Gazdák Lapja, 1908. május (7. évfolyam, 18–22. szám)

1908-05-22 / 21. szám

2-ik oldal GAZDÁK LAPJA május 22. hogy szinte Ízléstelennek tartottam e tárgyról a saját lapomban körülményesebben nyilatkozni mindaddig, mig azt az önkénytes elhatározáso­mat, hogy állásomat rendelkezésre bocsájtom, amint én azt joggal elvárhattam, méltányolták; sajnos azonban, újabban oly sok oldalról szen­vedek támadást az által, hogy eddigi működé­semet kíméletlenül birálgatják el, másrészt vi­szont sok oldalról jó indulattal tudakozódnak nálam hirtelen elhatározásom tulajdonképpeni indoka felől, hogy mig egyrészt önmagam vé­delmére, másrészt jóakaróim felvilágosítása vé­gett eddigi túlhajtott diskreciómat kényszerítve érzem magamat félre tenni s egyes körülmé­nyekre a figyelmet felhíva, megvédeni szemé­lyemet félre értésektől. Kötelességem ez arra a 10 évi munkámra való tekintettel, mely idő alatt a gazdasági egyesület ügyei rám voltak bízva, de kötelességem a jövőre nézve is, mint olyan embernek, ki rá vagyok utalva, hogy ezután is ebben a vármegyében keressem meg kenyeremet, s amint eddig is teljes nyíltsággal engedtem mindenkinek betekintést minden el­járásomba, úgy most is óhajtom, hogy azok, kikkel ezután is összeköttetésben fogok állani, ismerjék minden lépésemet. Egyes napilapok kétes hírére való tekin­tettel mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás ur Ömél­tóságával szemben semmi féle személyi ellen­tétem nem volt soha és nincs ma sem. Sőt sokan tudják, hogy feledhetetlen emlékű boldo­gult elnököm halála után magam is az ő meg­választatását óhajtottam s mindaddig, mig az elnökség elfogadása tekintetében ő nem nyilat­kozik, addig mások személyének kombinációba hozását is elleneztem. Meg lehet tehát érteni, hogy elvi ellentétek felszínre jutása után miért bocsátottam rendelkezésre állásomat, amivel próba szolgálat mellett történt megválasztásomra való tekintettel kénytelen nem voltam. Hogy az elvi ellentétek mik voitak? az a meggyőződésem, hogy a gazdasági egyesület csak is függetlenségének teljes érvényesítésével töltheti be hivatását, egyesületem képviseletében többször hozott magasabb körök véleményével ellentétbe. így erősen ellentétes állást foglaltam el a mezőgazdasági kamarák szervezése kérdésében, ahol is a több vármegye összevonásával meg­alakítandó kamarák helyett a rendszerint vár­megyénként megalakítandó érdek képviselet mellett foglaltam az Országos Magyar Gazda­sági Egyesület színe előtt állást. Ódiumot kel­tett a cselédtörvény kérdésében egyesületünk kifejtett ellenállása. De leginkább ellenünk hangolta egyes magasabb körök véleményét a Hangya Szövetkezet mellőzésével megalakított szövetkezeti szervezetünk. (Utóbbira nézve ál­láspontomat s azokat az indokokat, melyek ezt igy kívánták, e helyütt már több Ízben kifej­tettem.) Az csak természetes, hogy az egyesü­letünk ily irányú működésének ódiuma rám szállt vissza, ki előtérben álltam s igy termé­szetes az is, hogy az illető körökkel a jövőben folytatandó harmonikusabb működés az én sze­mélyem félre tolása nélkül nehézségekbe ütkö­zött volna. Ezek a körülmények indokolják tehát azt a két megállapodást, mely a leendő elnök s közöttem létre jött s melyet a múlt hó 28-iki értekezlet előtt mint a szabad elnök választást nem akadályozó körülményt be is jelentettem, hogy t. i. az egyesület kívánságára a Szövet­kezet alapszabályait oly értelemben megváltoz­tatjuk, hogy a két testületnek külön-külön el­nöke legyen, én pedig állásomat az ő elnökké választása esetén rendelkezésre bocsájtom. Az én elhatározásom tehát önkénytes volt, s igy az én önfeláldozó eljárásom után az én eddigi működésemnek utólagos kíméletlen olyan értelmű birálgatása, mintha én arra elkövetett hibáknál fogva voltam volna kényszerülve, nem méltányos és igazságtalan, s épen azért tartom most szükségesnek főként azokban a kérdések­ben, melyekben erősebben bíráltak meg, a kö­rülmények részleteit megvilágítani s a nyil­vánosság előtt kimutatni, hogy eljárásom helyes volt, s egyesületünk érdekében csak is igy volt helyes. Hogy 10 évi működésem alatt produkál­tam-e valamit, arra nézve legyen szabad hivat­koznom e lapok 6. és 7-iki számaiban Do~ mahidy Sándor 10 évi működéséről összeállított kimutatásra, melyben elvégre is bármily szerény körű, de mégis állandó munkatársa voltam, s mely több olyan közös alkotásunkat mutatja be, amik a Szatmármegyei Gazdasági Egyesü­Misára gazdaságban lálKSlSzbatttln eszm SSS S gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépe­ket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmárniegyei (iazdasági Egyesület Fogyasztási és űrt. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 i905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyar’

Next

/
Thumbnails
Contents