Gazdák Lapja, 1908. május (7. évfolyam, 18–22. szám)
1908-05-08 / 19. szám
május 8. GAZDÁK LAPJA 7-ik oldal. legjobb felvilágosítást. Az alpesi tenyésztők rendesen úgy szokták gazdaságukat berendezni, hogy a legtöbb borjú november, december és január hónapokra esik, ami az állatok nevelkedésére a legkedvezőbb idő, mert a borjak a tavaszig annyira megerősödhetnek, hogy a legelőrejárás előnyeit már első életévökben kihasználhatják. A legelőrejárás idejéig a borjú hat hónapos kort ért el és egy kevés jó széna, vagy zúzott zab adagolása mellett képes már a legelőn elegendő táplálékot magának szerezni. Mivel a borjúnak a legelőre való járáshoz hozzá kell szoknia, gondoskodni kell arról, hogy a még egész fiatal állatok megfelelő szabad helyeken, kifutókban szabad mozgásra való teret kapjanak. Szükséges a jó szilárd kerítés is az ilyen helyeken, máskép a borjak hozzászoknak a megszökéshez. Az ilyen szabad térre, kifutóba napos, szélcsendes téli napokon is ki lehet hajtani a borjukat, persze kezdetben csak egész rövid időre. Mikor aztán a legelőn a zsenge fü kidugja fejét, a borjak annyira vannak már, hogy kóstolgatják, majd megszokják a legelő takarmányát. Éjjelre, esős időben, vagy nagy hőségben s borjaknak az istállóban a helyük. A borjaknak kell a legjobb legelőt juttatni és különösen arra kell figyelemmel lenni, hogy, ha trágyázzuk a legelőt, megfelelő mennyiségű meszet és foszforsavat juttasunk neki. Árt-e a méh a gyümölcsnek ? Amerikában a múlt évben érdekes kísérletet végeztek annak kiderítésére, vájjon árt-e a méh a gyümölcsnek, vagy nem. Az eredmény az mutatta, hogy a méh az egészséges gyümölcsöt sohasem támadja meg, hanem csak a megrongált gyümölcsre száll. A kísérlet céljára szolgáló győmölcsöt három részre osztották: az elsőbe ép, a másikba megtámadott s a harmadikba mézbe mártott gyümölcsét helyeztek. A méhek azonnal a megtámadott s a mézbe mártott gyümölcsöt támadták meg s az elsőt kirágták, a másodikat csak lenyalták, mig az épet egyáltalában nem bántották. Mézkészletektől megfosztott méhek inkább éhen vesztek, de az ép gyümölcsön nem tettek kárt, miután annak hélyát nem csipdeshették fel. Kitűnik abból, hogy a méh csak a már megtámadott, sérült gyümölcsnek árthat, ami különben már nálunk is végzett kísérletekből szintén kitűnt. Rozsdás eke-kések és vasak igen kellemetlenné tehetik a szántást, kivált agyagos talajon. A rozsdás felületükre t. i. erősen és folytonosan reátapad a talaj s ez akadályozza az egyenletes mélységbe való szántást, de nehezíti a munkát is és időpocséklással is jár. Egy német lap biztos szernek mondja ez ellen azt, hogy kenjük be közvetlenül a használatbavétel előtt a rozsdás eke vasrészeit karbolineummal. E szer lemarja a rozsdát s a kések és hanthányó részek tükörsimává lesznek már a talajbavágás első pillanataiban. Öreg gyümölcsfák termékennyé tétele. Ilyen tájban a fa koronájának fél átmérője arányában a fa törzse körül 1—2 ásónyom széles, három ásónyom mélységű körárkot ásunk s az ebben előforduló és látható gyökeret széles késsel elmetszük. Ezen eljárás után az abból kidobott föld egy részét összevegyitjük tápdus komposzt földdel és az árkot újra kitöltjük. A metszési helyen rostos gyökerek képződnek, melyek az erőteljes földből sokkal több tápanyagot képesek