Gazdák Lapja, 1908. szeptember (7. évfolyam, 36–39. szám)
1908-09-11 / 37. szám
szept. 11. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal Spe et laboré ! Az egyetértő és kitartó munkát minden bizonynyal siker fogja követni. — Erősen hisszük és reméljük ! Ábrahám Sándor. Gazda gyűlés. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmányának 1908. évi szeptember hó 9-én d. e. 11 órakor Szatmáron a városháza nagy termében tartott ülésén jelenvoltak: Szeőke Barna alelnök, Vilá- gossy Gáspár titkár, dr. Böszörményi Emil, Domahidy István, Kölcsey Gábor, berencai Kovács Jenő, Mada- rassy Dezső, Madarassy Zoltán, Maróthy Sándor, Posz- vék Nándor, Szarka Andor, Szeőke Sándor, N. Székely Mihály, Sz. Tréger Albert igazgató választmányi tagok, valamint Domahidy Pál, dr. Galgóczv István és Kállay Szabolcs egyesületi tagok. Alelnök a megjelenteket üdvözölve megnyitja az ülést. Napirend előtt felszóllal dr. Böszörményi Emil választmányi tag, a titkári hivatal átadására kiküldött bizottság tagja s bejelenti, hogy a titkári hivatal átadása még nem nyert teljes befejezést és szükségesnek tartja, hogy a kiküldött bizottság az átadás folytatása és befejezése céljából újból jöjjön össze. Nagyobb vita fejlődött ki e tárgynál, melyben résztvettek berencei Kovács Jenő, Poszvék Nándor választmányi tagok; alelnök indítványára kimondja az ülés, hogy a számvizsgáló bizottság felkérendő a titkári hi - vatal átadísa alkalmából egy vagyon leltár készítésére. Múlt ülés jegyzőkönyve felszólíalás nélkül hitelesíttetik. Titkár felolvassa a kiküldött bizottság eiaborá- tumát a mezőgazdasági kamarák felállításáról szóló törvényjavaslatról. A gyűlés a bizottság javaslatát csekély módosítással a következő szövegezésben magáévá tette : legnagyobb lelki nyugalommal fűzte mind a kettőt az akgatójára. így volt, megvolt, Bató gondolt magában valamit, de nem szólt. Mentek tovább. A tengeriíábla végén Lion megint megállóit. Gyönyörűen állott, sokáig. Alig lehetett előre mozdítani. A foglyok a paréj közt pompásan kitartottak. Végre! . . . brrrr! — felrepült a csapat. „Brumm-brumm! bumm-bumm! két duplázás történik nagy gyorsasággal egymás után. Ezúttal Bató nem sietett. Megvárta, amig a barátja, aki elég szelesen szokott lőni, kilövi a puskáját, arra a két lövésre semmi sem esett. Akkor nyomta meg ő a ravaszt kétszer. Ámbár csinos messzeségben voltak már a foglyok, mégis lelőtt kettőt, mint az imént. A kutya sietett teljesíteni kötelességét, jnent a foglyokért s hozta egymásután mind a kettőt megint a gazdájának. Kacsás felfűzte mind a kettőt. Akkor odafordult komolyan a bámuló Batóhoz : — Hallod-e Gábris, neked ma rossz napod van! Gábris mit mondhatott erre ? Megcsóválta a fejét s azt felelte : „az ám !“ Bársony István. Az előttünk fekvő törvényjavaslatot, miután az érdekképviseli alapon a magyar gazdatársadalom felvirágoztatását célozza s ennek előmozdítására egy már régen tervbe vett újítást, a mezőgazdasági kamarák létesítését sürgeti, mint üdvös intézményt, örömmel üdvözöljük. A javaslatnak beható tanulmányozása után a gazdaközönség érdekeinek szem előtt tartása mellett ezen törvénytervezetet a mostani formájában azonban nem véleményezhetjük, mert a megindokolás határozottan a kerületi rendszer mellett érvel s a mezőgazdasági kamarák megyénkint való felállítását helyteleníti. Tény az, hogy minden törvénynek oly alapon kell felépülni, mely az illető nép történelmi fejlődésével összhangban van, már pedig ha hazánk ezredéves múltjára visszapillantunk, azt látjuk, hogy féltve őrzött megyei rendszerünk volt mindig az, amely politikai, közigazgaiási és más tekintetben helyét mindenkor megállotta s hozzá talán épen ezen okból kifolyólag oly előszeretettel ragaszkodtunk ; mig viszont a kerületi rendszer iránt, mely az absolut korszakban lett hazánkra rá erőszakolva, melegedni soha nem tudtunk s az bármely téren lett is nálunk alkalmazva, sehol nem vált be, mert a magyar nép jellemével, gondolkodásával a kerületi rendszer ellentétben van, mi/ a megyei rendszer ezer év óta összeforrott velünk. Érre egyik példa a kerületi állattenyésztési felügyelőség, melynek száma hovatovább szaporítva lett, mi valószínűleg a megyei rendszerre fog vezetni s ez esetben működése a mostaninál feltétlenül sokkal sikeiesebb lesz. Másik példa reá a kereskedelmi és iparkamarák, hogy ezek a iiozzájok fűzött várakozásoknak meg nem feleitek, ezt a javaslat indokolása is elösmeri. Nagy j tévedésben van azonban a javaslat, amidőn ennek okát I a központi szerv hiányában keresi, holott ezt a kerületi rendszerben találhatjuk meg. Egyszóval Magyarországon mindazon intézmények holt szervezeteket létesítenek, mindazdn törvények papirmalasztok maradnak, melyek a kerületi és nein megyei rendszeren épülnek fel. Alapos tehát aggodalmunk, hogy bár a föidmive- lésügyi miniszter ur Önagyméltósága gazdatársadal- munk fejlődését és jövőjét provedienciális tapintattal és előrelátással biztosítani akarja, ennek egyik legfőbb eszközét a kamarai rendszerben látja, Önagyméltósága intencióit a megbízásából kidolgozott javaslat épen az említett oknál fogva nem fogja megvalósítani. Ezért nem tudunk megbarátkozni azon gondolattal, hogy a tervezet ez alapon törvényerőre emelkedjék. De a javaslat indokolásában felhozott érvek sem a kerületi, hanem a megyei rendszer mellett bizonyítanak. A kerületi rendszer támogatására van pl. felhozva, hogy az érdekképviseleti működés az erők tömörítését igényeli. Ez feltétlenül és teljesen igaz, azonban kisebb "területen, vagyis egy-egy megyében e tömörítés könnyebben eszközölhető, mint több megyéből alakított kerületben. Anyagi erők csökkenéséről sem lehet szó a megyei rendszer mellett, mert nagyon természetes, hogy egy megyei alapon h'te itett kamarai központ a kisebb bevételt jobban és célravezetőbben tudja felhasználni, mint egy kerületi központ. Ami pedig a kamarák erkölcsi súlyát illeti, arra nézve, — ott, hol az érdekképviselet szerepel indító rugó gyanánt, — egy jogos felszólalásnál nem szabad az elintézésben döntő faktorként szerepelni annak, hogy mely egyszerű, oicsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak és szőliötulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermihályfalván. Megtekinthető s megrendelhető a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szövetkezeténél Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél 36 korona árban. Szabaöaíniazolt «I u j »Kézi (venyige) szecskavágó,
