Gazdák Lapja, 1908. augusztus (7. évfolyam, 32–35. szám)
1908-08-28 / 35. szám
augusztus 28. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal mely czélból a veremnek két hosszú végét rézsűt le kell nyesni. A rakást a föld fölött is folytatjuk két méter magasan s ha a fent jelzett megmelegedés beállt, akkor az egész vermet jól beföldeljük. Á magsertések helyes táplálásáról. A sertések táplálásán fordul meg azok haszna. A nyújtandó eleségek mennyiségét a sertés testsúlyához és hasznosításához mérjük s mig például malacoknál azon vagyunk, hogy azok a nyújtott takarmánytól jól fejlődjenek és növekedjenek, magsertéseknél arra törekszünk csupán, hogy kellő erőben legyenek: addig hízóba áhítottaknál azt akarjuk, hogy minél több eleséget egyenek s abból minél több és jobb húst, valamint zsírt termeljenek. Táplálhatjuk pedig a sertést ugaron, tarlón s egyéb esetleges legetökön, továbbá makkoltathaljuk erdőben és elelhetjük óiban, szállásban, istállóban például gyenge zöld lucernán, lóherén, burgonyán, takarmány- és más répán, tökön, csicsókán, gyümölcsökön, mindenféle szemes eleségen és darán ; a hízókat korpán, lábiiszten és más gyári hulladékon, adván nekik e mellett természetesen tiszta jó ivóvizet, marhasót 5—10 grammnyit fejenként és naponta. Legeltetés céljából ráhajthatjuk kivált a rideg jószágot oly nyirkosabb legelőkre is, melyeken túrással gumókhoz, gyökerekhez, bogarakhoz, kukacokhoz és csigákhoz juthat, vagy még inkább ugarra és tarlóra; erre szánt lucernásokra, lóherésekre, már inkább a növendék-állatokat és a magsertéseket tereljük. Ha közös csürhében talán nem valami jó legelőre jár a sertésünk, úgy reggel kihajtáskor és este a hazaérkezéskor célszerű annak valami eleséget külön is nyújtani. A legelőre a kanokat és ártányokat külön, a kocákat és a malacokat szintén külön járatjuk, vagy legalább is hágóképes kant csak akkor türünk a kocafaikában, mikor a bugatás ideje van. _ Egy hold jó legelőre körülbelül 5 darab nagy sertést bocsáttatunk, 5 malac V2 vagy s/r annyival is beéri. Legeltetni különben lehet a sertést, mihelyt a hó elment s addig, mig télen a hó már mindent el nem takar, de forró nyárban reggel 10-től délután 4 óráig jó valamely árnyas helyen megvonulni az állatokkal és fürdővízről gondoskodni számukra, mert ez clővigyázattal sok bajtól megóvhatjuk azokat. Makkolt a tásra szeptember és október közepe közti időben hajtjuk a sertéseket s 8—10 hétig tarthatjuk ott azokat, de esetleg tovább is, ha az állatok a makkra rá nem unnak. Csak egy évet meghaladott állatokat hajtsunk makkra s azt is kondor sertést vagy hegyi disznót. A 2—3 éves sertés darabjára mintegy 5—6, öregebbre 7—7 hektoliter makkot számítunk s előre megbecsüljük, hogy Így számítva hány sertés élhet meg a járatni szándékolt erdőben. Különben a makkos sertéseket, ha a hizlalás a cél, vagy inakkolás közben vagy ezután 3—4 hétig még tengerivel is etetjük, hogy zsiradékuk jobbá legyen. A makkos sertés sok vizet kivitt. Hogy tehát bélszoruíás bajt ne okozzon, 100 sertésre 1U kiló keserű sóból és 8A kiló konyhasóból álló keveréket nyújtunk nekik időnként. Hasznos tudnivalók. — Szeptember havi tennivalók a gazdaságban. A hó közepén a rozs vetése már megkezdhető. A terményektől megszabaduló földeket azonnal föl