Gazdák Lapja, 1908. március (7. évfolyam, 10–13. szám)

1908-03-20 / 12. szám

március 20. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal. sterilizáltam a fákra veszélyes carboltól ily módon megszabadítva. A sebek behegedtek, de a sebhelyek ma is látszanak s a fa derekát elcsúfítják. A véko­nyabb ágakat bemeszeltem. Mivel a vértetü a rovarok félröptüek rendjébe tartozik, a szárnyas vértetü igen ritka, csak ősszel je- tenik meg, de akkor fölkeresi a körte és szilva fát is, ha azokon törés, fagyás vagy metszés okozta sebeket talál. A nagyon vértetves fát legjobb kivágni és fölégetni; a fertőzött ágakat vagy levágjuk, vagy ősz­szel és tavaszszal bedörzsöljük, azután oltott mész- és szappanos vízből álló folyadékkal bemeszeljük. A fent említett almafa a vértetvektől mentesítve, jelenleg igen szépen lombosodik, virágzik és elég bő termést hoz. A vértetü kártétele főleg abban nyilvánul, hogy a fa életnedvét szivogatva, azt terméketlenségre kény­szeríti, továbbá fejlődését gátolja, a mennyiben a fa életerejének szivogatásával azt egészen megöli, vagy legalább anynyira elgyengíti, hogy hajtásai őszig meg nem erősödhetnek, minek következtében azok a téli nagyobb hidegnek, vagy a tavaszi fagynak ellenállani nem lesznek képesek; kifagynak. E hó lévén a hernyó fészek szedés legvégső időszaka, mielőtt \a fák nedvkeringése megindulna, egyidejűleg jó lesz a fákat megmetszeni, levágva a száraz, megszuvosodott ágakat, a sűrűn álló, befelé­növő hajtásokat. Fontos dolog azonban, hogy a vas­tagabb ágak vágás sebeit lehetőleg ne hagyjuk nyitva; hanem sterilizált kátránnyal bekenjük, mert azt sem az eső le nem mossa, sem a nap föl nem szívja, sem a méhek el nem hordják. Ajánlatos azonban, hogy mindezen munkálatot lehetőleg kertészszel végeztessük. (¥ete!*anus)> öyürübeíegség a burgonyánál. Németországban hangzott el, de sajnos, áthal- latszik hozzánk is. c.s szól a termelő gazdáknak s a fogyasztó közönségnek egyaránt. A burgonyának, ennek a gazdaságban, a köz­napi élelmezésben annyira fontos, mondhatni nélkü­lözhetetlen cikknek a veszedelméről, a gyürübeteg- ségről van szó. Gróf Armin a német szaklapokban irja le e be­tegségnek rettentő pusztításait s e nyomon mi is figyelmeztetjük a magyar közönséget. Két éve múlt már, hogy Németország nyugati felében észlelték s ma fertőzve van vele az ország minden része, Svédország, Dánia egészben és annyira, hogy e helyeken egészséges vetőmagot sem lehet többé találni. A tajnavidéken már csak beteg gumó­kat szedtek a múlt évben is és pedig ott, ahol ren­desen 50 métermázsa megtermett, már alig nyertek mindössze 5—10 mázsát. Az ilyen beteg gumó elvágva a köldöknél többé- kevésbé összefüggő gyűrűt mutat, mely a világossá­gon menten megbámul. És a betegség a kiásás után is tovább terjed, átszövi a burgonya egész húsát, mely megfőzéskor igen kellemetlen, büdös szagot áraszt. Elveszti a gumó csiraképességét is, úgy, hogy mintegy 40 %már ki sem csírázik, közei még ennyi — ha kihajtott is — a tenyészeti idő alatt elpusztul, a megmaradottak fészkében lesz igen sok, néha pár száz gumó, de ezeknek legnagyobbja is alig éri el a mogyoró nagyságát. A beteg növénynek levélzete fod­ros, igen változatos szinü, néha nagyon későig zöl­den marad, gyakran és ismételten virágzó. Termés azonban nincs; ami van, az is egészségtelen. Megkísérelték védekezni a baj ellen, — melyet egy fusarium-féle eddig még nem ismert gombafaj okoz, — réz sókkal való csávázással, de sikertelenül, A lombozatot befújták kénporral, biztos hatása ennek sem mutatkozott. Egyszóval tehetetlenül állunk a ve­szedelemmel szemben, pedig az már Magyarország északnyugati részében is pusztít. Nem kell festeni, mit jelent e baj gazdaságunk­ban, hol a keményitő-ipart s az állattartást veszélyez­teti; minő változást jelent főként a szegényebb felvi­déki nép táplálkozásában, sőt mindnyájunk aszíaián. Pár évtizeddel ezelőtt egy amerikai rovar, a Colorado-bogár fenyegette volt burgonyaültetvényein­ket. A községek házán mindenütt ott láthattuk az ismertető rajzokat, a közönséget illető figyelmeztetést. Nem kételkedünk benne, hogy hivatalos helyről most sem fognak késni a közönség lehető kioktatásával. Bizonyára gondoskodni fognak arról is, hogy valahol berendezendő kísérleti telepen helyet juttatnak a bur­gonya sok-sok (mintegy 2000) fajának abból a célból, hogy az egyes fajok ellenálló képessége dolgában biztos tapasztalatokat nyerhessenek s a védekezés ilyen vagy amolyan alakját kipróbálhassák. Addig is azonban jelezni kívánunk annyit, hogy amint a tavaszi ültetés ideje eljön, szigorúan meg kell válogatni a vetőmagot, kizárólag csak az egész­séges gumókat szabad elültetni, a legkevésbbé is gyanúsakat félredobni. A fő pedig, hogy se ne fogad­junk el idegen helyről, vidékről vetőmagot. Mert ha talán még mentesek is vagyunk a veszedelemtől, ez utón igen könnyen behurcoljuk azt. as. A fa koronájának kezelése. Még most, amikor a kertészt főbb munkái nem foglalkoztatják, alkalmunk nyílik gyümölcsfáinkat a kellő gonddal ápolni. Akkor tehát kutatni kell a kár­s= BUDAPEST. -------­Ba nk-központunk : VI. Magy. Kir. Opera-Bazár pa­lotájában. Bankhelyiségek: Ó-utca 15. szám, és Lázár-utca 16. sz. Díjtalanul nyújtunk bárkinek szakszerű tölvilágositást. Válaszbélyeg mindenkor mel­léklendő. Folyósítunk: Törtesztéses kölcsönöket földbirtokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3%- 4°/0—4 730/o-os kamatra készpénzben. 0/ ____ 10 j elzálog kölcsönöket H-od és Ill-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5°/0-al, esetleg 5I/26/0-aI. Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2Vj—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket álllarn, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatisztek- , nek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95e/0-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bnnk kamatiába mellett. Tőzsdemegbizásokat a bndapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan teljesítünk, mindenkori eredmény­nyel. az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-, törlesztéses, személyi- és váltókölcsönt. Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reális ügyletet a legnagyobb pnézcsoportoknal levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. Bank­házunk kégviseletéi^jnegbizhat^^egjréneketfelvesziink^

Next

/
Thumbnails
Contents