Gazdák Lapja, 1908. május (7. évfolyam, 18–22. szám)

1908-05-08 / 19. szám

8-ik oldal

GAZDÁK LAPJA

május 8.

— Szoborleleplezés. Folyó hó 28-án (áldozócsütörtökön) délelőtt 11 órakor leplezik le a nagy. károlyi Kossuth-szobrot fényes ünnepség kiséretében- A leleplezési ünnepségen való megjelenésüket megígérték Kossuth Ferenc keresk. miniszter és Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter, akik 28-án reggel érkeznek Nagykárolyba. A fogadóküldöttség dr. Falussy Árpád főispán vezetésével háromnegyed nyolckor kivonul az állomáshoz, ahonnan a megyeházához vonulnak. 10 órakor lesz a küldöttségek fogadása, 11 órakor kezdődik a szoborleleplezés, 1 órakor közebéd lesz, délután 3 órakor pedig Kossuth, Apponyi és kíséretük visszautaznak Budapestre.

— Meggyuladt az Ecsedi-láp. Kétségkívül emlékeznek még olvasóink arra a rengeteg kárt okozó tűzvészre, amely két évvel ezelőtt az Ecsedi-lápon ütött ki. Ez következett be a napokban is Péchy László Porcsalma község melletti tanyáján, de sikerült a tüzet fáradtságos munka után lokalizálni.

— Elviszik a honvédzenekart. A honvédelmi miniszter értesítette a szatmári hatóságot, hogy a III. honvédzenekart szolgálati okból Szatmárról el fogja helyezni s tetszésére bízta a városnak, hogy elhelyezés napját jelölje ki, mely azonban csupán október elseje vagy december 31-ike között lehet.

— A Szatmár-Németi kér. mnnkásbiztositó hivatal május 5-től hivatalos helyiségét Széchenyi- utce 12. szám alá helyezte át.

— Felvétel az esküdtek alaplajstromába. Szatmár-Németi szab. kir. város területén, tehát a Szatmárhegyen is lakó minden férfi, aki magyar honos, a folyó esztendőben legalább 26-ik életévét betölti, magyar nyelvet érti, azon írni és olvasni tud és éven- kint legalább 20 korona egyenes állami adót köteles fizetni; amennyiben időleges adómentességet élvez, 20 korona egyenes állami adónak megfelelő értékű vagyonnal bir; vagy az adózásra való tekintet nélkül: köztisztviselő, lelkész, a magyar tudományos akadémia tagja, tudor, okleveles tanár, ügyvéd, mérnök, építész, hajóskapitány, gazdász, gyógyszerész, vegyész, erdész, bányász, tanító, sebész, állatorvos, továbbá az, aki a felsőbb művészeti, vagy más felsőbb szakiskolát elvégezte, végül aki a középiskolai záróvizsgát elvégezte, folyó évi május hó 18—19—20 napjain délután 3 órától 5 óráig az esküdtek alaplajstromába való felvétel végett az összeíró bizottság előtt a városháza jegyzői hivatala helyiségében személyesen, vagy meghatalmazott által megjelenhetik.

— öngyilkos fiatalember. Nagy József szatmári kosárfonó iparos 17 éves fia, Nagy Gyula szij- gyártósegéd e hó 2-ára virradó éjjel szüleinek Kis- faludy-utca 16. sz. alatt levő lakásán felakasztotta magát. Az öngyilkosság oka ismeretlen.

— Az önkéntesi jog reformja. A hadügyminiszter az egyéves önkéntesi jog reformálását tervezi. Eddig önkéntes lehetett, aki középiskolát, vagy vele egyenragu iskolát végzett. A legtöbb iskolának megadják az önkéntességi jogot, mivel a tanuló ifjúság csak abban az esetben látogat tömegesen néhány iskolát, ha az iskola befejezése mint önkéntes szolgálhat. Á régi rend szerint az önkénteseknek még önkéntességi joggal felruházott iskolát sem kellett elvégeznie, elég volt a középiskola négy osztálya és az önkéntes képesítő vizsgálat sikeres letevése. Ezáltal az önkéntesek és a tartalékos tisztikar képzettségének színvonala sülyedt, évente túlsók önkéntes szolgált s az is letette az önkéntességi vizsgálatot, akinek foglalkozása révén, vagy pályáján erre szüksége sem volt, de mint

egyéves önkéntes akart szolgálni. A hadügyminiszter ezt megakarja szüntetni s az uj terv szerint az önkéntességi jogot csak a gimnáziumnak, reáliskolának s ezzel egyenrangú középiskolának adja meg s a képesítő vizsgálatot megszüntetik. Ily módon emelik a tartalékos tisztikar színvonalát, intelligens, képzett altisztikart létesítenek s remélik, hogy többen fogják az altiszti pályát élethivatásnak választani.

