Gazdák Lapja, 1908. június (7. évfolyam, 23–26. szám)
1908-06-26 / 26. szám
junius 26. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. A röplyukat szükitsük meg, hogy a méhek a rablás ellen könnyebben védekezhessenek. A herék fölös számát, amennyire csak lehet, csökkentsiink. A A viaszmoly ellen védekezzünk. Állatok körül. Az igás jószágra kiváló gondot fordítsunk, jól tartsuk őket, mert a gabonafélék be- hordásával és az őszi vetések alá való szántások megkezdésével nagy inunkba vár rájuk. Ekkor kell az igás erőt a legnagyobb létszámra felemelni. Kívánatos volna, mindenkor fiatal, zöld, tápdus takarmányon tartani jármos állataikat. Tavaszi ellésü csikók elválaszthatók, az elválasztás után jóminöségü ó-széna és zab adandó nekik. Február—márciusi bárányok elválaszthatók, s megfelelő legelő mellett még kevés zabbal is segélyezendők. Az elválasztott csikó és borjú, szóval bármiféle fiatal növendék-állat takarmányozását nem szabad teljesen csak a legelőre bízni, sem pedig nagy teriméjü egyoldalú zöld, vizenyős takarmányon tartani, hanem bármiféle abrak vagy a múlt évről maradt jó minőségű ó-szénával segíteni. A mustrálás alá kerülő birkák jó tarlólegelőn feljavithatók. Sertések, tavaszi választott malacok, szóval a sertésállomány s a baromfiak a tarlókon elhullott szemet és kalászt jól értékesítik. A legelőn levő haszonállatokról tartós esőzések, úgyszintén nagy szárazság alkalmával gondoskodni kell. Míotttoft. A parádi gazda gyűlés. A Magyar Gazda Szövetség ez évi közgyűlését junius 23-án Párádon tartotta meg a gazda társadalom élénk részvétele mellett. Mintegy 500-an vettek részt a közgyűlésen, melyet érdekessé Darányi föld- mivelésügyi miniszternek bevezető beszéde tett. Rámutatott a jövő feladatára, mivel nincs kizárva, hogy rövid idő múltával nehéz megpróbáltatásoknak leszünk kitéve. Egyesek és nemzetek bölcseségét jelenti, hogy jókor észrevegyék azt, amit mások csak nagy csapások után vagy sohasem látnak be. Századunk a szociális munka jegyében indul meg. A Gazdaszövetségnek már csak hivatásánál fogva is kell, hogy időhöz alkalmazza a munka programmját. Az általános választói jog behozatalát, a gazdatársadalom nem tudja, de nem is akarja megakadályozni. Nagy néptömegek fognak a parlamenti életbe befolyni és arra kell törekednünk, hogy ezt a nagy tömeget a szociális térre tereljük. A gazdaszövetségnek központja és a szövetkezetek között egy láncszem hiányzik, a mely nagy hiányokat van hivatva pótolni. Úgy érzi, hogy az országos központ és a szövetkezetek között kapcsolatot kell teremteni, erre pedig jó a vármegye. A gazdakörök megyei szervezetbe tömörülve olyan fórumot teremthetnek, amely úgy a gazdakörök, mint a gabonaszövetkezetek érdekeit a legjobban istápol- hatják. A gazdasági kamarák létesítésével régi hiányt fognak pótolni. Ezért törvényjavaslatot fog a Ház elé terjeszteni a mezőgazdasági kamarák létesítéséről. Ennek a törvényjavaslatnak irányát mutatja már az is, hogy két olyan ember dolgozta ki a javaslatot, mint Bernát István és Rubinek Gyula. Ennek a törvényjavaslatnak erőt és hatalmat nem külső tényezők adnak, hanem maguk a gazdakörök. Mennyi munkát fog a magyar társadalom ezekbe a kamarákba befektetni! S az áldásos hatás ei nem marad. Mert hisz nemcsak a kormánynak, hanem a gazdatársadalomnak is érdeke őrködni a felett, hogy mi történik a mezőgazdaság érdekében ? Régi mulasztást fogunk ezzel pótolni, Több, mint félszáz év óta vannak ipari és kereskedelmi kamaráink. Nincs ok és jog arra, hogy a kormányzat tartson mezőgazdasági érdekképviselettől. A törvényjavaslat iránya mutatja, hogy nem a minisztérium bíiró- jában készül, hanem a mai mezőgazdasági társadalmunk érdekképviseletének leghivatottabb szavú őrei csinálják, Ennek a javaslatnak a gyakorlati értéket az fogja megadni, hogy1 mennyi munkást von bele ebbe a szervezetbe a magyar gazdatársadalom. Sokan vannak, akik azt gondolják, hogy elég minden történt már nálunk a mezőgazdasag terén. Ez nagy tévedés. A magyar mezőgazdaság a kulminációtól még nagyon messze áll, erős támogatásra szorul. És ha történik valami, ez nemcsak gazdasági, de társadalmi érdekből is történik. Két feladat áll előttünk, az egyik a telepítés, a a másik a modern birtokpolitika. Helyes birtokpolitika nélkül egy országot fenntartani nem lehet. Az állam a becsületes közbenjáró hivatását teljesiti. Felette szükségesnek tartja a középosztály megerősítését. Igaz, hogy a középosztály az utolsó évtizedekben nagy hányattatásnak volt kitéve, de helyébe alig lehet uj középosztályt állítani. Ámde nem lehet mindent az államtól várni. Mindenki a saját, folytonos munkásságától várja boldogulását. Ne várjunk mindent az államtól. Csak a hanyatlásnak indult osztályok szoktak mindent mástól várni. A mi jövő fejlődésünk a saját magunk munkájától függ. Majd ha nem százezrek, de milliók fognak állani a gazdaszövetség mögött, akkor más lesz szavunk, más lesz a tekintélyünk, a súlyúnk. Távol állunk minden gyűlölködéstől. Csak egyet vetünk meg, a visszaélést, akár fenn, akár lenn. A visszélések közül a leggyülöletesebbek azok, amelyek a szegény ember kizsákmányolására vannak irányítva. A nikotinos kénpor alkalmazása a burgonyánál. A gazdaközönségnek oly sok növényi betegség ellen kell védekeznie, hogy teljesen indokolt a gyáraknak azon versenye, melyben egymást jobbnál-jobb szerek előállításával igyekeznek felülmúlni. Legújabban a Sloesing hírneves Franciaországi gyárnak egyik készítménye a lecsapolt nikotinos kénpor foglalkoztatja a szakköröket, melynek sokoldalú alkalmazása u. m. a szőlőkben, kertészetben és mezőgazdaságban előforduló növényi ellenségek kártékony hatásának megszüntetése között talán még a legfontosabb a burgonyának újabban elterjedt betegésége az u. n. gyürüsbetegség elleni használhatósága. Nemcsak Németországban, hol a nagyon elterjedt és szakszerűen űzött burgonya termesztését fenyegeti már-már teljes tönkretétellel a bacillus salonicola mint a nevezett betegség okozója, de hazánk északnyugati Síübaddaazott »uj segtekiathető s aegszereiheté mely egyszerű, olcsó nagy munkaképéaségi s csak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak és szöllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kotím Mihály sisMalaa Éraikilyfolm Siataira. 6ud. EgyesUst Fagyait, ét Értékűi tő !iőrit««téiél íiatiároa, Tigj aDuk brttly SéktiUpéiíl SS korom árka í ü (Venyige) szocsljatógí,
