Gazdák Lapja, 1908. május (7. évfolyam, 18–22. szám)
1908-05-29 / 22. szám
2-ik oldal. GAZDAK LAPJA május 29. hogy „Adtál uram esőt, de nincs köszönet benne“, de az mindegy, a fő az, hogy mások bőrére gavalléroskodjunk! aminek természetes következése, hogy miután az ország bölcsei és az osztrákok reá jöttek arra, hogy a magyar gazdák némelyikének még van két kabátja: tehát jótékonyan oda kell törekedni, hogy a két kabát terhét könnyitsük, s az egyik kabátot huzzuk le, mert hát úgyis tudjuk, hogy egy embernek — ha csak nem kinézer — hát nem is kell több egy kabátnál. Hogy pedig a másik kabátnak is akadjon gazdája, hát adjuk oda az osztrák hadsereg tisztjeinek, hogy meg ne fázzanak! És ez nagyon okos és igazságos dolog is, — még pedig azért, — mert ezt a szociál eszmék is igy diktálják! A lényeg pedig és a tanulság ebből az, hogy miután a magyar gazdaközönség a legjobb fejős tehén, tehát fejni kell az utolsó cseppig annál inkább, mert hiszen a tejnek a föle is éppen a fejés utolján jön, a tejfölét pedig jobban lehet értékesíteni mint a savóját! Már azután hogy a magyar föld a terhek arányában fogja-e hozadékát is fokozni ? az a gazda dolga, kinek szolgáljon vigaszul, hogy lesz rá gond, hogy agyon terhelt földje esetleg külön hozadék adóval is megterheltessék a föld adón kívül és hogy a milliókba kerülő tiszti fizetés emelés csak 1908. október elejétől fog életbe lépni, és nem 1908. január 1-től, mint ahogy a Lajthán túl szerették volna! Merje aztán még valaki monda, hogy nem boldog a magyar! JRuntifutt. Kossuth ünnep Szatmármegyében. (R.) Áldozó csütörtökön volt Nagykárolyban, a Rákócziak ősi fészkében Kossuth Lajos szobrának leleplezési ünnepe. Bátran s büszkén mondhatjuk, hogy ünnepe, mert a lelkesedésnek, a részvételnek oly hatalmas megnyilvánulását vidéki városban ritkán látjuk. Tengernyi nép özönlött Károly utcáin s a város külsőleg is ünnepi díszbe volt öltöztetve. Már az állomásnál a polgárság óriási tömege fogadta Szatmár vármegye városainak, községeinek testületéinek, valamint az ünnepélyen résztvevő távolabbi vármegyék küldöttségeit, s a megjelent országgyűlési képviselőket s jól eső örömmel vonultunk be a zászlódiszt öltött város utcáin ; a hazafias lelkesedés magával ragadta Nagy-Károly lakosságának apraját s nagyját s meggyőződhettünk ez alkalommal is, hogy a nemzet még mindig érzi tartozását a nagy Magyarral szemben s Szatmár vármegye régi kuruc jellegét híven megőrizte. Igen sokan vettek részt a társadalmi és politikai élet vezetői közül, de mélyen deprimálólag hatott a szomorú hir, hogy a haza nagy fiának szintén nagy fia, betegsége miatt akadályozva van a megjelenésben. A kormány képviseletében Günther igazságügyminiszter jelent meg. Impozáns látvány volt, a midőn az ünnepélyen résztvevő előkelőségek és küldöttségek délelőtt 11 óra előtt a Kossuth-kertbe — hol a szobor áll — felvonultak, minden egyes küldöttség előtt díszbe öltözött hajdúk vitték a szebbnél-szebb koszorúkat. A leleplezési ünnepély programm szerint 11 órakor vette kezdetét. A megnyitó beszédet Deb- reczeni István, Nagy-Károly város polgármestere tartotta, a ki .a hazafias lelkesedés őszinte szavával üdvözölte a megjelenteket s felkérte Papp Bélát, a város orsz. gyűl. képviselőjét, az ünnepi beszéd megtartására, ki általános figyelem mellett ismertette a szobor történetét, s lelkes szavai közben lehullott a lepel Kallós Ede legújabb műremekéről; e pillanatban a közönség részéről önkénytelenül jött a megelégedés és tetszés őszinte kifejezése. A lepel lehullása után Dóczy Mór nagykárolyi pénzügyi titkár szavalta el ez alkalomra irt ódáját a közönség általános ovációja mellett. A lelkes hangulat után szólalt fel a kormány képviselője Günther Antal igazságügyminiszter, ki magas röptű beszédben emlékezett meg Kossuth Lajos korszakalkotó működéséről, kérve a közönséget, hogy a szobor szelleméhez méltóan szeressék a hazát. Ilosvay Aladár alispán hazafias beszéd kíséretében átadta a szobrot Nagy-Károly város polgármesterének, melyre Debreczeni István polgármester lendületes szavakkal válaszolva ígérte meg a szobor hű megőrzését; mire a koszorúk elhelyezése következett. A szoborra a következő testületek és magánosok helyeztek koszorút: Polgári kaszinó, Kossuth Lajos asztaltársaság, Protenstáns társaskör (Nagy-Károly), Debreczen szab. kir. város, Mátészalkai függetlenségi párt, özv. gróf Károlyi Istvánná; Kölcsey Egyesület; A nagykárolyi kath. főgymnazium; Ág. hitv. evang. egyház; „Szatmár vármegye“ szerkesztősége és kiadóhivatala; Ref. egyház; Polgári leányiskola; Régi kaszinó ; A nagykárolyi függetlenségi 48-as párt; Felsőbánya város; „Főrendiház“; „Hajduvármegye“; „Szatmármegyei Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala; Nagykároly rend. tan. város közönsége; Nagykárolyi ipartestület; Zilah város közönsége; A nagykárolyi m. kir. posta és táv. hiv. személyzete; Nagykárolyi polg. olvasó kör; Domahidy István; Nagykárolyi Nőégylet, Nagykárolyi izr. Nőegylet, Szabolcsvármegye közönsége; „Nagykároly és Vidéke“ szerkesztősége és kiadóhivata; Nagybánya sz. kir. r. t. város; Szilágy jHiinden gazdaságban náltsnlözhctetlen eszKözöK XffiS Sw ES$££k gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyar.
