Gazdák Lapja, 1908. május (7. évfolyam, 18–22. szám)

1908-05-22 / 21. szám

május 22. GAZDAK LAPJA 5-ik oldal. A szálvesszők karikába hajlitásakor egyes Ízüle­teket megkell ugyanis Toppantani, mert a szálvessző igen könnyen eltörhet, de ez csak a szükség kény­szere, egy szükséges rossz, mint mondjuk maga a metszés is. Az Ízületek megroppantása zúzást okoz, azt a szőlő mint növény beheggeszteni igyekezik, ter­mészetesen a gazda zsebe rovására. Miért nem keresett tanácsadó ugyan abban a szőlőben egyenes és vont vesszőket egy takaratlan tőkén ? Avagy ilyent telehajtással sohasem látott volna? Nem tételezem fel! csak ugye megfeledkezett róla? Hogy a vastag vesszők nem alkalmasak szál­vesszőnek, ezt elfogadjuk s vincelléreink tudják is, mert a tulvastag vessző rügyei rendesen a legérzé­kenyebbek télen át. De hát itt más a hiba! Helyi szokás ugyanis a szálvesszők mesterséges hizlalása, kevés hajás, ezek­nek a kacsolása és hónaljazása. Itt Maurer ur igen jó nyomon van, de már megenged! mivel nem ösmer bennünket, a tanács is zavaros, nem a szatmármegyei szőlőbirtokos gyomrának való. „A szálvesszőt rövid csapon nevelik“. Éppen a megye e járása szőlőbirtokosai azok, kik a tőkét er- délyesen (németországiasan) törzsre, magas combra nevelik s éppen Gerber az, ki tanácsomat követve alacsony törzset nevel s rövid csapon hagyja a ka­rikát. A hiba e birtokosnál, hogy a kapott tanácsot mindig mások szavai által is fűszerezve hajtja végre. A szálvesszőnek mikénti meghagyásának tárgya­lása jelentékenyen messze vezetne, csak arra kérem, kisérletképen figyelje meg Tanácsadó, egy rövid csa­pon levő vesszötermés hozamát. Negyedik oknak a hajtások tulkorai bekurtitása emlittetik. Ha már mindent reánk is fognának, de azt a kezdő szőlőgazdáink is tudják, hogy Szatmári a szőlő hajtását az egekig nyújtanák s augusztus 10 előtt nem csonkáznak. Nem fejtegetem miért oly hosszú az ő hajtásuk s miért csonkintják azt oly későn. Nagy biz itt a hiba! sokszor reá mutattam már s mégis avatlan kéznek in­kább úgy van jól, amint van. Egy éles kés e kérdés, nem a tájékozatlan kezébe való. Tény, hogy Maurer ur egyáltalán nem mondhatja nekünk, a korai cson­kázást. Sőt anyira szélsőségesek vagyunk itt, misze­rint feltétlenül el kell Ítélnem Maurer korai megjegy­zését. Egy Maurer, aki Kecskeméten lakik, lapszer­kesztő s a kinek ösmernie kell a homok, továbbá Hevesmegye 20 év előtti szőlőmivelését, vagyis a csonkázási másik szélsőséget, ha azt mondja, hogy mi korán csonkázunk, félre van vezetve, rosszul tájékozva. Végül pedig, ha már Maurer ur oly könyen kö­vetkeztetett egyetlen egy szőlőnek s egy órán át való felületes szemléletéből s még az is, hogy Gerber sző­leje volt tanulmányának helye, e sorok írója nemcsak nem kockáztatja, de a karikás művelet hiányai meg­jelenése után bátran állítja, miszerint Maurer Szatmár megye szőlőszetét nem ismeri. Talajunkkal könyel- müen bán s szőlömivelésünket — eltekintve Szilágy­tól — egy mintán, egyöntetűen képzeli. Ezek után kérve kérem Maurer urat, több időt szenteljen nekünk, keressen fel bennünket, jobban is­merjen meg, mert higyje el — Isten látja