Gazdák Lapja, 1908. szeptember (7. évfolyam, 36–39. szám)
1908-09-25 / 39. szám
szepí. 25. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal A mező- és közgazdaság különböző ágainál az emelkedés 260,463 K, még pedig a személyi járandóságok mérsékelt emelkedése, a mezőgazdaság és statisztika költségeinek növekedése, továbbá a gazdasági irányú szövetkezetek és egyesületek segélyezésének tervbe vett kiterjesztése, valamint a vetőmagtenyésztési intézetek dologi kiadásainak szaporodása folytán. 48,940 K-val nő a kertészet, gyümölcsészet és fatenyésztés szükséglete, részben a személyi járandóságok emelkedése folytán, részben a kertészeti egyesületek és szövetkezetek támogatásának fokozása. A gazdasági munkás- és cselédügyeknél mutatkozó 130,000 K többlet főként a gazdasági munkásházak építésének előmozdítására szolgáló hitelnek 200,000 K- val való emelése s ezenkívül a munkásközvetités szükségletének némi emelkedése és a földmivesek most létesítendő tudakozó intézetével felmerülő költségek előirányzása folytán áll elő. A selyemtenyésztés emelésére 87,600 K-val kevesebb irányoztatott elő a bevételek apadásának megfele- lőleg, A hegyvidéki és erdélyrészi földmives nép segélyezésére szolgáló hitel 201,000 K-val emelkedik, amiből 1200 K személyi járandóságokra, 50,000 K az erdélyrészi akció fejlesztésére, 150,000 K pedig az akciónak Árva-, Trencsén- és Liptóvármegyékre való kiterjesztésére esik. Kisbirtokosok szervezkedése. Lapunk előző számában említettük, hogy a kisbirtokos osztály érdekeinek megvédésére alakult „M a- gyarországi Kisbirtokos Szövetség“ mily üdvös tevékenységet fejt ki máris rövid fennállásának első idejében, s kifejezést adtunk annak is, hogy ha valahol, itt a mi szukebb körzetünkben is szükség volna tömöríteni a kisbirtokos osztályt azon célok elérésében, a melyek a kisgazdákat közelről érdeklik. Kövid pár napja csak, hogy említett cikkünk megjelent s már is látjuk, hogy termékeny talajra talált és magára vonta a bisbirtokos osztály érdeklődését. Nap-nap után kapjuk a kérdezősködéseket és buzdításokat, hogy vegyük kezünkbe az ügyet és tö- möritsük a kisgazdákat, mert szükségét érzik az ösz- szetarl ásnak. Nemcsak Szatmármegyéből, de a szomszédos körzetekből is élénken érdeklődnek a szövetség iránt s ez érlelte meg bennünk azt az elhatározást, hogy megtegyük a lépéseket a „Magyarországi Kisbirtokos S z ö v e t s é g“-nek az Északkeleti vármegyékre leendő terjeszkedésére. Bátorított bennünket erre az a tudat, hogy egy nemes célú szövetség céljainak megvalósítására eszközöket nyújtunk s bátorít az az érdeklődés és buzdítás, amelyet a kisgazda közönség körében tapasztal- i tunk. Ezért vesszük az ügyet, akisgazdák ezen ügyét ! pártfogásba. S itt felemlítjük, hogy folyó hó 23-án sok kisgazda gyűlt egybe azon célból, hogy megvitassa a szövetséggel kapcsolatban szervezendő és az Északkeleti vármegyékre kiterjedő helyi egyesület alakításit s az itt egybegyűltek kimondották azt, hogy folyó hó 30-án d. e. 11 órakor a városháza tanácstermében értekezletet hívnak ösz- s z e, amelyre meghívják az összes érdeklődő kisgazdákat. Hogy ez a gyűlés impozáns lesz, az eddigi érdeklődésből előreláthatjuk, mert elfog arra jönni minden olyan kisgazda, a kinek saját és atyafija érdeke a szivén fekszik. Seiyemtenyésztésünk 1907. és 1908-ban. Magyarországban ugyancsak 1907-ben 2,372 községben 62,603 család 1.211,867 kilogram gubót termelt és ezután 2.471,716 koronát kerestek. A selyemtenyésztés és selyemfonóipar után pedig kitett az összes kereset Magyarországon 3.960,150 koronát. 1908-ban csupán Magyarországban 2300 községben 75,000 család 1.428,000 kilogramm gubót termelt és ezután 2.965,000 koronát kerestek. — A selyem- tenyésztés és selyemfonóipar utáni összkereset pedig Magyarországon 1908-ban 4.565,000 koronára tehető. A fenti adatokból kitűnik, hogy Magyarországon 1908. évben a tenyésztők száma 13,000-rel, a termelt gubómennyiség 200,000 kilogrammal és a tenyésztők és a selyemfonóiparral foglalkozók összkeresete 604,850 koronával emelkedett az 1907. évi eredménnyel szemben. Selyemtenyésztésünknek ezen emelkedését főkép annak tulajdoníthatjuk, hogy a selyemnek ára emelkedett a világpiacon, minek következtében a selycmtenyész- tési felügyelőség az államkincstárral szemben fennállott hátralékos tartozását letörlesztvén: a gubókat a tenyésztőre nézve előnyösebb feltételek mellett válthatta be, a mi természetesen fokozta a tenyésztési kedvet. Lényegesen befolyásolta továbbá a tenyésztés emelkedését az, hogy a múlt év kedvezőtlen volt mező- gazdaságunkra nézve és igy nagyobb türelmetlenséggel várta a nép az alkalmat arra, hogy az első pénzhez jusson, mit a selyemtenyésztés ad. Tekintetbe veendő az is, hogy az idei tavaszi időjárás kiválóan kedvező volt a selyemtermelésre. Végre tagadhatlan, hogy a szederfaültetéseknél országszerte évről-évre örvendetesen tapasztalható haladás csökkenti a tenyésztéssel eddig járó nehézségeket, amennyiben a tenyésztők egyre könnyebben jutnak a szükséges szederfa levél mennyiséghez. Ezen kedvező alakulások mellett sincs azonban kizárva, hogy a selyemtenyésztésnél is, mint más gazdasági ágazatnál időnként kisebb-nagyobb ingadozások mutatkoznak. Ezen körülményből azonban nem szabad következtetni selyemtenyésztésünk visszaesésére. Hiszen senki sem fogja állítani, hogy mezőgazdaságunk hanyatlásnak induít azért, mivel sok vidéken az idei búzatermés alig éri el felét a múlt évi termésnek. A selyemtermelésünknél tapasztalható ingadozások azonban nem szorítkoznak tisztán hazánkra. Ilyenek még nagyobb mérvben fordulnak elő más selyemtermelő országokban. így például Olaszországban 1893. évben 61 millió kiló selyemgubót termeltek, mig ugyanmely egyszerű, oicsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényei, különösen kisgazdáknak és szőllötuiajdcjnosoknak rendkivúl fontos, Kovács Élhály szabadalma Ermíháiyfaiván. Megtekinthető s megrendelhető a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szövetkezeténél Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél 38 korona árban. fizabadaimazotí üj §> kézi verne szecskavaoo,
