Gazdák Lapja, 1908. augusztus (7. évfolyam, 32–35. szám)
1908-08-28 / 35. szám
aug. 28 GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal nak, azonnal szembeötlik, hogy főleg a gazdasági szervezetlenség az oka az itteni magyarság, valamint a szé- kelység pusztulásának. Itt is ép úgy, mint ott a gazdasági bajok gyengítik a népet, viszont ezek gazdasági megerősödése biztosítja az eredményt, a sikert. Tudva ezt, örvendetesnek kell mondanunk a most lezajlott székely kongresszus munkáját, mert ismét megtalálta a bajok forrását s azokat gyógyítani, miként eddig az 1902-iki kongresszus határozatai szemmeltartásával a kormány és társadalom igyekezett — ezután még intenzivebben, még eredményesebben fogja keresztülvinniMi a magunk részéről, akik hasonló munkában veszünk részt, sok sikert kívánunk mindenkinek, aki a veszélyeztetett magyarság ügyével foglalkozik. El nem hallgathatunk azonban egy dolgot, azt ugyanis, hogy az a munka, a mi munkánk is csak akkor lesz eredményes, ha egy testtel, egy lélekkel fogunk hozzá. Összekeil tehát a veszélyeztetett vármegyéknek, azok társadalmi egyesületeinek és az itteni magyarságnak tartania, Szilágynak úgy, mint Szatmárnak, Szolnok- Dobokának és a többinek s egy közös elhatározással kell a tett mezejére lépnie a pusztuló magyarság megmentése érdekében. Mit keii tennünk búzatermésünk fokozása érdekében. Ha kezünkbe vesszük a külföld mezőgazdasági statisztikai adatait s összehasonlítjuk hazai átlagtermésünkkel, elszomorodva fogjuk tapasztalni, hogy a mi átlagterméseink messze mögötte maradnak a külföldi termésátlagoknak. Nálunk még jó években sem emelkedik a termésátlag búzából 5—6, legfeljebb 7 métermázsa felé kát. holdankint, holott a tőlünk nyugatra fekvő államokban ennek kétszeresét, sőt háromszorosát aratják. Szó sincs róla, a mi szélsőséges, szárazságra hajló, kiimánk is egyik oka e körülménynek, de a főok még's csak a mi felületes gazdálkodási rendszerünkben keresendő. A jó termés legfontosabb kellékeit képezik a tiszta és legjobb minőségű vetőmag, a talaj kitűnő megmunkálása, a talajnak jó trágyaerőben való tartása s a vetések megfelelő és helyes ápolása. A vetőmagot illetőleg mindenekelőtt maradjunk mc-g a magyar búzánál s ne kísérletezzünk külföldi buzafajtakkal, mert az eddig végzett számtalan kísérlet immár bebizonyította, hogy a külföldi búzák, ha talán egyik-másik bővebb termő is, de minőség, fagyállóság, korán beérendő képesség tekintetében messze mögötte maradnak a magyar búzának. Az elvetendő mag leggondosabb megválogatására és kitisztogatására igen nagy gondot kell fordítanunk, mert egyrészt egészséges ép növény csak egészséges, jól fejlődött magból növekedhetik, másodszor pedig a maggal együtt elvetett gyommagvak is természetszerűleg kikelnek, a búza elől tápanyagot és vizet vonnak el a talajból, annak tenyészterületét hátrányosan befolyásolják, a levegő és világosság behatolását megakadályozzák, az aratást és cséplést nem ritkán megnehezítik, a búza értékét lényegesen csökkentik. A gyomok által okozott kár néha olyan nagy, hogy 30°/o-al, sőt többel is csökkentik a termés nagyságát. Ezt elkerülendő, tehát mindenekelőtt gyommentes vetőmagot kell elvetnünk s igy a végletekig menő szelelés, triörözés és rostálásnak kell a vetőmagot előzőleg alávetnünk s esetleg a kézzel való kiválasztástól sem szabad visszariadnunk, ha másként nem sikerülne a vetőmagot a leg- kifogástalanabbul megtisztítanunk. Különösen a kisgazdák azok, akik nagyon gyomos magot szoktak elvetni s igy főleg azok részére nem hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy búzát csak úgy arathatunk, ha buzamagot vetünk el, az elvetett gyommagból mindig csak gyom nőhet, amely azután a búzát is csak akadályozza növekedésében és fejlődésében. A talaj előkészítése is éppen olyan fontos tényező, mint a vetőmag megválogatása. E tekintetben is elsősorban a gyomirtás lebegjen szemünk előtt s éppen ezen cél elérése érdekében a tarlóhántást, ha nem ugarba vetünk, sohasem volna szabad elmulasztani. A búzát rendesen olyan növény után vetjük, — hacsak ugart nem tartunk — amely korán kerül aratásra, illetve kaszálás alá, aminő pl. a zabosbükköny, lóhere stb. Ezeknek lekerülte után első dolgunk legyen a sekélyen való leszántás, úgy a gabonafélék learatása után is, egyrészt, hogy a sekélyen alákerülő gyommagvak csírázásnak induljanak s a második szántás alkalmával a már fejlődésnek indult gyomnövények még magképződés előtt megsemmisittessenek, másrészt, hogy a talajban visszamaradt gyökérrészek rothadásnak induljanak s hogy a talaj beéredése is elősegittessék. Mintegy hat hét múlva kövesse ezt a második, a mély szántás, majd pedig vetés előtt erős, esetleg ismételt boronálás vagy extirpálás, hogy a göröngyök teljesen elapróztassanak s igy a talaj vetésre teljesen előkészítve legyen. Mindehhez harmadik tényezőként a talaj termő- képessége sorakozik, amit csakis trágyázás által lehet fenntartani, illetőleg fokozni, mert igaz ugyan, hogy a helyes megművelés is termssfokozó hatással bír, mégis a talaj trágyaereje az, ami a termés nagyságára észrevehető fokozó hatást fejt ki. Magyarország termőtalajainak nagyrésze nem részesült ez ideig olyan trágyázásban, mely termő erejét fokozná, sőt a legtöbb helyt olyanban sem, amely azt fenntartsa. A régi háromnyomásos forda rendszerről amidőn tehát az egy évig pihenő talaj sokkalta kevesebb trágyázást igényelt — áttértünk a váltógazdaságra anélkül, hogy állatállományunkat s igy tehát trágyamennyiségeinket szaporítottuk volna, a műtrágya-félék használatához is csak félve s elvétve nyúlunk, aminek természetes következménye, hogy talajaink termőereje nem fokozódik hanem legtöbbnyire csökken, holott a megdrágult életfeltételek a talaj termőerejének határozott fokozását kívánják. Ritka eset az, hogy közvetlenül a búza alá adjunk istállótrágyát. Nem is igen volna az czélszerü, mert kedvezőbb években a vetések megdőlésére vezetne. Rendesen az elővetemény kapja az istállótrágyát, mig a búza alá a vetőszántás előtt szuperfoszfátot szoktunk kiszórni. Előnyös ezt tennünk még abban az esetben is ha a búza előveteménye dús istállótrágyát kapott, de határozottan szükséges akkor, ha 2—3 évvel előzőleg lett az illető szántóföld megtrágyázva, avagy akkor is, ha a talaj nagyon humuszdus, mély fekvésű s igy tartani lehet a búza megdőlésétől. A szuperfoszfát termésmely egyszerű, oicsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak és szőliőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermihályfalván. Megtekinthető s megrendelhető a Szatm ármegyei Gazd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szövetkezeténél Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél 36 korona árban. Szalsaoalmazoti <Í uj »kézi (vennie) szecskái
