Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40–44. szám)
1908-10-16 / 42. szám
8-ik oldal GAZGÁK LAPJA oktt. 16 kitelelve, tavaszszal megint szanaszét vándorol. Az egérnek ezt a természetes összeverődését szintén föl kell használni az irtásra. Az ilyen szalmakazlak helyét 25—30 centiméter mély és ugyanolyan széles árokkal úgy zárjuk körül, hogy a kazalból kifelé igyekvő egér okvetlenül az árokba hulljon. Ez utóbbi oknál fogva szükséges, hogy a körülzáró árok fala igen meredek és egészen sima legyen. Az ilyen árok ásása lehetséges, mert tudjuk, hogy az egerek csak kötött földön garázdálkodnak. Az ebbe az árokba hullutt egeret azután agyon kell verni, vagy a hol ezt elmulasztják, ott az árok talpára 2—3 ölnyi távolságban valami hegyes karóval egymás mellett 2 — 3 lyukat fúrnak, hogy e lyukak az árok égés szélességét elfoglalják és hogy az ide-oda futkosó egér közöttük el ne haladhasson, hanem beléjük hulljon. Az igy behullott egér azután éhen vész. Az elhullott egereket, ha az árok lyukai velők megteltek, azután időről-időre eltávolítják, vagy helyükön betemetik és mellettük, ismét az árok fenekén, újabb lyukat fúrnak. A hol a nyári egérirtás elmaradt és ősz elején sok az egér, ott az őszi vetés és a herések tábláit szintén a fönnebbbi módon kell körülárkolni, hogy az egér e táblákba be ne huzódhassék. Ezzel az irtó eljárással, ha idejében és alaposan végrehajtjuk, sikerül az egeret annyira kiirtani, hogy az nemcsak már a nyár derekán nem, hanem őszszel sem tesz kárt és megóvhatjuk tőle nemcsak az őszi vetéseket, hanem a jövő évi takarmányt adó herése- ket is. Persze a siker teljessége nem egy gazdán, hanem az összes szomszédok, vagy legtöbbször a község ösz- szes lakosságának jóakaratán múlik: mert ez egérjárással szemben a kisebb gazda magára hagyatva semmit sem tehet. Itt csak a gazdák együttesen való működése biztosítja a sikert s e siker annál nagyobb, mennél őszintébb és mennél jobb akaratú ez az egyesülés. Az őszi szántás elmulasztásának hátrányai. Az olyan földben, melyet őszszel meg nem szántanak, kevesebb a könnyen felvehető táplálék s a tavaszi szántás nagyon csökkenti a talaj nedvességét. De ezenkívül tavaszszal az összes mezei munkák oly sürgősek'szoktak lenni, hogy a talaj jó megmunkálására nincs is idő. A tavasziak alá való szántást tehát, — amennyire lehet, — őszszel kell végezni s az igy megszántott talajon tavaszszal a boronaekével való megporhanyitás alkalmazandó, mely gyorsan halad s azért a vetés korábban lesz végezhető, mintha csak tavaszszal szántunk. Ezzel a munkával azonban várni kell addig, mig a talaj jól megszikkadt. A burgonyaervelmelésénéi gyakran elkövetik azt a hibát, hogy a burgonyát a reátapadt földtől teljesen megfosztják, ami nem helyes és már sokszor vált egész verem burgonya elrothadásának okozójává. Mentői föld- mentesebben kerül a burgonya a vermbe, annál köny- nyebben rothad, annál könnyebben megfertőzi 'a már rothadt burgonya a mellette fekvőt, melytől földréteg nem választja el és annál könnyebben megfülled nehány rothadt burgonyától az egész verem. Mihelyt tehát tapasztaljuk, hogy a burgonya száraz időjárás folytán földmentesen kerül a verembe, hányassunk közéjé földet, amely eljárás eredményével meg leszünk elégedve. Magát a vermet