Gazdák Lapja, 1908. május (7. évfolyam, 18–22. szám)
1908-05-08 / 19. szám
KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZD. EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERS. EGYLET-, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZ EGYLET- ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRM. SZÖVETK. SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Előfizetési ára egész évre 6 korona. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület, valamint a Szatmár- megyei Lóverseny Egylet tagjai díjmentesen kapják. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Verbőci-utca 5. sz hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megrendelések, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézendők. Közlemények csak a forrás megnevezése mellett vehetők át. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám. Meghívó. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület méhészeti szakosztálya tavaszi rendes közgyűlését folyó hó 13-án délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartja, melyre egyesületünk tagjait és a méhészet iránt érdeklődő közönséget meghívom. Tárgyi 1. Jelentés a méhészeti szakosztály 1907. évi működéséről. 2. U. a. a mintaméhes felállításáról és benépesítését célzó intézkedésekről. 3. A megüresedett tisztségek betöltése. 4. Indítvány az iránt, kerestessék meg a m. kir. földmivelésügyi Ministerium mintaméhesünk részére méhészeti eszközök adományozása iránt. 5. Indítvány az iránt, hogy a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által f. év Szent-István napján — augusztus 20-án — rendezendő mezőgazdasági gép- és eszköz kiállításban szakosztályunk is vegyen részt. 6. Az őszi közgyűlés határnapjának megállapítása. 7. Esetleges indítványok. Szatmár, 1908. május 8. Csiszéri Hagy Sámuel, Luby Géza, szak. előadó. elnök. A magyar selyemipar. Irta : Csáky Gusztáv. Tavasz van. Zöldül minden; a levegőben megérzik a tavasz bűbájos lehelete, vidám madársereg csicsergését halljuk mindenfelé. Mig azonban a hivatott és hívatlan költők nagy serege az éneklő madárkákkal versenyt dicséri a tavasz poézisét, addig a figyelmes gazdász tekintete inkább azokra a teendőkre esik, amelyek reálisan figyelmelmeztetik őt arra, hogy madárdalból, csengő rimekből és levegőből, ha még olyan balzsamos is, megélni nem lehet. Sok a teendő ilyenkor. Búzaföldek mérhet- len táblái, a szőlőhegy, kert, kaszáló, mind gondot ad a gazdának. Jelen sorokban azonban ezek egyikéről sem lesz szó. Nem a nagy gonddal járó külső gazdaságról, hanem az udvaron álló eperfáról és annak értékesítéséről akarok néhány szót szólni. Hazánk jóakarói és nagy nemzetgazdászai sok küzdelem és fáradtság árán hozták be Magyarországba a selyem-pillét, melynek az élet küzdelmeiben való támogatására és segítségére, ha eddig sohasem, de mostanában feltétlenül nagyon rászorulunk. Valamennyire már megszokta a magyar nép ezt a mellékkeresetet, de még mindig igen sok biztatásra, buzdításra és jó példára van szükség, hogy ez az iparág I Szatmármegyei Gazdasági Cgyosälet fogyasztási Is Wí|«sitó Szövetkezete műtrágyákból nagy raktárt tart. Lapunk mai száma 16 oldal.
