Gazdák Lapja, 1908. május (7. évfolyam, 18–22. szám)
1908-05-08 / 19. szám
május 8. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal Enyiben akartam csak foglalkozni a selyemtenyésztés módjával és most nem mulaszthatom még el megjegyezni, hogy a magyar selyemtermelés nem erőszakos kapaszkodás az elérhetetlen után, mert selymünk szinpompájával, finomságával és ruganyosságával elérte azt a fokot, hogy elsőrangú lett és szívesen látják nemcsak az európai világpiacon, de még Amerikában is. Kellő felkarolással nagy jövője van selyem iparunknak. Nem kell kínálnunk senkinek, sőt évekkel előre lefoglalják és elő- jegyzik a magyar selymet a világon bárhol. Szabad a tér előttünk e tekintetben a szélrózsa minden irányában, használjuk tehát fel az önként kinálkozó bő keresetforrást, ne hagyjuk parlagon heverni a bőven kamatoztatható tőkét főleg akkor, amikor egyebet alig hallani, mint a nép nyomorának jajszavát. Nevetséges dolog lenne kiaknázatlanul hagyni a kincses bányát, hiszen akkor hasonlók volnánk ahhoz a gyermekhez, aki sir, mert éhes és mikor kenyeret adnak neki, akkor eldobja azt magától. Tanitók az iskolában, újságok lapjuk hasábjain, sőt papok a templomban csatlakozzanak ahhoz a nagy munkához, melyet előrelátó, okos és honszerető elődeink kezdtek meg a magyar nép boldogulására. Méhészet. Rovatvezető: Csiszéri Nagy Samu. (Folytatás). Az emberi furfang játsza szerepét a speculativ etetésben, minthogy ezt már a használt jelző értelme is sejteti. Speculál szóval a méhész, hogy a rósz hordási időszakot feledtetve, pihenés nélkül való munkára serkentse — ugyanazért ezt még serkentő etetésnek is nevezik — méheit olyan időben, melyben különben desperált családi közhangulat mellett nemhogy a család fejlődéséről lehetne szó, de a fiasitást is kihordják. Nos, ha ez a főhordást megelőző 4-ik, 3-ik hétben következik be, könnyen beláthatjuk — ugy-e ? — hogy népevesztett törzszsel a főhordáson sokra nem jutunk. A speculativ etetés ebben leli egyik indító "okát, másik következik tapasztalatból, a méhek működési rendjének megfigyeléséből. Bebizonyosodott tény, hogy mennél dusabb táplálékhoz jutnak méheink künn a természetben, annál rohamosabban és szebben fejlődnek a törzsek, viszont a rósz hordási időszak, mint szárazság, hirtelen beállott hőcsökkenés, zivatarok stb 3—4 hétre visszavetik fejlődő családjainkat. Ha ezeket tudjuk, akkor már talán fölösleges is tovább commentálnom a magyarázatot: hogy speculativ etetés épen azt célozza, fölkelteni méheinkben azt a vélelmet, mintha azt a szabad természet nyújtaná nekiek. S épen azért, hogy illusiojuk még teljesebb legyen, nem adjuk táplálékul nekiek természetes állapotában mézünket, hanem vízzel, úgy a hogy künn kapják : higan. Korán nem szabad kezdenünk a speculativ etetést, mert ez által röpülésre kényszerittetnek méheink, hiszen minden ilyen alkalommal nem remélt örömök kifejezéseként rendes előjátékban törnek ki s lehetnek még hűvös, sőt hideg napok, a mikor bizony kirepülő méheink közül vajmi kevés tér haza. Vagy pedig, ha az etetés következtében nagyobb arányúvá vált volna már a fiasitás, elpusztulhat nagyon könnyen, mert a hideg folytán egy csomóban összehuzódva melengetés nélkül hagyják a babaméheket. Ilyenkor aztán úgy elnéptelednek, hogy erőre vergődni alig képesek. Április második fele előtt ne kezdjünk speculativ etetéshez. Vegyítsünk először 1/i liter mézhez 1/i liter vizet s ezt adjuk be, későb 2/3 vízben feloldott 7« méz is elég. Tegyük be ezt etető edényekben, avagy kis vályucskákban este a fenékdeszkára, vagy a mézükbe helyezve. Távolítsuk el azonban ezeket reggel, nehogy a mézszag rablóméheket csaljon oda. Erős és mézben gazdag törzseknél fölösleges ezen eljárás. Vegyünk ki legfeljebb egy pár mézes keretet, fedelez- zük le s vízben megmártva adjuk vissza. A rajszaporulat részére már most rendezzük be az uj fészkeket, hogy hirtelen bekövetkezett jó idő készületlenül ne találjon bennünket. Tartaléklépjeinket — ha beállottak a meleg napok — minden két hétben kénezzük. E hónapra esik a repce virágzása, rendkívül gazdag himporban és nectártartalomban s a méhek is nagyon szeretik, úgy hogy kedvező időjáráskor egymagából dúsan megtelnek kaptáraink és mézes bödö- neink. E mellett pedig még ama hasznot is biztosítjuk magunknak, hogy megerősödött törzseink a hamarosan következő akácvirágzást is munkában és eredményében hasonló intensivitással élik túl. Különben pedig a repcén kívül részben himport szolgáltató, részben mézelő növényünk még a következők : A fehér nyírfa (Betula alba), a kőrisfa (fraxinus excelsior), az áfonya (Vaccinium rnyrtilius), alma (pyrus malus), kajszinbarack (prunus armeniaca), őszibarack (prunus pertica), cseresznye (prunus cerasusdulcis), meggy (prunus cerasusacida) és a szilvafa (prunus domestica). A szőlő jégkár biztosítása. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete folyó évi ápril hó 3-án Budapesten tartott rendes közgyűlésén foglalkozott a szőlőknek jég kár elleni biztosítása államosításával; erre vonatkozólag egy tervezetet fogadott el a közgyűlés, melyet szószerinti szövegében a következőkben közöljük. „Tekintettel a jégbiztosításnak általában kockázatos voltára, a mely lehetetlenné teszi a magánbiztosító intézeteknek a jégbiztositási dijak oly mérvű leszállítását, a mely mellett a jégbiztosítás állandó térfogla- iása remélhető. Tekintettel továbbá arra, hogy ép ennek követSzab&dalmazott fl? uj megtekinthető í|á (Venyige) srKsijaV&gá, megszerezhető a Szatmárni. mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű s csak egy embert Igényel, különösen kisgazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Keráes Mihály szabadalma BrmikilyMm Fogyaszt, és Értékesítő Smetasténél Szatmáron, vagy annak hrmely fióktelepénél 56 korona úbu