telkemet — de mi is bánnánk, ha egy Maurert nem kellene ko­molyan vennünk. JahMonszhy tlyürgy, kir. szol. és bor. felügyelő. Tennivalók a gazdaságban. — Junius hóban. — A gazdaságban. Legfőbb teendője a gazdának, mielőtt még az aratás kezdetét venné, a kapásnövények teljes bemunkálása, hogy az aratás alatt az ne okoz­zon gondot. A szénakészités is igen fontos munka, ennek is befejezést kell nyerni az aratás előtt. Ezekkel is úgy iparkodjék a gazda, hogy mielőtt az aratást, esetleg a hordást megkezdenék, már a széna boglyában, vagy kazalban, vagy a csűrben legyen. Még idejekorán, legalább junius hó elején nézzük vizsgáljuk át a kaszáláshoz és aratáshoz szükséges eszközöket s a mennyiben kívánják a javítást, vagy pótlást, még használatba vételig rendbe hozhatjuk. A jó szerszám fele erőt igényel! Az olyan gazdaságokban, ahol az állattenyésztés a fő jövedelmi ág, ott a zöldtakarmányul lekaszált zabos-bükköny, bibor-here stb. földeket azonnal le­szántva, nyári zöldtakarmánnyal bevethetjük, pl. köles, mohar, bükkönynyel. Az ugarföldeknek most van a felszántási ideje, ha eddig sertés vagy birka járta. Dohányföldeken e hó első felében a kiveszett palántákat esős időjárás alkalmával még utólagosan kipótolhatjuk. Ha május hónapban a vetéseket jégkár ellen nem biztosítjuk, úgy azt már tovább ne halasszuk. A be­hordott szénát tűzkár ellen biztosítsuk. Az üres magtárak, raktárak, szénapajták, csűrök, padlások e hónapokban teljesen rendbe hozandók. Ha szükséges, a kutakat tisztogassuk ki, mert az egész nyáron szükséges úgy az embernek, mint az állatoknak a jó és tiszta friss viz. A csépléshez szükséges tüzelő-anyagot e hó fo­lyamán hordassuk meg. Kertben. Legfőbb tennivaló az ültetvények gon­dozása, gyomlálása, kapálása, száraz időben öntözése. A gyomokat a kertben mindenkor szorgalmasan pusz­títsuk. Kapáljunk és öntözzünk mindannyiszor, vala­hányszor csak szükség van reá. Az őszi és téli szükségletre szánt káposzta-pa­lánták, valamint paradicsom- és paprika-palánták, ha még nem lettek ültetve a szabadba, kiültethetők. A megérett káposzta- és céklarépamagvakat össze lehet szedetni. A dinnyeföldeket jó karban, tisztán tartsuk. A sárgadinyét herélni kell. Gyümölcsösben. Az ártalmas rovarokat, hernyókat szorgalmasan pusztítsuk, a fákat tisztogassuk. A cse­resznye és meggy e hónapban érik, ennélfogva a ve­rebek, seregélyek, rigók elűzéséről gondoskodjunk, mert ezek sok kárt okozhatnak. Szőlőben. Ahol a zöldojtást alkalmazzák, e hó­napban folytatni lehet egész a hó végéig. A válogatást, vagyis a szőlő felesleges hajtásainak eltávolítását még virágzás előtt iparkodjunk elvégezni. A nyári munkák között ez a legfontosabb, mivel a tőke jövő évi ter­mésének sorsára is nevezetes befolyással van. Minden egyes tőkén, erejéhez képest, 4—5 vesszőnél többet nem kell hagyni, de kevesebbet sem, még ha meddők lennének is. A meghagyott vesszőknek helyesen kell eloszolva lenni a tőkén, hogy ez által a nedvkeringés annak egész területén épségben fentartassék. A szőlővirágzás alatt minden munkának szünete van. Az elvirágzás után a ritkítást, tördelést, kötözést

Next

/
Thumbnails
Contents