdák Orsz. Egyesülete átiratát, a melyben ez csatlakozásra hívja fel a Gazdasági Egyesületet a boritaladó eltörlésére kifejtett aktióban. Ismerteti azután azt a memorandumot, melyet lapunkban egész terjedelmében közlünk, végül a következő határozati javaslatot ajánlja elfogadásra : „Tekintettel a borok értékesítése körül újabban tapasztalható nehézségekre, tekintettel továbbá a hazai borfogyasztásnak épen a magas boritaladó következtében folytonos hanyatlására, de főleg a szeszadónak legutóbbi felemelésére, mondja ki az értekezlet, hogy egyhangúlag kívánja a boritaiadó mielőbbi eltörlését. Ezen ügyben csatlakozik a Magyar Szőlősgazdák Orsz. Egyesülete által indított mozgalomhoz, melyről az egyesületet átiratilag értesíti.“ P os zvék Nándor azzal kéri a határozatot kiegészíteni, hogy az egyesület intézzen táviratot a földművelésügyi miniszter úrhoz, kérvén, hogy a boritaladó törlésére irányuló aktiót a Pénzügyminiszter urnái szorgalmazni kegyeskedjék. Éhez a Gazdasági Egye- sü'.et képviselői olyképen járultak hozzá, hogy az előterjesztett határozati javaslatoi magukévá tétték s ezen felül a földmivelésügyi miniszter urat feliratilag határozták el megkérni arra, hogy a boradó törlését illetékes helyen támogassa. Eddig szól tudósításunk a fenti értekezletről s örömmel látjuk, hogy a Gazdasági Egyesület is csatlakozott ahoz a mozgalomhoz, amely annyira fedi a közérdekeket. Hírek. — Tiltakozó gyűlés a borfogyasztási adó ellen. A Szőlősgazdák Országos Egyesületének megbízásából van szerencsénk felkérni az érdekelteket, hogy a bor- fogyasztási adó éli őrlésének követelése tárgyában Szatmárhegyen folyó hó 18-án délelőtt 10 órakor a kapitányi hivatal előtti piactéren tartandó gyűlésen az országos mozgalomhoz csatlakozás céljából mentül nagyobb szárában résztvenni szíveskedjenek. — Szat- már, 1908. október 10. Dr. Keresztszeghy Lajos, P o s z v é k Nándor. — A Szatmármegyei szüret. Mint utólag értesültünk Erkörtvélyesen folyó hó 23-án, Krasznabélteken pedig folyó hó 19-én veszi kezdetét a szüret. — Az OMGE évi jelentése. Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület“ folyó hó 20-án délelütt tartja meg évi rendes közgyűlését B.-Pesten saját székháza nagytermében. A magyar gazdák különös érdeklődésével kisért ezen folyó évi közgyűlés meghívója most jelent meg és küldetett szét, melynek tárgysorozatán szerepel Des- sevvffy Aurél gróf elnök, Bujanovics Sándor, Zselénski Róbert gróf és Pallavicini Ede őrgróf alelnök lemondásának bejelentése és elnök, valamint három alelnök választásának ügye is. A közgyűlést megelőzőleg most jelent meg egy- ugyuttal az egyesület egyévi működését főbb' városokban feltüntető évkönyv is, mely főhelyén az egyesület igazgatóválasztmánya által a közgyűlés elő terjesztendő jelentést tartalmazza. Az igazgatóvásztmányi jelentés behatóan ismerteti a magyar mezőgazdasági helyzetet általában ismerteti azokat az eseményeket, melyekben az egyesület az elmúlt év folyamán közreműködött, így a gabonapiaci hírszolgálatról, a nemzetközi gabona- árfolyam ellenőrző bizottság budapesti értekezletéről, az abraktakarmányok kiviteli tilalmázása körüli akcióról, az Ausztriával fennálló kereskedelmi és forgalmi szer
