Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40–44. szám)
1908-10-16 / 42. szám
GAZDÁK LAPJA okt. 16. 2-ik oldal Lapunk és a kisgazda egyesüiés. A „Gazdák Lapja“ mindenkor hű gondozója volt a kisgazda érdekeknek. . Önmagával jönne tehát ellentétbe, ha most, a mikor egy mozgalom révén remény van arra, hogy a kisgazdák érdekeik megvédésére egy erős egyesületbe tömörülnek, -— céljuk elérésére őket nem támogatná. Vétket követne el, mert egy szükséges állam fenntartó osztály létérdekei felett siklana el, a mit pedig hivatásánál fogva is ki akar kerülni. A kisbirtokos osztály, a parasztság az, a mely még ma is — dacára, hogy annyira istápoljuk — első sorban megerősítendő s e nehéz munkát vállaltuk mi is, mint annyian, a mikor érdekeiket felszínén tartjuk. S ezzel nem leszünk sem inkompatibilisok, sem önmagunkkal, sem másokkal szemben nem jövünk ellentétbe, mert ez közös munka, munkája az államnak, a földbirtokos osztálynak, egyesületeknek, szóval mindenkinek, a kinek a magyarság megerősítése a s/ivén fekszik. Hogy aztán mely irányban, mily eszközökkel dolgozunk, arról tanulságot adtunk már eddig is. Megjelöltük nagyjából azt a középutat, a melyet a magunk részéről irányítóul szeretnénk látni annál az egyesülésnél, melybe a kisgazdák itt a mi szükebb pátriánkban tömörülnek. Kijelöltük az utat, a mikor azt mondtuk, hogy első sorban gazdasági téren kell érvényesülni, helyes szociális politikával, de elkerülve a „szocializmusnak“ még a látszatát is. S ez az, a mit ma is hirdetünk. Ezen irányban támogatja a „Gazdák Lapja“ a kis gazdák tö- mörülési akcióját, karöltve a vármegye intelligenciájával, a gazdasági egyesületekkel és körökkel, — de soha sem ellenük. A Szatm ár megyei Gazdasági Egyesület közgyűlése. Hála az alapszabályok abbeli intézkedésének, hogy ha az egyszer összehívott közgyűlés határozat- képtelen, a 14 nappal később megtartott, tekintet nélkül a tagok számára határozatképes, mert különben nem volna kilátás arra, hogy a Szatmármegyei Gazd. Egyesület közgyűlését egyáltalában meglehetne tartani. Az a részvétlenség, amely a gazdasági egyesülettel szemben a tagok részéről tapasztalható, kezd aggasztó lenni. Nem tudjuk, minek minősítsük ezt, de elvégre még sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy egy közgyűlésen a hivatalos személyeken kivül csak két tag jelen meg. A közügyeknek, a gazdasági közös érdekeknek ily semmibe vevése, különösen a jelen gazdasági harcban, elszomorító és nem vezethet egyébre, mint a vármegye gazdasági életének szükséges, teljes rekonstrukciójára. A földmivelési kamaráktól várjuk ezt, amelyek életbeléptetésére nálunk csakugyan ütött a tizenkettedik óra. penzióba is mehetne már, azt felelte: — Kitartok én addig, amig ezek a tinók igába kerülnek. Hogy mégis elvált a gulyától, nem ő, hanem a szerencse volt annak oka. Nagy paksamétás Írás jött a dobozi bíróhoz, az volt benne megírva, hogy meghalt Tóth József özvegye; született Könyves Nagy Juliánná, a rai Nagy Istvánunk édes testvére s a mi vagyon a férjéről rámaradt, gyermeke nem lévén, rátestálja Könyves Nagy Istvánra. Csak úgy immel-ámmal fogadta Nagy István a szerencséjét, nem lehetett tudni, örvend-e neki vagy sem. Ő nem szólt róla senkinek ; akivel összejött, azok biztatgatták, hogy csak el, mihamarabb bele kell ülni abba a házba, mert úgy lehet, hogy még el is veszik tőle. De az öreg csak húzta, halogatta s azt hajtotta mindig, hogy ráérünk még! így múlt el valami négy vagy öt hét, mig végre elhatározta magát s egy nap beállított a tiszttartóhoz. — Elmegyek, instállom alásan. — Hová ? — Hát úgy áll a dolog, hogy hagyott rám a Julis néném egy pár köblös földet, meg házat; oszt’ nem szeretném, ha parlagon heverne, hát megmivelem. Minden gazdaságban nélkülözhetetlen eszközök az országszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű. és legolcsóbb WSg~ „Eredeti Kalmár-rosták“ len- és heremagtisztitó-gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményeinek legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. — Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl ,Szatmárrnegyei, Gazd. Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5. szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. IS05-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár. Az öregbojtár. Öregbojtár a dobozi gulyában. Könyves Nagy Istvánnak hívják, még az öreg apjáról, mivelhogy az olyan tudákos ember volt s nagyon szerette a nyomtatott Írást. Harminckettedik esztendeje, hogy ott szolgál a báró urnái; elöregedett, de azért hasznavehető ember, gondját viseli annak a pár száz tinónak, amit a kezére bíztak. Föl is vihette vón’ már Isten a dolgát, csűrös, béresgazda lehetett volna; számadó is, ha épen nagyon törte volna magát utána. De hát megmaradt a maga egyformaságában. A mi suhancár, más kosztján élősködő legénybojtár volt a keze alatt, mind biztatta az akkoriban, — már mint a maga jóvoltából is, — hogy Estók bácsi, fölviszi Isten a dolgát, béresgazda lesz ma-holnap kelmédből, vagy talán számadó is, oszt csak úgy átheveri a napot s hosszú bottal jár a béresek után. Elhallgatta Könyves Nagy István a biztató beszédet, dörmögött rá egyet, oszt’ abbahagyta. ! Nagynéha kelt csak ki; — Nem nekem való vón’ | az, hagyjatok föl vele. Másszor meg, amikor újra elővették, hogy akár |