— Répabogár pusztítása. A m. kir. föidmive- lésügyi miniszter a répabogár pusztítása céljából a következő rendeletet adta ki: „A m. kir. rovartani állomás jelentése és a magyar cukorgyárosok országos egyesületének felterjesztése szerint az úgynevezett répabogár válfajai az utóbbi években mind jobban elszaporodván, a cukorrépában oly nagy pusztítást okoztak, hogy ennek folytán az ország némely vidékén a különben jó jövedelmező terméssel felhagytak. Ezen nagy mérvben szaporodó bogár pusztításai és károsításainak lehető megakadályozása végett a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-c. 58. §-ában adott felhatalmazásnál fogva egyidejűleg a törvényhatóságokhoz intézett körrendeletemmel az úgynevezett répa barkót (lisztes répabogár, Clecnus punc- tiventris Germ.), valamint a hamvas vincellérbogarat (Otiorrhynchus ligustici Liné) azon káros állatok és rovarok közé soroztam, melyeknek irtása az idézett t.-c. szerint kötelező. Miért is elrendeltem, hogy minden birtokos répa földjén az emlitetí bogarakat márciustól junius hó közepéig irtani tartozik. Felkérem a t. egyesületet, hogy az elsősorban a gazdák érdekében álló irtásnak végzését a saját hatáskörében is előmozdítani s esetleges javaslatait elém terjeszteni szíveskedjék. Budapest, 1908. április hó 28-án. A miniszter helyett: Mezőssy, államtitkár.“

— Halálbüntetések statisztikája. A magyar büntetőtőrvény életbeléptetése, 1880. óta Magyarországon a halálra ítéltek száma* 111 volt. Kivégeztek 40 elitéltet, a kivégzés előtt meghalt 3, kegyelmet nyert 68, tehát az elitéltek kétharmada. A legtöbb halálos ítéletet 1884-ben hozták, legtöbb kivégzés (7) is ugyanekkor volt. 1903. óta nem volt kivégzés. Az utóbbi 4 év alatt 12 halálra itéltnek kegyelmezett meg a király, Húsz Ábrahám lett volna a 13, de rajta végrehajtották az ítéletet.

— Üzletzárás utáni táviratok kézbesítése.

Az üzlethelységek bezárása után egyes cégek részére érkező táviratok kézbesitését a kereskedelmi miniszter 100,901/907. sz. rendeletével ekként szabályozta: A kereskedő cégek, iparvállalatok stb. részére az üzletük helyiségébe címzett táviratokat, amennyiben az üzlet már zárva van, az esetleg ott levő alkalmazottnak vagy a házmesternek kell kézbesíteni, illetve ha levélszekrénye van. abba kell behelyezni, de egyúttal az üzlethelyiség ajtójára a kézbesítést jelentő értesítést kell ragasztani. Ha azonban nincsen aki átvegye a táviratot és a címzettnek nincs levélszekrénye sem, értesítőt kell hátrahagyni (ragasztani) s a kézbesítést másnap újból megkisérni.

— A kézi podgyászért nem felelős a vasút. Az utazó közönséget közeiről érdekli az a határozat, amelyet egy konkrét esetből kifolyólag a minap a budapesti kir. ítélőtábla kimondott. Á tábla határozata igy hangzik: Akár az áru-, akár a személyfuvarozás körébe tartozónak tekintessék a kézi podgyász szállítása, bizonyos, hogy arra nézve is az utas és a vasút között szerződés jön létre, a melyet a kereskedelmi törvény nem szabályoz s melyre nézve az üzletszabályzat lényegileg csak azt az intézkedést tartalmazza,