Gazdák Lapja, 1908. március (7. évfolyam, 10–13. szám)
1908-03-20 / 12. szám
6-ik oldal GAZDÁK LAPJA március 20. tevők után, amelyek peték, bábok és hernyók alakjában keresnek téli menedéket a fa valamely kényelmes rejtekhelyén. A törzset meg kell tisztítani a mohától és fonatoktól s egyéb tisztogatást is kell végezni. Különös figyelmet kell fordítani a fa koronájára a magas törzsű fáknál és a bokor gyümölcsfáknál. Ezeknél minden esztendőben sokféle a teendő, és minél öregebbé válik a fa, annál jobban megszaporodnak a munkák. A fa koronája olyan legyen, hogy a levegő és világosság minden részébe behatolhasson, hogy minden szem gyümölcs napsugarat kapjon, amelytől színét és zamatát nyeri. Ebből a szempontból kiindulva kell a koronát kezelni; minden ágat, amely befelé nő, amely kereszteződik és amely ennek folytán máshoz dörzsö- lődik, távolitsunk el. Az úgynevezett vizhajtásokat is, azaz azokat az egyéves hajtásokat, amelyek sokszor nagy mennyiségben függélyesen az alsóbb ágakból hajtanak ki, le kell metszeni. Hogy a száraz galyakat is el kell távolítani, az magától értetődik. Azokat a helyeket, ahol az ágak széltörés vagy hónyomás folytán leszakadtak, simára keli metszeni. Az ágak levágásánál sok hibát szoktak elkövetni a gazdák. Sokszor meghagyják az eltávolitandó ág egy részét és ez csapot vagy csonkot képez a törzsön vagy a főágon. Ezt minden körülmények között el kell kerülni. Az ágat közvetlenül kiindulási pontjánál kell levágni, úgy, hogy a törzs vagy főág ezen a helyen is megtartsa hengerded alakját. Tagadhatatlan, hogy sokszor nehéz az ágakat a leirt módon Iefüré- szelni, mert a fűrésszel nem tudunk egészen közel a törzshöz férni. Ilyen esetben más szerszámhoz is kell fordulnunk, hogy a galycsonkot utólag teljesen el- távolitsuk. Ott, ahol az ágcsonk megmaradt, a seb nem hegedhet be. A csonk fája elhal és rövidebb-hosszabb idő alatt korhad, ezt a korhadást gombák idézik elő. Azzal azonban, hogy az elhalt csonkot eltávolítjuk, nem szűnik meg a gombák működése, hanem azok folytatják pusztításukat a törzs vagy főág belseje felé és az egészséges fát átlyukasztják, ami végül a fa teljes pusztulását vonja maga után. Egészen másképen alakulnak a viszonyok, ha az ágat kiindulási pontján simán levágjuk. Ebben az esetben a fa, feltéve, hogy sebe nem túl nagy, igyekszik a sebet elzárni. A seb szélén a kambiumréteg, amelyben a növény igazi élete pezseg, domborulatot képez, amely a seb középpontja felé évről-évre szüküi és végül teljesen átnövi a sebet. Kisebb sebek esetén a fának a legtöbb esetben sikerül kigyógyitania sebét, nagyobb sérülések esetén azonban nagyon ritkán. Ilyenkor az embernek kell segítségére sietni. Gondoskodnia kell a csupasz seb ápolásáról, hogy azt ne támadják meg gombák és el ne pusztítsák. Ez úgy történik, hogy kátránnyal vagy agyaggal bekenjük. Csak ilyen módon lehet a fákat a korai pusztulástól megóvni. ej. Közgazdaság. