Gazdák Lapja, 1908. május (7. évfolyam, 18–22. szám)
1908-05-22 / 21. szám
május 22. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal letnek olyan tekintélyt és elismerést tudtak aránylag rövid idő alatt szerezni, mely feleslegessé tette eddigi független irányának megváltoztatásával magasabb segítő kezek megnyerése utján keresni nagyobb eredményeket a jövőben. Két pontban támadnak erősen. Egyik a szőlőtelep feloszlatása, másik a csikó legelő intézményének beszüntetése. Mindkettő körülményeivel tehát részletesebben kell foglalkoznom, hogy a vád alaptalanságát beigazoljam. A szőlőtelepet az Egyesület mintegy 15 évvel ezelőtt államsegéllyel létesítette. Sajnos, mindenki tudja, hogy hibás alapon. Főbb hibái voltak a lapos, nedves, vad talaj, a rigoli- rozás nélkül árkokba történt ültetés, a rendkívül széles sorok, minek folytán a kapálandó aránytalan nagy, amellett kiirthatatlan gyomos terület megfelelő művelése lehetetlen és igy is drága volt. 10 évvel ezelőtt, midőn a telep vezetését átvettem, már teljes tudatában volt az Egyesület e hiányoknak, hisz felvilágosította arról a nagy arányú Budding per, melynek kapcsán szakértők a bíróság előtt kimutatták, hogy a telep talaja gombásodásra hajlandó, penészes, hol egészséges anyagot nevelni nem lehet. S miután nehány évi óriási erőfeszítés után erről végre mindannyian meggyőződtünk, s épp a terület alkalmatlansága folytán az újra telepítés megengedhető nem -volt, de meg időközben meg is szűntek azok az okok, melyek annak idején e telep létesítését indokolták, úgy, hogy az állam is egymás után kezdte vessző termelő telepeit beszüntetni, az elnökségnek az igazgató választmány és a közgyűlés határozatára módot kellett keresni arra, hogy az egyesület a befektetések egyrészét mentse meg, ami meg is történt, mert a város a területet 5000 korona megtérítése mellett visszavette, s az Egyesület elég előnyösen menekült meg „virágzó“ szőlőstelepének dicsőségétől. Ez az egyik nagy hiba, melynek vádja ellenem ma felhangzik. A másik hangos vád ellenem a csikó legelő feloszlatása. — Ennek is vannak körülményei. Ugyancsak mintegy 15 évvel ezelőtt létesült az Ombod határában kibérelt, de Gerandó féle területen a csikó legelő. Az első évek eredménye azonban oly szomorú volt, annyi csikó elpusztult, hogy 10 évvel ezelőtt már az ombodi legelő intézményt általában „csikó aszaló“ gúnyos elnevezés mellett vettem át. Általános volt a nézet, hogy a legelő nem csikónak, inkább szarvasmarhának való. Az első év után, megismerve a legelő természetét, azt úgy igyekeztem rendbe hozni, hogy csikókkal kapcsolatban szűz gulya legelővé is tettem, a korán felnőtt gyepet, mit a gulya lerágni nem birt, korán lekaszáltattam, hogy a jószág ne térdig érő, elszáradt füvet gázoljon, hanem mindig friss sarjut legeljen.— Az augusztusi szárazságban pedig, midőn a legelő rendesen lesült, a nyert szénával segítettem a jószágot. Tagadhatatlan, hogy a kormány-támogatás beszüntetése után az Egyesületet, melynek anyagi viszonyai nagyobb kiadásokat, ráfizetéseket nem engedtek meg, a csikónként fizetett csekély 10 frtos dij mellett anyagi romlástól óvandó, a szénával takarékoskodtam s annak megmaradt részét eladván, a legelőre nem fizettünk rá. Bár nagyobb kár elő nem fordult, a panasz mégis állandó volt, ellenben a bér felemelését a választmány következetesen ellenezte. Miután az ombodi legelő bérlete lejárt s annak nagy részét a tulajdonos feltörette, uj legelő után kellett nézni. Négy tagból álló bizottság küldetett ki. Hivatalos közlönyünkben pályázat lett hirdetve legelő ajánlatra. írásban csak egy érkezett be: a batizi legelőre. A bizottság véleményezte ennek kibérlését. Én kijelentettem s igazgató választmányi ülés jegyzőkönyvébe vétettem, hogy csak az alatt a feltétel alatt véleményezem a gyenge legelő kibérlését, ha a legelő diját 10 írtról legalább 16 írtra felemeljük, hogy igy módom legyen a terület egy részén termelni, s szárazság estén a csikók külön takarmányozásáról gondoskodni. Ehhez a választmány, miután a legelőt kibéreltük, nem járult hozzá s ragaszkodott továbbra is a 10 frtos bérhez. Azt hiszem, ilyen körülmények közt csak egy mód volt a kérdésből kibontakozni, t. i. a régi alapon rendszeresített legelő intézményt a berendezés értékének megmentésével feloszlatni, s midőn majd az Egylet tagjai a legelőt nélkülözni fogják, a berendezés értékének felhasználásával magasabb legelő bér mellett intenzivebb kezelés mellett újra megalkotni. A birtokárak emelkedése, valamint vétel esetére is megállapított szerződésünk lehetővé tette, hogy a berendezés értéke fejében ma 5000 korona takarékban van, s várja egy újabb csikó legelő helyesebb alapon való felállítását. Az Ugocsa vármegyei Gazdasági Egyesület jegyzőkönyvi köszönetét szavazott volna, ha az h (Venyige) szecsKailiigí, Szabadalmazott «tuj Üí megtekinthető s megszerezhető a Siatmarm. (lázi Egyesület fogyaszt. mely egyszerű, olcsó nagy munkaképésségü scsak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak és szőllőttilajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermihályfalvan és Értékesítő Szövetazeténél Szatmáron, fagy annak brmely fióktelepénél SS korona árban
