Gazdák Lapja, 1908. szeptember (7. évfolyam, 36–39. szám)
1908-09-11 / 37. szám
4-ik oldal GAZDÁK LAPJA szept. 4. a mozgalom egy kisebb vagy nagyobb kamara kebeléből indult meg. A megyei alapon szervezett mezőgazdasági kamarák a közigazgatással sokkal könnyebben fenntarthatják a szoros összefüggést és mindenkor behatóbban gyakorolhatják a közigazgatás működése felett az ellenőrzést, mint a kerületi kamarák, mert minden vármegyének kamarai tagjai az illető vármegye közigazgatásának irányítására közvetlen befolyást gyakorolnak, mig ez a kerületi rendszernél ki van zárva. Agitatorius tevékenységét is intenzivebből fejtheti ki a mezőgazdasági kamara egy megyében, mint egy nagyobb kerületben, mert egy túl nagy tömeget mozgósítani, tömöríteni igen nehéz ; érdekellentétek mellett pedig egy ügynek megnyerni lehetetlen s így a kamaráknak ez iránj báni működése illuzóriussá válik. A mezőgazdasági kamarák a javaslat értelmében a vármegyei gazdasági egyesületeket hivatva lennének anyagilag és szellemileg támogatni, minek módja azonban „szabad egyezkedés tárgya“ maradna. Ennek természetes következménye lenne, hogy a gazdasági egyesületek ki lennének szolgáltatva a kamaráknak s azon egyesületek, amelyek fel mernék emelni tiltakozó szavukat a kerületi kamara egyik vagy másik intézkedése ellen, a támogatásban éreznék meg a visszahatást. Ez irányban pedig egyáltalán nem megnyugtatás, hogy az említett viszony szabályozására hivatott s a föidmive- lésügyi miniszter által kinevezett országos mezőgazda- sági kamarába minden vám. gazd. egyesület legalább egy taggal képviselve lesz. Ha pedig a tervezet célja, mint az indokolás mondja, a földmivelésügyi minisztérium mai központosított ügykörének decentralizálása, — mit magunk részéről csak helyeselni tudunk — úgy mi sem természetesebb, hogy ezen munkában fél utón inegállanunk nem szabad, de ezt egész a vármegyéig ki kell terjesztenünk, hogy a kamarák a gazdatársadalommal teljesen egygyé válhassanak. Mindezekből kitűnik, hogy a mezőgazdasági kamarák csakis vármegyei alapon szervezve felelhetnek meg hivatásuknak. De másként ez el sem képzelhető, mert egy nagy kerületi kamarába sorozott vármegyéknek érdekeik annyira ellentétesek, hogy a kerületi kamaráknál egyöntetű érdekképviselet kivihetetlen. Nem tudjuk szerencsésnek mondani a tervezetnek az országos mezőgazdasági kamara első szervezésére vonatkozó intézkedéseit sem, mert a mezőgazdasági kamarák felállítását megelőzné egy a földmivelésügyi miniszter által kinevezett országos mezőgazdasági kamara, mely a vidéki kamarákra irányitó befolyást gyakorolni jogosítva lenne úgy azok számának, szervezetének és működési területének megállapításánál, valamint azok felállításának sorrendjére és idejére is. Miután azonban ezen kinevezett 80 tagú kamara a javaslat értelmében addig tartja fenn magát, mig az összes mezőgazdasági kamarákat fokozatosan működésbe nem hozta, — ami esetleg 5—6 évi időt vesz igénybe — be fog következni azon természetellenes helyzet, hogy a mezőgazdasági kamarákat nem az ő általuk kiküldöttekből alakult országos kamara fogja képviselni s nem ez fogja a vezető szerepet vinni, de dominálni fog a kinevezett országos kamara. Ezt mi jogtalannak, az autonómiával összeegyeztethetlennek tartjuk s az a feltétlen óhajunk, hogy a kinevezett országos mező- gazdasági kamara, mint nemcsak felesleges, de egy- szersmint sérelmes is a javaslatból töröltessék. Ha a törvényjavaslat §§-ait tesszük vizsgálat tárgyává, látni fogjuk, hogy az egyrészt olyan intézkedést vár a létesítendő kamarák működésétől, im lyek leg- tobbjének a vármegyei gazdasági egyesületek már eddig is képesek voltak eleget tenni; másrészt alárendelt szerepet juttat az egyesületeknek osztályrészül, sőt egyik-másik pontban foglalt rész az egyesületek hatáskörét nagyon is redukálja, tehát azokra sérelmes. Szolgáljon egy példa gyanánt a 2. §. Ennek a) d) e) f) i) j) u) pontjaiban foglalt követelményeknek legtöbb gazd. egylet már eddig is képes volt eleget tenni, a többi kivánalmaknak is könnyen megfelelhet, ha hatásköre kibővittetnék s működése szélesebb alapra fektettetnék, mi szerintünk az egyedüli helyes megoldás lenne. Nem tartjuk helyesnek Ő Felségének a 4., 10. és 15. §§-ai szerinti jóváhagyására vonatkozó intézkedését, mert a kamarákról alkotandó törvény szentesítésével a felségjog teljesen ki van merítve. A kamarák egyöntetű sikeres működésének céljából szükségesnek tartjuk azok alapszabályainak egységes megalkotását, ezért a tervezet 5. §-át szintén elhibázottnak tartjuk. Az autonómiába ütköző a 6. §. 7. bekezdésében foglalt azon jog, melyet a tervezet a kiküldöttek részére kivan biztosítani és ezt az előző bekezdés feleslegessé is teszi, mely által a földmivelési miniszter felügyeleti joga teljesen biztosítva van. Szintén az autonómiára káros a 7. §,, mely szerint a zárszámadások nem a központi kamarához, de a kormányhoz ter- jesztendők fel. A mezőgazdasági kamarák felett a 10. §. szerint a legfelsőbb felügyeletet a földmivelésügyi miniszter gyakorolja. E §. további részét következőkép óhajtjuk módosítani: A mezőgazdasági kamara a minisztertanács által — az esetben, ha hivatását nem teljesiti, vagy hatáskörét túllépi — feloszlatható. Ezen Nagykikindai gyártmány. Bohn-féle szabad. biztonsági átfedő cserép 272. szám. ROIIA M. és TÁRS AI Nagykikinda és Zsombolya. Legrégibb, ° legnagyobb és legjobb telep e szakmában Ausztria - Magyarországon a BOHN-féle TÉGLAGYÁRAK Nagykikindán és Zsombolyán. Alapittatott 1864. — Legelőkelőbb referenciák. SO xx? illió évi gyártás a cs. és kir. szab. Bohn-féle biztonsági átfedő cserepekből, vasoxyd természe- 140 szetes vörös színben és kátrányozva. 4—10 Gvártmánvok ' BOHN-féle szabadalmazott biztonsági átfedő cserepek. , , ...............* Legolcsóbb, legszebb tetőzet. Ké pes árjegyzék és minták kívánatra ingyen és bármentve. Képv. Reiter L. és T., Illyés és Friedman, chéfteli S., fíonreich T. fakeresk. által. Zsombolyai gyártmány, j Szab. biztonsági préselt átfedő í cserép 253. szám.
