Gazdák Lapja, 1908. május (7. évfolyam, 18–22. szám)
1908-05-08 / 19. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA május 8. a kellő mértékben elterjedjen az ország legkülönbözőbb vidékein. Mária Terézia királynő belátva a selyemtenyésztés fontosságát, rendeletileg hagyta meg annak fejlesztését, az utakat eperfával ültettette be, selyemfonódákat állíttatott fel és az azokhoz már igen jól értő olaszokat telepítette be hozzánk, hogy a selyemtenyésztést és annak feldolgozását nálunk terjeszszék. 1840-ben az Országos Gazdasági Egyesület és a Magyar Ipar Egyesület vette az eszmét pártfogásába, majd legnagyobbjaink: Széchenyi István gróf, Beze- rédj István, Wesselényi Miklós báró és mások honosították meg saját birtokukban és annak környékén. Lassan-lassan kezdte aztán a magyar nép belátni a selyemtermelés fontosságát, hasznosságát és mind nagyobb és nagyobb arányban terjedt az az országban úgy, hogy ma már méltán foglalja el helyét a világpiacon a közismert és kedvelt magyar selyem. Az ország különböző részeiben selyemfonódák adnak foglalkozást, kenyeret a magyar munkásoknak, s a nép, amely panaszkodik szegénységről, nyomorról, éhségről, maga javíthatja panaszolt sorsát, ha minden tehetségével hozzájárul a selyemtenyésztés terjesztéséhez, rrfert a mellett, amit a selyem-gubó termeléssel, mint mellék iparággal minden egyes ember kereshet, szinte semminek látszik a különben szintén jelentékeny kenyéradó: a selyem fonoda; hiszen a selyemfonódák Magyarországon már sok ezer munkást foglalkoztatnak, mig ha ezek nem lennének, azzal a néhány ezer munkással több ember nyomorogna, éhezne, vagy vándorolna ki Amerikába,..! Az ellen pedig senkisem panaszkodhatik, hogy a selyemtermelést nem terjesztik eléggé, vagy legalább is nem iparkodnak elég széleskörű akciót kifejteni azok, akik ezt a magyar nép érdekében oly fontos iparágat a néppel meg akarják ismertetni és kedveltetni. Ingyen kap mindenki annyi selymérpetét, amennyire csak szüksége van, amennyit csak képes ellátni és felnevelni; szakértők járják be az országot és szakszerű előadásokkal, vetített képekkel ismertetik meg a néppel a selyemtenyésztés észszerű üzésének módját a jó selyem előállításának minden csinját-binját. Egy dolog van még csak hátra, ami bár eddig sem kerülte ki a közigazgatás figyelmét, de még nincs kellő mértékben keresztül vive, s ez az eperfának minél nagyobb mértékben való terjesztése. Egész országutakat kellene vele beültetni és bizonyára helyes lenne, ha az utak szederíával volnának beültetve. De megteheti ezt minden egyes ember is, aki foglalkozik, vagy hajlandó foglalkoznia selyemtenyésztéssel; egy néhány szederfa az udvaron, egy szedersövény a kert mellett egy kis fáradtsággal létesíthető, mivel pedig elég szép összeget lehet évenként szerezni. Sok szederfára lesz ugyan még szükség, mig az, a magyar selyemtenyésztőknek teljesen elég lesz, de lassan, évről-évre szaporítva az ország szederfa állományát, eljutunk oda, hogy nem lesz község, talán nem lesz ház, ahol ezt a fontos kereseti ágat ne űznék. Minél több szederfánk lesz annál jobb, mert hiszen az országos selyemtenyésztési felügyelőség is abban találta meg a sok rossz és alig használható selyem sikertelenségének okát, hogy a termelők kevés szederfalevelet adtak a hernyónak, mely ezáltal gyönge, csenevész lett és igy silány selymet is készített. A felügyelőség minden igyekezetével oda hat, hogy egészséges selymérpetéket osszon ki a termelők között, amitől szintén igen sok függ. Azonban hiába adnak a termelőnek egészséges petét, ha az nem ért annak kiköltéséhez. Ez már kissé kényes, nehéz feladat és itt van talán a legnagyobb szükség a selyemtermelés szakismeretére. A magyar királyi mező- gazdasági muzeum által kiadott „Magyarország selyemtenyésztése és selyemfonó ipara“ cimü füzet a következőképen Írja elő a pete kiköltését: „A szoba hőmérsékletét, melybe a petét kikeltés végett helyezzük, a hernyók kikeléséig 24 óránként egy fokkal emeljük, de 19 foknál magasabb ne legyen a hőmérsék“... Ez tehát mindent megmagyarázna, de itt meg az a baj, hogy ez veszi el a termelők kedvét a termeléstől, mert hamar visszariadnak a kis fáradtságtól, melyet a hőmérsék ellenőrzése igényel. A felügyelőség, némileg ez ellen is akart tenni, amikor a pete kiköltését sem bízta a termelőkre, hanem az utóbbi években külön megbízható egyént küld ki, aki a petéket már kiköltve adja át a termelőknek. MMett gazdaságban nílKfilizketetln eszközöl; ÄÄÄK SS» gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatiármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és írt. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyar.
