Gazdák Lapja, 1908. március (7. évfolyam, 10–13. szám)
1908-03-20 / 12. szám
március 20. GAZDÁK LAPJA 7-ik oldal. lékon kivül megfelelő jubileumi jutalmakban részesi- tessük. 3. A gazdaközönségnek magyar társaságunk iránt kezdettől fogva tanúsított pártoló bizalmáról megemlékezve, magyarországi gazdatisztek gyermekei részére felsőbb gazdasági iskoláztatásuk előmozdítása céljából évenkint 4000 korona összeg engedélyeztessék. 4. A tűzoltók működésének tűzbiztonsági szempontból való fontosságot méltányolva, a budapesti tűzoltóságnak egy automobil-gép beszerzésére 12.000 K, a Magyar országos tűzoltó szövetségnek pedig kiosztandó jutalmakra 5000 K adassék. 5. A budapesti orvosi kör országos segélyegyletének, tekintve az orvosi közreműködés életbiztosítási szempontból való fontosságát, 10.000 K adomány fizetessék ki. 6. Elismerésül a szívességnek, melylyel a hazafias sajtó a magyar biztosítás közérdekű ügyét mindenkor figyelmében részesítette, a „Magyarországi hírlapírók nyugdíjintézetének“ segélyezésére 5000 korona, a „Budapesti Újságírók Egyesülete" segitő- alapjának szintén 5000 korona, összesen tehát 10.000 korona összeg adományoztassék. 7. Végű! legnagyobb és örökös emlékéül a Társaság mai örömnapjának s jeléül hálájának a haza egész társadalma iránt alkottassák meg a tisztelt közgyűlés határozatával egy 500.000 korona íökeösszegü hazafias köz- és jótékonycélu alap, az erre vonatkozólag előterjesztendő részletes alapitó-levél szerint. Ezen tőkealap örök időkre lehetségessé fogja tenni, hogy a Társaság évenként eddig is szokásos, ezután is gyakorlatban tartandó adakozásain felül, kiváló közcélokat évenként még egy-egy jelentékenyebb külön adománynyal is előmozdíthasson. A félszázados évforduló méltó megünneplését célzó e javaslataink kapcsán félreérheteílenül hangsúlyozzuk, hogy az évi eredménynek ilyetén felhasználása csakis az ünnepi alkalommal megokolt kivétel s korántsem megtakarító és takarékgyiijtő irányzatunk megváltoztatása. A Társaság leróván hagyományaihoz és nagyságához illő ünnepi áldozatait, a jövendő évek eredményeinek hováforditásában ismét a mérsékletnek azon elveit fogja mindenkor szem előtt tartani, melyekhez következetesen ragaszkodva, félszázados sikereit elérte. A közgyűlés a jelentést az abba foglalt összes javaslatokkal együtt zajos tetszésnyilvánítások közt egyhangúlag elfogadta. A közgyűlési határozatok meghozása és a felmentvény megadása után dr. Simonyi-Semandam Sándor országgyűlési képviselő, részvényes indítványára a közgyűlés köszönetét és háláját fejezte ki az érdemes vezetőség és a buzgó tisztikar iránt. Végül megválasztatott a társaság, illetőleg választmányának alelnökévé gróf Zichy János, a megüresedett egy választmány-tagsági helyre pedig gróf Nádasdy Tamás. A közgyűlés örömteljes, ünnepi hangulatban s azzal a méltó öntudattal oszlott szét, hogy az Első Magyar Általános Biztositó Társaság félszázados évforduló-ünnepe valóban nagy alapítóinak fenkölt haza- fiúi és emberbaráti szellemében folyt le. A társaság szatmári főügynöksége pénztára a részvényenkint 500 K rendes évi és 250 K évfordulói külön osztalékot (együtt részvényenkint 750 koronát) a 32. sz. szelvény ellenében kifizeti. A lefelyt üzletévnek mérlegét mai számunkban közöljük. ©*•»*8©<%r riÍMio* ilmnegtléne. A közgyűlést megelőzőleg előbb a Társaság igazgatósága, majd utóbb gróf Csekonics Endre vezetése alatt az egész kormányzó testület rendkívül meleg óvációban részesítette Ormody Vilmos főrend, vezér- igazgatót, hogy megköszönje neki a páratlan bölcse- séget és erélyt, melylyel a Társaságot a félszázados évforduló teljes sikerére vezérelte. Külön ok volt ezenkívül e szives ovációkra az is, hogy Ormody már az alapítástól fogva a Társaságnak szentelvén élete minden munkáját, saját működése félszázados évfordulóját nehány hóval ezelőtt érte meg. Akkor a vezérigazgató, híven puritán elveihez, minden jubiláltaiást elkerült, de most, a Társaság őrömnapján, a közbizalom, köztisztelet és szeretet lelkes megnyilatkozásai elől nem térhetett ki. . Hírek. — A vármegyei székhely áthelyezésének kérdése erős akcióba állította Szatmár város és Szatmár vármegye vezető embereinek tekintélyes részét, kik ragaszkodnak Szatmárvármegye 1890-iki határozatához, melynek alapján kívánják a megye székhelyét Nagykárolyból Szatmárra áthelyezni. E kérdésben a múlt napokban volt újból értekezlet, melyen igen sokan vettek részt s elhatározták, hogy a memorandumot egy monstre küldöttség viszi a kormányhoz és a képviselőház elnökéhez. A küldöttséget mint értesülünk, Teleki Géza gróf fogja vezetni. — Hegyközségi közgyűlés Szatmárhegyen. A szatmári hegyközség folyó hó 29-én d. e. 11 órakor, a városháza tanácstermében évi rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. 1907. évi zárszámadás bemutatása. 2. 1908. évi költségvetés tárgyalása. 3. Kilépett választmányi tagok helyének betöltése. 4. Választmány javaslata a tavaly megállapított „napszámbérek“ felfüggesztése iránt. 5. Belépés az országos szőlöszeti szövetség tagjai sorába. — Szatmármegye 1907. évi selyemtenyésztéséről. Most külde meg a földmiveíésügyi miniszter lapunknak az évi eredmény kimutatását, mely szerint 65 község foglalkozott ezen iparággal és 2,412 kg. anyagot termelt 5,096 kor. értékben. Az összes termelés 1880. óta 10,353 kg. 20,320 kor. értékben. Ösz- szehasonlitva a többi selyemtenyésztő megyékkel ezen eredményt, bizony nagyon hátra vagyunk. — Járvány. Megintjfelütötte fejét a kanyaró. A Szatmárhegyen lépett fel újból, eleinte csak a középhegyen, később azonban az egész hegyen elterjedt. Régi orvoslásra váró baja ez a Szaímárhegynek, s egyedüli oka ennek a mindig felujuló járványnak az, hogy az összes ivóvíz fertőzve van. Télen a hólevet kuíalaku gödörbe fogják fel s az egész hegyen ezt isszák. Nem csoda hát ha a járvány minden évben felujul. A polgármester az összes iskolákat április 5-ig, igen helyesen bezáratta. — Sopronmegyei tejszövetkezetek múlt évi eredménye. Miután Szatmármegyében is rövid idő alatt megalakul a tejszövetkezet, nem lesz érdektelen gazdáinkra nézve, ha eme szövetkezetek forgalmát röviden közöljük. A vármegyében levő 37 szövetkezet vajból bevett 1907. évben 665.156 koronát, a melyből az összes kiadások levonása után maradt tiszta jövedelem 618.000 korona, melyből egy községre 16700 korona tiszta jövedelem jut, a mely már is tekintélyes összeg, de belterjesebb gazdálkodás mellett
