Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40–44. szám)
1908-10-16 / 42. szám
október 16. GAZDÁK LAPJA 7-ik oldal vei fizesse meg azt az egy szem magot. Hanem az ilyen vásott gyereknek az nem tetszik aztán, ha tavasz - szal felküldik a fára hernyózni, hogy takarítsa meg a fát attól, amit az az elpusztított madárka könnyű szerrel, sőt hálásan végzett volna el helyette. Kegyetlenség, szívtelen durvaság, müveletlenség és butaság a madarak — hasznos madarak — pusztítása. Ha már annyira szeret valaki lövöldözni, van arra tér, de ne a hasznos madarakat bántsa. Ott van a varjú, csóka, szarka, tessék azokat irtani, azoknak a kártékonysága kiszámíthatatlan . . . Lám, a világ bármely más népe már régen tisztában van az énekes madarak hasznosságával. Bármelyik országban tekintünk körül, csak azt látjuk, hogy mindenhol védik, szinte mesterségesen tenyésztik a hasznos madarakat, megbarátkoznak velük s a madarak a legszelídebb háziállatokká válnak: megeszik az ember kezéből a morzsákat, legyeket, nem riadnak el, ha fészküket mindenestől leveszik s áttelepítik jobb, biztosabb helyre, nem félnek bemenni a számukra készített galambházhoz hasonló kis fakalitkába, sőt odarakják fészkeiket s ha jól ismert gazdájuk belép a kertbe, vállára, fejére, kezébe repülnek, meghagyják fogni magukat s ha a gazda leül a kerti padra a madarak köréje gyűlnek, a fülemüle pedig épenséggel az ölében fújja legszebb dalait. Ugye milyen szép ?! Pedig ez nem mese, ez valóság, sőt csak igen kicsiny része a valóságnak. Csakhogy sokáig kell még addig várni, mig mi a civilizáció hasonló magaslatára fogunk áJlani. Oroszországot nevezik Európa legbarbárabb államának. Menynyire csalódnak ! Hisz Oroszországban már rég túlhaladott álláspont a madár-kérdés, ott már rendszeresen munkában vannak véve az állatoknak e gyönge alakjai s mig ezek a kerteket védik meg az irtó hernyóáradattól, addig az emberek nekik iparkodnak védelmet nyújtani a hideg ellen s a nagy hidegek az állandó zord időjárás dacára nemcsak az ottlevőket akarják helyes rendszabályokkal ott tartani, hannan szinte csalogatni iparkodnak magukhoz még többet, mert ismerik értéküket, hasznukat. Csak mi, magyarok vagyunk olyan műveletlenek s hagyjuk napról-napra pusztulni, veszni hasznos madár-állományunkat. Jelen sorok Íróját az életben tapasztalt példák ezrei kényszeritették e barbárizmus elleni kifakadásra s bár tudom, hogy sokan lesznek, akik mosolyogva olvassák e sorokat és mégis, ha csak egyetlen egy embert nyertem meg a madárvédelem nemes, szép és hazafias eszméjének s ha az az egy ember csak egyetlen egy madárkát ment meg az élet számára, akkor is van nemi haszna e soroknak, mert az az egy megmentett madár, mely annyi száz és száz kártékony férget, bogarat pusziit el naponként, már néhány százezret fog elpusztítani egy év alatt s igy meg}r az arány fölfelé s egy rövidke élet alatt kiszámíthatatlan hasznot hozhat — az az egy madár 1 S ha többen fogunk össze ennek a szép eszmének támogatására: a madarak védelmére s mindegyikünk csak egy-egy madarat ment meg az élett számára, akkor már egy nagy lépéssel vittük népünket a civilizáció, a jó megértése és követése, a cél felé. Csáky Gusztáv. A lovak megugrása és annak ellenszerei. Hogy a kocsilovak megiramodása gyakran és nagy szerencsétlenségeket okozott, mindenki előtt ismeretes és már több segítő javaslatot hallottunk, melyek azonban nem igen vezettek célhoz. Nagy visszásság az, hogy a szemellenzők