Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40–44. szám)

1908-10-16 / 42. szám

10-ik oldal. GAZDÁK LAPJA. okt. 16. ződés ügyéről, a szerb éíőállatbehozatal és a szerb husbehozatal engedélyezése elleni állásfoglalásról stb. tájékoztat, egyáltalán kiterjeszkedik az Évkönyv ezen része mindazon fontos mozzanatokra, amely a lefolyt év folyamán a magyar mezőgazdaságot közvetve vagy közvetlenül érintették s amely ügyekben az egyesület kezdeményezőleg, avagy _ irányitólag közreműködött. Részletesen beszámol az Évkönyv, az Egyesület hiva­talos lapja, a „Köztelek“ s egyéb kiadványai utján végzett közgazdasági irodalmi munkásságról is, végül feltünteti az OMGE 1909. évre egy beállított költség előirányzatát részletes indokolással együtt, mely szerint az egyesület bruttó szükséglete 211,388 koronában van a jövő évre megállapítva. Végül az egyesület 4320 tagja van az egyesület évkönyvében betüszerinti sor­rendben, pontos címjegyzék kíséretében felsorolva. — Gyűlések a boritaladó eltörlése érdekében. F. hó 18-án megmozdul vármegyénk gazdaközönsége, hogy az érdekeltekkel csatlakozását fejezze ki, a Magyar Szőlősgazdák Orsz. Egyesülete részéről a bor­italadó eltörlését célzó mozgalmához. Tizenöt helyen hivattak |össze ily tiltakozó gyűlésre a szőlőtermelők és pedig Szatmárhegyen, Érkörtvélyesen, Nagykároly­ban, Kántorjánosin, Fülpösdarócon, Nagybányán, Sza- niszlón, Felsőbányán, Szinérváralján, Erdődön, Szokon- don, Krasznabélteken, Dobrán, Nántün, Apán és Szaka­szon. A gyűlések egybehivásán a mozgalom vezetésével a MSzOE. részéről megbízott dr. Keres ztszeghy Lajos és Poszvék Nándor lapunk főszerkesztője fáradozik. — A hegyvidéki akció és Szatmárvármegye. Most jelent meg a földmivelésügyi ; minisztérium résztetes költségvetési elő irányzata az 1909. évről. Ebből kö­zöljük szóiul-szóra a következőket: „A helyvidéki, székelyföldi és felvidéki földmivelő nép segélyezésére irányuló állami tevékenység költségei összesen 262,200 koronával emeltettek. Ez a többlet részben az akció természetes fejlődésével kapcsolatos költségekre szük­séges, részben pedig azért irányoztatott elő, hogy az állami segélyezési akciónak S z a t m á r és Szilágy- vármegyékre tervezett kiterjesztésével felmerülő költségekre a fedezet rendelkezésre álljon.“ Jól eső örömmel veszünk tudomást erről a nagy- fontosságú népakcióról s megnyugtat bennünket az, hogy vármegyénk gazdasági előmozdítását célzó törek­véseinket illetékes helyen is megértették. — Az állami szöiővesszők és oltványok eladása. Az állami szőlőtelepeken termelt szölövesszőket és szőlőoltványokat csak hazai szőlőbirtokosoknak adják el. Az eladás feltételeit most teszi közzé a földmive- lésügyi miniszter. Eszerint az amerikai fajtájú szőlő- vesszők ezre 6 és 24 korona közt váltakozik aszerint, hogy bortermő fajta e, csemegeszőlő fajta-e, avagy hogy első vagy rnásodosztályu-e ? A szőlőoltvány ezre 100— 200 korona között váltakozik. És pedig a sima szőlőoltvány ezre 100 korona, a gyökeres fás szőlőoltványok ezre 200 korona. A vételajánlatokat november hó 20-ig ahhoz a szőlöszeti és borászati felügyelőhöz, vagy vincellériskolái igazgatósághoz kell benyújtani, ahol a szőlővel beültetendő terület van. Azoknak, akik szőlő­vesszővel kereskednek, sz állam szőlővesszőt nem ad el. A beérkezett vételajánlatokat a beérkezés sorrendje szerint intézik el. Húszezer darabnál több sima vesszőt és 10,000 darabnál több gyökeres vesszőt, 8000 darab­nál több szőlőoltványt egy szőlőbirtokosnak sem adnak el. A határidő letelte után esetleg benyújtott kérése­ket