Gazdák Lapja, 1908. május (7. évfolyam, 18–22. szám)

1908-05-29 / 22. szám

6-ik oldal GAZDÁK LAPJA május 29. a kertészeti iparnak is, amennyiben az a kiállítás ke­retében alkalmazható. Különösen diszcserepek, vázák, jardinierek, hazai gyártású virágcserepek, balkon és ablakdiszitésekhez alkalmas edények, fából, fonóanyag­ból, vagy vasból. Kerti bútorok. Kerttervek, amennyi­ben azok különösen a rózsa és pelargonium növé­nyek célszerű alkalmazását és fölhasználását a ker­tekben és parkokban célozzák. A kertipari cikkek közül első sorban a balkon és ablak díszítésekhez alkalmas edényekre helyez a bizottság súlyt. — Vízvezeték Nagybányán. A nagybányai vízvezeték ügye a megvalósulás stádiumába lépett. A miniszteri vizépitészeti osztály kiküldöttei megjelentek, s megtekintették a felsőbányái források vízmennyisé­gét, amit nem találtak elegendőnek, s más források kutatása iránt sürgősen intézkedtek. — Földművelők birtokvásárlása. A magyar gazdaszövetség igen üdvös intézménnyel kíván az Amerikából sorsüldözötten hazajött magyar emberek sorsán segíteni. A hazajött emberek földbirtokot óhaj­tanak vásárolni, s bizony az nem egy akadályba üt­közik. Akik tehát ily irányban felkeresik a szövetsé­get, a legnagyobb örömmel, minden nyerészkedesi vágy nélkül juttatja földbirtokhoz. — A nemzetközi tejgazdasági kongresszus előkészítő bizottsága az Országos Magyar Gazdasági Egyesülethez intézett átiratában azt az óhaját fejezte ki, hogy az 1909. évi junius havában tartandó kon- gressszus alkalmával egy nagyobb arányú tenyész- szarvasmarha-kiállitás rendeztessék s ez a lehetőség szerint összeköttessék az OMGE. által évenkint ren- dezezett tenyészállatvásárral s egysersmind kéri az OMGE igazgatóságát, hogy ezen kiállítás rendezését magára vállalni szíveskedjék. — Az alföldi gazdálkodás reformja. Az Or­szágos Magyar Gazdasági Egyesület már régebben széleskörű mozgalmat indított az alföldi gazdálkodás reformja érdekében. A mozgalom eredményeként ma már az alföld majd minden vidékére kijelölték a gaz­dálkodás kijavításának főbb irányelveit. Az OMGE e tárgyban legközelebb tartja végső értekezletét, amelyen kijelölik azokat a teendőket, a miket a gazdatársada­lom az alföld mezőgazdálkodásának javítása érdeké­ben tehet. — Mezőgazdasági és ipari kiállítás Gyön­gyösön. Említettük már, hogy a Hevesmegyei Gazda­sági Egyesület ötven éves fennállásának évfordulója alkalmából Gyöngyösön, 1908. évi szeptember hó 6., 7. és 8. napján mezőgazdasági termény-, állat és ipari kiállítást rendez. Ezen csak hevesmegyei termelő, te­nyésztő és iparos vehet részt mint kiállító, azonban a gépkiállításon mint kiállító minden hazai gépgyáros és gazdasági eszközöket készítő részt vehet. Bővebb felvilágosítással szolgál a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatala Gyöngyösön. — A dinnyetermelés javítása. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszternek a kisgazdákhoz intézett felhívását, hogy az elfajzott dinnyevetőmag helyett használják föl az állam által ingyen adott és jobb fajta vetőmagot, igen szép siker kisérte. Ezerre megy azoknak a termelőknek száma, akik ez évben az állami telepeken összegyűjtött vetőmagot használják föl s érdekes tünet, hogy kisgazdák nagyobb területeket vetnek s szövetkezés utján igyekeznek terményeiknek a külföldön is piacot szerezni. — A magyar címer és lobogó védelme. A magyar korona országainak egyesitett, vagy az ország külön címerének elferdített alakban, továbbá a címe­reknek, vagy a nemzeti lobogóknak az állam méltósá­gát sértő módon való használata, illetőleg alkalmazása tárgyában gróf Andrássy Gyula belügyminiszter május 8-áról a következő rendeletet intézte az összes tör­vényhatóságokhoz : A kihágásokról szóló 1879. évi XI. t.