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság március hó 13-án tartott közgyűlésén ünnepelte fennállásának 50-edik évfordulóját. A közgyűlést a társaság elnöke: gróf Csekonics Endre v. b. t. tanácsos szép beszéddel nyitotta meg. A nagyszámban megjelent részvényesekre mély benyomást tett az elnöki megnyitó beszéd, mely nemcsak arról szólt, hogy az 1907-iki üzletév volt mind az ötven közt minden tekintetben a legkedvezőbb, de kiterjeszkedett a társnság alapitói dicső emlékezetének méltatására s az évforduló megünneplésének a közgyűlés által határozattá emelendő nagylelkű tervezetére is. Ezenkívül a társaság elnöke melegen üdvözölte fényes megnyitó beszéde keretében báró Harkányi Frigyest, jelenlevő igazgatósági elnököt, aki már az alapításban is résztvett s a társaság igazgatóságának félszáz év óta szakadatlanul kiváló tagja, valamint Or- mody Vilmos vezérigazgatót, aki ugyancsak az alapítástól fogva minden munkáját és képességet a társaságnak szenteli. A lelkesedéssel fogadott elnöki beszédre báró Harkányi Frigyes és Ormody Vilmos vezérigazgató hálás köszönettel válaszolt s a közgyűlés a társaság e két legrégibb kiváló tagjának szűnni nem akaró éltetése közben tért át napirendjére. Felolvasásra került mindenekelőtt az igazgatóságnak az 1907. évre vonatkozó üzletjelentése, melyet kivonatban itt közlünk: Tisztelt közgyűlés! Van szerencsénk az 1907. évi zárszámadást és mérleget a felügyelő bizottságnak jelentésével együtt bemutatni. A díjbevétel, a biztosított értékállomány s a tiszta nyereség egyaránt, ez évben volt a legnagyobb. Tüzbiztosiíási üzletünk, a díjbevétel jelentékeny emelkedése mellett, igen tekintélyes nyereséget hozott. A jégbizíositási üzletágban a számos és helyenként nagy jégverések némi veszteséget okoztak. Úgyszintén. csekély veszteséggel járt a társaságunknál szerény méretekre szorítkozó szállítmány biztosítási üzlet is. Mindazonáltal e jelentéktelen veszteségek nem rontják meg az elemi biztosítási főüzletágnak szép sikerét. A betörés elleni biztosítást a szokott óvatossággal folytattuk. Ezen üzletág eredménye mérlegünkre alig gyakorol befolyást, miután működésűnknek ezen üzletágra tiz év előtt történt kiterjesztése óta, az ösz- szes nyereséget a díjtartalék emelésére fordítottuk, mely ennek folytán most már az évi díjnak majdnem két és félszeresét érte el. Tüzbiztosiíási évi díjbevételünk 19 millió koronára, életbiztosítási díjtartalékunk pedig több mint 111 millió koronára emelkedett. Életbiztosítási állományunk 32 millió koronára rugó tekintélyes összeggel gyarapodott. A társasúfj jubiláris ulayitv anyui. Kérjük továbbá, hogy ugyancsak a félszázados évforduló megünnepléséül emeltessenek közgyűlési határozattá következő javaslataink: 1. A társasági tisztviselők és szolgák külön jutalmazására 150.000 korona összeg bocsáttassék az igazgatóság rendelkezésére. Ezenkívül minden társasági tisztviselőnek, ki a félszázaeos évforduló napján a Társaság szolgálatában áll, huszonöt évi betöltött vagy azon túl terjedő szolgálat után, nyugdíjazása esetén tényleges szolgálati éveihez nyugdija kiszámításának alapjául még 5 év hozzászámitassék. Hogy pedig a félszázados évforduló örömére a Társaság jótéteményeit nyugdíjasaira is kiterjessze, a nyugdijaikra rótt adó és bélyegilleték mától fogva a Társaság által fizetessék oly módon, amint tényleges szolgálatban álló tisztviselőinek adóját és ennek bélyegilletékét már eddig is fizeti. 2. A Társaság érdemes ügynökeire vonatkozólag vétessék tudomásul, hogy azokat 1907. évi uj biztosítási üzletszerzeményeik után amennyiben ezek megelőző évi szerzeményeiket túlhaladták, a rendes juta-