és vételajánlatokat csak az esetben veszik figye­lembe, ha az idejekorán beadott kérvények és vétel- ajánlatok teljesítése után még maradna fenn szőlővessző,. ! avagy oltványkészlet. — Károlyi Sándor gróf szobrának leleplezése. Október 21-én délelőtt 11 órakor történik Károlyi i Sándor gróf szobrának ünnepélyes leleplezése. A vidékről ez alkalomra mintegy 2000 résztvevőt jelen- i tettek, be, kik között ott vannak az összes gazdasági | egyesületek, gazkakerök, fogyasztási- és hitelszövetke- ' zetek képviselői. A leleplezésnél Dessewffy Aurél j gróf tartja az ünnepi beszédet, melyre Darányi I Ignác földmivelésügyi miniszter válaszol. A leleplezés | megtörténte után a küldöttségek százai fogják a szo- | bor elé letenni testületeiknek koszruit. Délután 1 óra­kor társas lakomát rendeznek, amelyen Darányi I földmivelésügyi miniszter a most elkészített Károlyi- serleggel kezében emlékbeszédet fog tartani. Ugyan­csak ez nap délután 6 órakor a budapeti Vigadó he­lyiségében az Országos Széchenyi-Szövetség rendez Károlyi-estélyt. — Nemzetközi tejgazdasági kiállítás. A jövő év jüniusban Budapesten tartandó IV. nemzetközi tejgaz­dasági kongresszus alkalmával egy nemzetközi tejgaz­dasági kiállítás is fog rendeztetni. Ezen kiállítás szer­vezésére kiküldött bizottság Pálffy Béla gróf elnöklete alatt a napokban ülést tartott, melyen elhatároztatott, hogy a kiállítás a városligeti iparcsarnokban fog meg­tartatni. Ezen kiállításnak 3 főcsoportja lesz. I. Tej és tejtermékek csoportja. II. Tejgazdasági gépek és esz­közök csoportja. III. Tejgazdasági tudományos és kí­sérleti csoport. A kiállításra vonatkozó mindennemű felvilágosítással a kongresszus főtitkári hivatala (Bu­dapest, V., Vigadó) készséggel szolgál. — Kisgazdák nyugdíjintézete. A Magyarországi Kisbirtokos Szövetség budapesti középpontjában a mi­napmegtartott igazgató-tanácsi ülésében Hunyár László, a szövetség igazgatója részletes tervet mutatott be, melynek alapján a magyar kisgazdák részére nyugdij­; intézmény volna szervezendő. Az ülés magáévá téve a ! tervezetet, a tél folyamán megtartandó vidéki nagy- I gyűlésein fogja megvitatni, mely után támogatásra föl­kéri az 0. M. G. E. utján az összes gazdasági egye­sületeket s az eszme megvalósítása érdekében a föld­mivelésügyi miniszterhez is fölirattal fordul. — Hordóuzsora országszerte. Több vidéken a szüret alkalmából a legnagyobb bajt az okoz, hogy némely gazdának ninc-i elég hordója a terméshez egy- részét s ezáltal rontják az árakat, dacára, hogy a szü­ret egészben véve épeu nem tulnagy. Ez okozza az­után, hogy a hordó ár az idén roppantul emelkedett. A kádárok el vannak halmozva megrendeléssel és van­nak vidékek, hol húsz krr.mát (!) kérnek a hordók minden hektoliteréért. Ez pedig oly tetemes ár, hogy a bortermelő egyáltalán cl nem bírja. Emiatt igen nagy a kereslet régi hordók után is. A Magyar Szőlősgazdák Orsz. Egyesülete és a bor­italadó. A MSzOE. kebelében lázas tevékenység indult meg a folyó évi október 21-én (szerdán) délelőtt fél 9 órakor megtartandó országos tiltakozó gyűlés érdeké­ben, melyet az egyesület a boritaladó törlése ügyében szervez. A legszűkebb rendező-bizottság permanenciában van, azonkívül pedig az ország minden bortermelő megyéjében szerveztetett egy 5—10 tagú szükebb és egy 50—100 tagú tágabb bizottságot, úgy hogy a szervezkedésben körülbelül 3000 bortermelő, kereskedő és vendéglős vesz részt. Felhívást küldött a MSzOE. igazgatósága 1200 nagyobb bortermelő község elöljáróságának, 800 hegyközség, 500 gazdasági, sző-

Next

/
Thumbnails
Contents