Gazdák Lapja, 1908. augusztus (7. évfolyam, 32–35. szám)
1908-08-28 / 35. szám
4-ik oldal aug. 28 GAZDÁK LAPJA fokozó hatását a búzára ezer és ezer kísérlet bizonyltja, de bizonyítják ezen kísérletek egyszersmind azt is, hogy a szuperfoszfát a búza beéredését sietteti amely körülmény náluk főleg az alföldön, hol a junius vége felé beállani szokott nagy hőségek miatt az u. n. hőütés oly gyakori, nagyon is fontos körülmény ; bizonyítják azt is, hogy a foszfor akadályozza a búza megdőlését. Mésfél mm. kát. holdanként az a mennyiség, melynek a vetőszántás előtti kiszórása legczélszerübbnek bizonyul. M. K - k. Pergetett mézünk azonban még mindig nem piacképes. Ez mintegy 10—14 napig tartó tisztulási erjedésen megy át. Ez alatt föiszinre veti légbuborékjait, léptörmelékeit és viaszmorzsáit. Két hét után megfölözzük s csak most kész az a pergetett méz, melyet csemegeméznek is bátran nevezhetünk s küldhetjük aggodalom nélkül akár a külföld piacára is. Á lomb takarmányról. Méhészet. Rovatvezető: Csiszéri Nagy Samu. Előbbi cikkemben említettem, hogy a fölösleges őszi rajzás egyik gátló eszköze lehet a pergetés. Nem lényegben dolog azonban, sőt egyik fontos körülmény annak a megállapítása, hogy — mikor pörgessünk ? Legtöbb méhész — köztük nagyobb számban a kezdők — mihelj't csillogni látja mézét a kaptárban, nem képes örömét türtőztetni, kapzsi hírvágyát fékezni azzal a hiedelemmel áltatván magát, hogy vagyonuktól megfosztott kis méhikéink annál nagyobb szorgalommal igyekeznek majd megteliteni megürült mézsejtjeiket. Nem egészen alap nélkül való ugyan e logika, azonban én mégis óvatosságot ajánlok a pörgetés megkezdésénél, mert könnyen megeshetik, hogy mézünk nem lesz édes, de megsavanyodik. Savanyu mézünkért pedig nem kapunk pénzt. Azt már tudjuk, hogy mézünk a nectárból lesz. Ámde ez még akkor is, mikor a méh a virágok kely- héből mézgyomrába fölszivja, nagyon folyékony, igen sok benne a víztartalom, különösen csapadékbő időjáráskor. Csak a mézgj'omorban — eddig még ki nem derített — átalakulás eredménye az a méz, mely ifju- nak-aggnak, kicsinek, nagynak egyaránt édes csemege. Azonban ez a gyomorszájon kibocsátott és sejtekbe Ömlesztett méz még mindig nem érett. A kaptár melege párologtatja el fölös mennyiségét s csak ha a kaptár egészséges, hangyasavas levegője jól átjárta, érlelődik meg. Az érett mézben hangyasavnak is leéli lennie, melyet a méh fulánkja segélyével szolgáltat be. Teljesen érett és pergethető a méz akkor, ha bogaraink a mézzel telt sejteket befödték. Mikor tehát méheink a sejtek befödéséhez kezdenek, megkezhetjük a pergetést is. Az ilyen méz nem savanyodik meg soha — ha, mint minden munkánál, a pörgetésnél is szeretjük és becsüljük a tisztaság elveit. Mert megsa- vanyodhaíik ám mézünk még akkor is, ha kenyérmorzsát hullatunk bele. A lombfák levelei zölden gyűjtve, akár azonnal feietethetők, akár pedig zsombolyai módon a téli időre tehetők el. Ezért nagyon ajánlatos, hogy akinek fűz, szeder, akác, hárs, kőris, éger, szil, bükk, tölgy stb. fái vagy erdeje van, gyűjtse a lombot mindaddig, míg a fagy el nem perzseli. A gyűjtés vagy a leveles galy- lyak lemetszése, vágj' tisztán csak a levelek szedése utján történhetik. De szert tehet ily lombra az is, akinek erdeje nincs, de aki a kincstári erdő szomszédságában lakik, mert a kormány megengedte, hogy a reá szoruló kisgazdák ingyen szedhessenek azokból lomb- takarmányt, azonban természetesen csak akkor, ha azt az illetékes erdőgondnokságnak bejelentik. A lombtakarmányt legjobb megszáritva a téli időre eltenni, de miután az idei esztendő előrehaladottsága már alig teszi a szárítást lehetségessé, zsombolyázni is lehet azt, még pedig egészen úgy, mint ahogy a csalamádét zsombolyázzuk. Ha ugj'anis az Va centiméternél vékonyabb galyu nyers lombtakarmány-kévéket 4—8 méter széles és tetszés szerinti hosszúságú kazalba 4—6 méter magasan rakjuk, ez néhány nap alatt fölmelegszik és ennélfogva leülepedik. Amidőn annyira fölmelegedett, hogy kezünk a meleget már ki nem állja, 30 —40 cm. földréteget rakunk a tetejére. A le földelés olyan módon történhet, hogy a kazal mellé üres szekeret állítanak, erre deszkákat raknak és a földet egy munkás a be- deszkázott szekérre, égj' másik pedig innen a kazalra dobja. Előbb a földnek felét rakjuk a kazalra és ha az néhány nap múlva leülepedett, felhányjuk reá a többi földet is úgy, hogy a teteje domború legyen és az esőviz könnyen lefoghasson róla. A zsombolyai eljárással minden takarmányt eltehetünk télre, a melyet zölden már nem etethetünk fel és az őszi esőzések miatt szénává nem száríthattunk. Lehet azonban a zöld takarmányokat nemcsak föld fölötti kazalokban, hanem ásott vermekben is eltartani. Ily esetben a föld feletti kazal méreteinél keskenyebb, mintegj' 3 m. széles és a talajviszonyokhoz mérten, tetszés szerinti mély és hosszú vermet ásunk s ebbe hordjuk az elteendő takarmányt. A takarmányt a ! verem aljában jól összetiporjuk s a midőn már oly magasságban van, hogy a szekér átjárhat, járassuk át, Nagykikindai j gyártmány. Bohn-féle szí I bad. biztonsági átfedő cserép 272. szám. BOHN M. és TÁRSAI Nagykikinda és Zsombolya. Legrégibb, legnagyobb és legjobb telep e szakmában Ausztria - Magyarországon a BOHN-féle TÉGLAGYÁRAK Nagykikindán és Zsombolyán. Alapittatott 1864. — Legelőkelőbb referenciák. £iO notillió évi gyártás a cs. és kir. szab. Bohn-féle biztonsági átfedő cserepekből, vasoxyd termásze- 140 szetes vörös színben és kátrányozva. 4—10 ruártmánvflk ■ BOHN-féle szabadalmazott biztonsági átfedő cserepek. ^ — Legolcsóbb, legszebb tetőzet. SbL Képes árjegyzék és minták kívánatra ingyen és bérmentve. Képv. Reiter L. és T., Illyés és Friedman, ' chefteli S., Konreich T. fakeresk. által. Zsombolyai gyártmány. Szab. biztonsági préselt átfedő cserép 2o3. szám.