-c. 1. szakasza alapján a következőket rendelem : aki a magyar korona országai egyesitett, vagy az ország külön címerét szándékosan elferdítve használja illetőleg alkalmazza, úgyszintén az, aki ezt a címert vagy nemzeti lobogót az állam méltóságát sértő módon használja, illetőleg alkalmazza, kihágást követ el és 15 nagig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen kihágások eseteiben a bíráskodást az 1882. XVIII. t.-cikk 9. szakaszában, illetőleg az 1883. évi 50422, B. M. számú rendeletében fölsorolt közigazgatási hatóságok gyakorolják. — A tanítók és a gyümölcsfatenyésztés. A földmivelésügyi kormány a következő pályázatot tette közé: A magyar földhitelintézet a hazai gyümölcsfa­tenyésztésnek községi faiskolák utján való előmozdítása céljából a f. évben is 1 drb 600 koronás, 2 drb 400 koronás és 18 drb 200 koronás dijat tűz ki oly tanítók jutalmazására, kik faiskolát kezelnek és a fatenyésztés terén szembetűnő sikert képesek felmutatni. — Ezen dijakra pályázhat minden magyarországi faiskolát ke­zelő néptanító, valamint oly községi kertész is, ki a faiskola kezelésén kívül a népiskolákban a gyümölcs- fatényésztést hivatásszerűen tanítja és tanításának ered­ményeként községében és vidékén a nemes gyümölcs- termelés terén látható sikert képes felmutatni, — A bankkamatláb leszállítása. A Magyar- Osztrák Bank főtanácsa Budapesten tartott ülésében a bankrátát leszállította négy százalékra. Ezzel a más­fél év óta nem élvezett kamatlábbal a magyar pénz­piac és vele egész közgazdasági életünk ismét visszajut a rendes mederbe, a honnan nem 3 mi hibánk, hanem a nemzetközi bonyodalmak zökkentették ki. Az olcsó kamatláb kétségkívül ismét buzditólag fog hatni a vállalkozásra. — A Hortobágy veszedelme. Debrecenből jön a hir: Jablonovszky József a rovartani állomás veze­tője ideérkezett. Megállapította, hogy a gyenge tél miatt a Hortobágyon rengeteg a sáska, mert a peték nem pusztultak el. Az eddig megkímélt területek is erősen fertőzöttek, a többi közt Böszörmény határa is. Az irtásra megtették az előkészületet. — Guttenberg Pál tanár, a kézi munkára ne­velő országos egyesület nagy tudásu igazgatója a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által összehitt ér­tekezleten f. hó 27-én Szatmáron a városháza tanács­termében tartotta meg előadását sajnos, nem nagy, de annál érdeklődőbb hallgatóság előtt. A magas szín­vonalon tartott, érdekes kitérésekkel“füszerezett. mind­végig figyelmet lekötő előadás kimutatta, hogy főként mezőgazdasági téren, nem csak a termelés, de annak értékesítése körül is mennyire elmaradottak vagyunk, s ennek okául rámutatott arra a körülményre, hogy népünk és közéletünk neveléséből hiányzik a megfe­lelő törekvés. Fontos ennélfogva, hogy a népnevelés terén foglalkozók igyekezzenek e téren lassankint a társadalmat oda nevelni, hogy saját gazdasági érde­keiket az egész társadalom állandóan szervezni igye­kezzék. Nagykárolyban állami tanítók részére lesz au­gusztus havában egy ily irányú tanfolyam, melyre a Széchenyi társulat részéről 3 tanító lesz kiküldve s melyre még két felekezeti tanító kiküldését Poszvék Nándor, a gazd. egylet titkára vállalta magára.

Next

/
Thumbnails
Contents