Gazdák Lapja, 1908. szeptember (7. évfolyam, 36–39. szám)
1908-09-25 / 39. szám
GAZDÁK LAPJA szept. 25 2-ik oldal látnánk olyan istápolását ezúttal is, mint a múltban. A temérdek személyi kiadások, napidijak, illetmények, tiszti és legénységi fizetések emelésére szánt összeg számai nincsenek arányban a mezőgazdasági intézmények fejlesztésére és alakítására szükséges összegekkel. Fájón érezzük különösen az állattenyésztés és tejgazdaság fejlesztéséhez szükséges nagyobb tételt, a mely nélküi pedig máris stagnáló állattenyésztési ügyünk, a tejszövetkezetek szaporítása, a baromfi tenyésztés emelése el sem képzelhető. A szövetkezetek és gazdasági egyesületek prosperálásához is édes-kevés az az ösz- szeg, a mely a jövő évi költségvetésben szerepel s nem tartjuk elégségesnek a kertészet és gyümölcsészet tételénél sem azt a 48 ezer koronát, a mely igaz, hogy mint többlet szerepel a költségvetésben, de a mely elenyésző csekély ezen fontos gazdasági ágak fejlesztésére. Általában véve s a más reszortokba tartozó tárcák költségvetésével összehasonlítva, kevésnek tartjuk a földmivelés érdekei szempontjából a költségvetésbe beállított rendes kiadások összegét s ezért mintha visszaesést tapasztalnánk a földmivelési érdekek istápolása körül. Reméljük azonban, hogy ez csak provi- zórius állapot s azok a kezek, a melyek eddigelé a mezőgazdasági érdekek hü gondozói voltak, ezúttal sem fogják megtagadni ha kell és ahol szükséges, az erkölcsi segítés mellett az anyagiakat sem. A földmivelésügyi költségvetés főbb tételei a következők : A földmivelésügyi tárcánál a rendes kiadások 4.344,934 K emelkedést mutatnak, amiből 442.370 K a lakpénzek felemelésére, 183,582 K pedig a napidijak és ruhailletmények rendezésére esik. A központi igazgatásnál 113,623 K-val; az állami kezelésbe vett községi erdőknél 208,624 K-val; az erdőfelügyelőségek és ornitbologiai központnál 44,653 K-val; az erdőőri szakiskoláknál 41,584 K-val; az állategészségügynél 511,939 K-val s az állattenyésztés és tejgazdaság fejlesztésénél 62,692 K-vaí állíttatott be a költségvetés. Az állami lótenyész-intézeteknél a 330,735 K többletet előidézte a tiszti fizetések emelése és a legénység keAzetének javítása. Az alsófoku gazdasági szakoktatás és mezőgazda- sági ismeretek terjesztése körében mutatkozó 123,717 K emelkedés némi létszámrendezésben és személyzet mérsékelt szaporításában nyilvánul. A vízügyi műszaki szolgálat kiadásainál mutatkozó 251,534 K többletet a létszámrendezésen kívül a mára- marosszigeti uj kultúrmérnöki hivatal felállítása idézte elő. Lóversenyek. Igaz, a mi igaz, hogy lovas nemzet vagyunk. Híresek e tekintetben az egész világon egy ezredév óta. Lóra termett a magyar, nevezetes lovas a huszárja, hires volt a délibábokat űző csikósa is a lovasbravur- jairól. A régi jó idők azonban elmúltak. Elmúlt a csatazaj, a széles nagy rónaságon is tanyát ütött a civilizáció s igy ma a huszár, a lovas, no meg a csikóra termett magyar, hol mutathatná be lovas bravúrjait, ha nem volnának a lóversenyek ? Már mint olyanok, ahol ezek is lovagolhatnak és nyilvánosan is bemutathatják lovas művészetüket, lovaik gyorsaságát. Odafönt a fővárosban minden év tavaszán szivet gyönyörködtető látvány végig nézni a lovasjátékokat. A délceg huszártiszteket, a professionátus lovasokat tüzes paripákon, gátakat ugrani, jeu-de barre-t játszani — szép látvány. — Csodálatos mégis, hogy ezek alig érdeklik a nagy publikumot. De annál jobban a zsoké versenyek. Hogy miért van ez, megmondom : mert itt j van toti, amott meg nincs. És a toti az bizony valami. Nyerni is lehet rajta, meg veszteni is, szóval játszani, j Ez kell hát a magyarnak. — A nagy publikumot ez ! érdekli, s azt hiszi, hogy a lóversenyek csak azért vannak, hogy szerepet adjanak a totalizateurnak. Mi azonban nem azért rendezzük a versenyeket (ha csinálunk is totit), hanem hogy ez által is alkalmat adjunk a lótenyésztés bemutatására s ezzel direct befolyást gyakoroljunk annak emelésére. Hogy ez a cél a lóversenyek által el lesz-e érve; általában ellehet mondani, hogy igen. Szerencsés gondolata volt a nag}' Széchényinek amikor a lóversenyek rendezésének eszméjét meghonosította nálunk, ezzel egy olyan eszközt adott a magyarságnak, mint lovas nemzetnek, nagysága emeléséhez, a mely hírét szertevitte a világban. S figyelve a nagy nemzetközi pályákat, azokon mindenkor a magyar lovak dominálnak s viszik szerte a magyarságnak, mint lovasnemzetnek hírét. A mi versenyeink itt, a szükebb pátriában szintén jó nevet vívtak ki. — Látható ez a nevezésekből s az érdeklődésből. S csak jó idő legyen, lesz e versenyeknek szép mezőnyük és lesz publikumuk is olyan, hogy azok méltó keretben fognak lefolyni. No mert lesz toti is. Paripás. Minden gazdaságban néikiiiözhetetisn eszközök az országszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb éS&jT „Eredeti Kalmár-rosták“ len- és heremagtisztitó-gépek. IP® Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15 féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményeinek legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. — Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. -— Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl ,Szatmármegyei, Gazd. Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5. szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmezővásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kalmár-rosíagyár.