nem szalmával, hanem közvetlenül a burgonyára hányt földdel kell befedni. A mének táplálása. Mikor a tenyészállatvásár és díjazás közeledik, a legtöbb tenyésztő arra törekszik, hogy állatja minél kevesebbet mozogjon s igy jó húsban legyen. E cél alapjában nem is helytelen, mert bizonyos, hogy jó táplálás, jó tartás mellett az állatok külsője tetszetősebb lesz, jó tulajdonságai inkább előtérbe lépnek s bizonyos erőt és élénkséget kölcsönöz a méneknek. A jó tápláltságnak azonban nem szabad egy bizonyos határt túllépni, a meurnyiben a nagy mennyiségű zsírlerakódás már azért sem előnyös, mivel a szemlélőre sem tesz kellemes benyomást, ha az elnehezedett test nem arányos az alátámasztó végtagokkal, azonkívül az ilyen állat egészsége is komolyan veszélyeztetett lehet. A kövér állat, ha a szó szoros értelmében nem is beteg, de nagy fokú hajlamosággal bir iránta. E kajlamosság okít könnyen megmagyarázható, ha tekin- tekintetbe vesszük azt a működési zavart, melyet a sok zsir okoz, mikor a szervekbe és azok körül íera- kódik. Különösen fontos a szív. A túlságosan táplált lovak nem dolgoznak kellőképen, könnyen kifáradnak és hamar megizzadnak, ily módon gyakori meghűlésnek vannak kitéve. A tenyészállatoknál, pl. a méneknél még azért sem jó ez a rendellenes állapot, mivel akadályt képezhet a fedezésnél, azon kívül az ilyen állatok rendesen nem termékenyítenek. A ki tehát ménjét bizonyos jó tápláltságában akarja tartani, ügyeljen arra is, hogy a tulságba ne menjen. Sajnos, vannak olyan tulajdonosok is, a kik a fedeztetés után a méneket elhanyagolják, erős munkába fogják és e mellett rosszul is táplálják, s csak a fedeztetési idény előtt néhány héttel tartják megint jobban. Az ilyen mének az erős munka után most már egész nap pihennek, s az előbbeni rossz táplálással szemben most igen dúsan táplálkoznak, a mi leg- kevésbbé sem előnyös az állat egészségére. Ha az állatokat jobban akarjuk táplálni, úgy ez csak lassankint és fokozatosan történhet és e mellett arra is ügyelni kell, hogy olyan takarmányt, melyek összetételét és tápláló értékét nem ismerjük, de kőlönösea a romlott, rothadásban lévőt, ne használjuk fel. Legajánlatosabb a tenyészmóneket, melyek legtöbbször értékes állatok, zabon, szénán, buzakorpán tartani. A pihentetés, különösen a jobb takarmányozás, egyáltalán nem előnyös, a szabad levegőn való mozgás a lónak mintegy életszükséglete, s még rossz időjárás esetén is czélszerü egy kis mozgást végeztetni a szabadban, mint tétlenül az istállóban tartaci. M. F. Nyílt rovat. Kérdések. Sertés hizlalás árpával. Sertéseimet főleg árpával szeretném hizlalni. Kérem gazdatársaimat, legyenek szívesek e lapok hasábjain arról tájékoztatni, hogy a sertéseknek árpával való hizlalásánál mik tartandók szem előtt ? V. S. Dohány helye a vetés forgóban. A jövő évben dohányt szeretnék termelni. Mily vetés-forgásba állítsam azt bele, hogy e mellett elég takarmányt is tudjak termelni ? Megjegyzem, hogy én eddig lóherét termeltem, de a talaj nálunk megfelelő volna lucernának is. D. Zs. Sertéslegelő. Most ősszel elvetett búza közé szeretnék jövő tavasszal sertéseim számára állandó legelőt létesíteni; minő fű-magkeveréket használjak? Megjegyzem, hogy a föld kötött, erős talaj s a búza kitünően sikerült eddig. M. D.