még nem távolittattak el. Fiatal lovak tanításánál még helyénvaló, de behajtott lovak- | nál egészen másképpen áll a dolog. A lovak meglehetősen messze látnak hátrafelé is és már idejekorán észrevesznek mindenféle tárgyat, melyeket a szemellenző j használatánál nem láthatnak meg. így történik azután, hogy ezen tárgyakat az utolsó pillanatban veszik észre, j az állatok megijednek és hirtelen megszöknek, elragad- | nak. Berlinben ezen szemellenzők használata a fiakerek- | nél szigorúan tiitva van. A lovak megiramodási módja igen különböző, j Hirtelen ijedtségében az állat legtöbbnyire vágtatni kezd j és nem állítható már meg. Lovak erős vágtukban szá- J jukon érzéketlenek lesznek, különösen kétfogatu hajtó- í kocsiknál. Gyakran eljárásuk az, hogy a kantárnak gyeplő részét szájukkal megfogják és ezáltal a gyeplő ! hatását veszti. Az utóbbi a leggyakoribb és a legköny- ; nyebben lehet azon segíteni. A kantár jobb gyeplő- gyürüjére egy szíjat erősítünk s azt az álladzó lánc | középgyürüjén keresztül a bal gyeplőszijhoz csatoljuk feszesen. Igen jó szolgálatokat tesz ez a hátas és hajtó ! lovaknál. Mindenekelőtt óvakodni kell, hogy a ló szökés 1 előtt menetelési módját változtassa; lovak, melyek erősen előretörnek, minden alkalommal meg is szöknek s akkor már késő. Igyekezzünk oly fejállitást elérni, mely legkevésbbé engedi a megszökést és a menetelést is meglassítja. Egyik gyeplőt rövidebben kell fogni, mint a másikat, ha a megszökés fenyeget. Lovaknál, melyek oldalra hajtott fejjel szöknek, vagy gjmplőbe feküsznek, ne felejtsük el, hogy az állatok abszolút ereje nagyobb, mint az emberé, ne igyekezzünk a gyeplőt mindig erősebben meghúzni, minekfolytán a lovak mindig érzéketlenebbek lesznek szájban, hanem célszerűbb a gyeplőt egyszerre szabadon engedni; a ló, mely a szokott ellenállást nem érzi. észretér és kezes lesz. Különös, hogy a lovak csak ritkán tanúsítanak passzív ellenállást, sok csak addig ellenkezik az emberrel, mig az ellenállást érzi. Nyugalom és lélekjelenlét a fődolog. A legártatlanabb szökése a lovaknak egjmnes országúton. Ha különben a kocsi rendben van, legegyszerűbb a lovakon néhányszor alaposan végig vágni és rohanni hagyni. Hamarosan elfog menni a kedvük. Jól fékezett kocsival egyáltalán nem mehetnek messzire. Igen veszedelmes a megszökés rossz hidaknál. Itt a gyeplők erősen tartandók. A sok biztonsági eljárást illetőleg a legtöbb csak reklám és a gyakorlatban épp oty hamar tűnnek el, mint ismeretesek lettek. Ezekkel részletesebben nem foglalkozhatunk, mert azoknak értéke is problematikus. A biztonsági zabla két, a szájon keresztül menő s egymáson fekvő zablából áll, az egyik nagy gyeplőkarika a jobb oldalon, a másik pedig a bal oldalon van. A zabla másik végén van egy kis karika, mely a kantárhoz van szijazva. Ha a lovak csendesek, úgy a kantárrész tartja a két zablát, ha a lovak megszöknek és a gyeplő erősen lesz meghúzva, úgy a gyeplőgyürük lefelé huzatnak és a kisebbek a ló szájába jönnek és ezáltal az kinyílik. Ez a szerkezet jó szolgálatot teljesít. Minden azonban a kocsis hidegvérétől, figyelmességétől és lélekjelenlététől függ; hogj7 egy nagj' része a szerencsétlenségeknek a kocsis vigyázatlansága, elbizakodottsága és gyakorlatlanságából keletkezik, általánosan ismeretes. R.—6. T. Hasznos tudnivalók. Irtsuk az egereket. Ha a cséplés bevégződött és a tarlót feltörték, az egerek nagy része a cséplőhelyeken maradó szalma- és törekkazlakba szorul, a hol