felvenni, mint az oly fák gyökerei, melyek nem voltak megmetszve. A gyümölcshozam tökéletesbitése céljából évenkint rügyfakadáskor, jó trágyalével, vagy higitott trágyával öntözést alkalmazunk oly formán, hogy az öreg fa idejéhez mérten minden egyes évére egy öntözőkanna trágyalevet öntünk annak tányérjára. Három év múlva, miután a bő termések által a fa körül levő gödörben a föld tápanyaga kimerül, közvetlen a körből kifelé menőleg újólag 25 cm. széles és három ásónyom mélységű gödör ásandó, az ebben található gyökerek ismét elmetszetnek, hasonló módon, mint azt három évvel ez előtt cselekedtük. Ezen gyökérmetszés és köralakban való trágyázás különben minden gyümölcstermő fánál és bokornál előnyösen alkalmazható ; kivételt képez ezen eljárás alól a dió-, szelíd gesztenye- és mandulafa, melyek a gyökérmetszést nem szeretik. Irodalom. „Tizenkétévi küzdelem a tőzsdéken űzött fedezetlen határidő üzleti szerencsejáték ellen“ cimen, gróf Zselénszky Róbert tollából a napokban jelent meg egy kötet, mely a papiros búza ellen alapos indokokkal lép fel. Zselénszky gróf agrárműködése általában ismeretes s e kötetben is múltjához híven a tőzsde túlkapásai ellen kel ki, mely fellépésének támogatására tizenkétévi ezirányu működésé bizonyítékául a kötetben felsorolja kifejtett akcióját. A művet, mely Budapesten a „Pátria“ irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság nyomásában jelent meg, ajánljuk gazdáink figyelmébe. „A legújabb állami telepítések Magyarországon“ cimen, Darányi Ignác magy. kir. földmivelés- ügyi miniszter megbízásából, Lovas Sándor miniszteri osztálytanácsos szerkesztésében egy igen tanulságos kötet jelent meg, mely fényesen igazolja, hogy az állam a telepítések körül a legnagyobb humanisztikus eljárás mellett,, egyszersmind teljesen a törvény szellemében jár el. A mű felsorolja az újonnan telepitett községek teljes berendezését, felosztását s fényes tanúbizonyságát adja arról, hogy a telepítésnél a települőkkel szemben a kormány a leghumánusabban járt el. Jellemzők, a kötetben felsorolt statisztikai adatok, melyek az akciónak nemcsak reális, de méltányos voltát is igazolják. A kötet Budapesten a Pallas részvénytársaság nyomdájában jelent meg, hol 2 koronáért megrendelhető. Mézelő méhek tulajdonságai címmel könyvet irt Lencz Géza. A méhekről, ösztönszerü tulajdonságairól, kiváló sebességükről, izomerejükről, tájékozó képességükről, rend és fegyelem iránti érzékükről szól e kis szakmunka. Igen élvezetes s vérbeli méhészek előtt megbecsülhetetlen. Megjelent Szabadkán, 1908. Hírek. — Meghívó. A Szatmárhegyi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet f. év május hó 10-én délelőtt 11 órakor a ref. egyház tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a közgyűlés tagjai ezennel meghivatnak. Tárgy: 1. Alapszabály módosítás. — Szatmár- hegy, 1908. május 3. Az igazgatóság. — Jegyző helyettesítés. Az érkörtvélyesi körjegyző egy évig tartó szabadságot kapott, melynek letelte után nyugdíjazni fogják. A nagykárolyi főszolgabíró ennek folytán az ottani jegyzői teendők ellátására Tőtös János segédjegyzőt helyettesítette. — Lóversenyi segély. A m. kir. földmivelés- ügyi Miniszter ur a Szatmármegyei Lóverseny-Egylet f. évi szeptemberi versenyeire 2100 korona segélyt helyezett kilátásba.
