Gazdák Lapja, 1908. május (7. évfolyam, 18–22. szám)
1908-05-29 / 22. szám
VII. évfolyam Szatmár 1908. május 29. 22-ik szám. LAPJA KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. ^jt A SZATMÁRMEGYE1 GAZD. EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI^tÓVERS. EGYLET-, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZ EGYLET- ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRM. SZÖVETK.^ZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE nüQJELEMIK MINDEN PÉNTEKEN. Előfizetési ára egész évre 6 korona. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület, valamint a Szatmár- megyei Lóverseny Egylet tagjai díjmentesen kapják. Közlemények csak a forrás megnevezése mellett vehetők át. zerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Verbőci-utca 5. sr hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megrendelések, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézendők Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám. Meghívó. A „Szatmármegyei Gazdasági Egyesület“ 1908. junius hó 3-án, szerdán d. e. II órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre az egyesület összes tagjait tisztelettel meghívom. Szatmár, 1908. május hó 27. Dr. Keresztszeghy Lajos alelnök. Tárgy: 1. Elnök választás. Vakulj magyar! Régi közmondás, hogy „Bolond vármegyének, bolond az alispánja,“ amiből természetesen következik, hogy ezt a közmondást fokozatosan maga a magyar nép és az ennek anyagi sorsát intéző körökre is lehetne meg- felelőleg alkalmazni, és pedig teljes joggal, mert az oly nép, amely eltűri, hogy a terhekkel ros- kadásig megrakják : józannak egyáltalán nem nevezhető. Az • államháztartás évről-évre milliókkal van emelkedőben, ezen emelkedés Magyarország gazdaközönségét nyomja, s azt annak kell kiizzadnia, az izzadja ki pedig azért, mert Magyarországnak nincs kereskedelme, nincs ipara, tehát nincs is más jövedelme mint az Istenadta nyers termény. Hogy pedig ezzel miként állunk ? nem szorul illusztrációra. Magyarország gazdáinak földje ma sem terem többet, mint századokkal előbb ! hiába beszélünk belterjességről, hiába szónokolunk a termény fokozásáról, ennek is meg van a véghatára, mint mindennek, kivéve a financiális kétszer-kettőt. Mert hát tudnunk kell, hogy itt sem a mathe- matika, sem az algebra szabályai nem lévén irányadók : a kétszer-kettőnek gyakorlati eredménye nem négy, hanem negyven, esetleg pedig kiszmithatatlan. E tétel alapja pedig Lukács Magyarország volt pénzügyminiszterének azon kijelentése, hogy „Mindegy akár kié a föld, csak az a fő, hogy adót fizessen ! „mely tétel éppen aj magyar gazdaközönséget illusztrálja legjobban s reá vall az ősi mondásra, hogy „Vitám et sang- vinem“ ! No de azj áldást hozó, s halva született cselédtörvény, »tisztviselők fizetés emelése s az évenkénti adóemelkedések után végre a magyar gazdaközönségre is megjött a megváltás órája ! Igaz, hogy azután erre is azt mondhatjuk, A Szatmármegyei gazdasági egyesület Fogyasztási is Értíkesitl Szövetkezete műtrágyákból nagy raktárt tart. Lapunk mai száma 12 oldal.