kell szántani. A tököt a téli etetésre most kell eltenni. Hajdinát és kölest le kell aratni. A sarjukaszálást a réten minél hamarább be kell fejezni. A dohánylevelek törésével se szabad késlekedni, mert miheh/t az esős idő beáll, a dohány nagyon lassan és rosszul szárad és nagyon sok kárunk lesz benne. A kertben. A korai tavaszi zöldségnek való petrezselymet és murokrépát elvetjük. A korai káposzta- féléket levágjuk, A paradicsom és a paprika leszedendő és ez utóbbit szárításra fölfűzzük. A gyümölcsösben. Az érett gyümölcsöt leszedjük, osztályozzuk és télire elrakjuk ; szilvát aszalni és lekvárt készíteni belőle most kell. Az átültetendő fák gödreit kiássuk. A szőlőben. A korai fajták érnek, szállításra leszedhetők. Szőlőszállításhoz czélszerü, háziiparilag készült kosarakat szerezzünk be. A termést védelmezzük a madarak és a tolvajok ellen. A fajtiszta táblákban jelöljük ki az odanem valókat, hogy kidobhassuk és megfelelő uj tőkékkel pótolhassuk. Az ojtványokat a takaró földhalomtól mind megszabadítjuk. A pinezében. Az uj borokat harmadszor kell lefejteni. Az állatok körül. A juhokat most hágaijuk, hogy februárban fiazzanak. A legelő az állatoknak rendszerint ebben az időben már nem ád elegendő táplálékot, azért az istállóban is kell nekik takarmányt adni. A méhesbe n, A beteielest ne halogassuk továbbra. A méhcsaládokat most lehet legjobban egyesíteni. Az egyesítésnél arra vigyázzunk, hogy mindig a szebb és fiatalabb anyát tartsuk meg az uj méhcsaládnak. A vadgesztenye mint takarmány. A vadgesztenyére mint takarmányra is kevés ember gondol, pedig a friss gesztenye kéiszerte annyit ér, mint a burgonya. a szárított pedig kiállja a versenyt a gyengébb darafélékkel s igy abrak gyanánt etethető. Ezért gyűjtsük a vadgesztenyét, a hol csak lehet s ha annyit tudunk összeszedni, hogy a téli időre is teljék, akkor vagy vermeljük el úgy mint a burgonyát, mely esetben egész télen friss gesztenyét etethetünk vagy terítsük el s szárítsuk a padláson úgy, mint a friss diót szokás szárítani. Utóbbi esetben kővel vagy mozsárral szétzúzva vagy pedig géppel megdarálva etetjük a vad- gesztenyét s ha kedveskedni akarunk az állatoknak, akkor etetés előtt 24 óráig vízben áztassuk ki. így keserű izét elveszti s még a legkényesebb ló, marha is szívesen eszi, ha fokozatosan szoktatjuk hozzá. Tejeskannák légmentes elzárása. A tej megromlását sok esetben az okozza, hogy a tejeskannák fedelének zárásánál vásznat, kócot, nádat, stb. használnak. Igen értékes ujitas a tejgazdaságra nézve a tejeskannáknak a „Hermeta“-papirral való elzárása a kannák fedelénél alkalmazott vászon helyett. Winkler dr. tanár volt az, aki ezt melegen ajánlotta, mert nemcsak pénz és fáradtság takarítható meg ezzel, hanem megszerezhető az a bizonyosság is, hogy nem a kanna hiányos zárása okozta a tej megsavanyodását. „Hermeta“-val légmentesen elzárható akkor is, ha a gummigyűrűk már igen elkoptak, vagy ha ilyenek nincsenek és mivel 100 kg, amely körülbelül 500 nagy, 63:90-es ivet tartalmaz és csak 50 koronába kerül (szalagokra vágva Zsákokat, vízmentes ponyvákat, dohányzsineget, kenő-olajat, mentőszekrényeket, raktáron tartás legjuiányosabb áron szállít a Szatmár megyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete, Szatmár, Verboci-u. c.
