Gazdák Lapja, 1908. február (7. évfolyam, 6–9. szám)
1908-02-28 / 9. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA február 28. De nézzük meg a városok nagyságának hőmérőjét, az ipar- és kereskedelmet, minő az egyik, minő az a másik városban. Elfogulatlanul mondhatjuk, s azt hisszük ezt a nagykárolyiak sem fogják rósz néven venni, hogy Károly egy nagy fala, melynek ipara, kereskedelme még a lokális szükségleteket sem képes kielégíteni; ezzel szemben hol áll Szatmári? Debrecenig, Máramarosszigetig és Kassáig nem találunk kifejlettebb iparral és kereskedelemmel biró várost Szatmárnál; eme városokkal határolt területnek centruma Szatmár, mely terület jelentékeny részének szükségletét kifejlett vasúti hálózata utján ki is elégíti. Határozottan állíthatjuk, hogy különösen a termény és kereskedelem oly magas nívón áll, a minőn a fent jelzett városok egyikében sem. Kulturális téren nem is kell bővebben igazolni Szatmár fölényét; ma Szatmárnak 19 tanintézete van, a mi fényesen bizonyítja azt, hogy e tekintetben is jobban megtud felelni, mint Nagykároly azoknak a követeléseknek, melyeket egy vármegyei székhelylyel szemben jogosan kell támasztani. Még csak azt nézzük meg váljon van-e remény arra, hogy Nagykároly, hogy igy mondjuk kinövi magát. A tapasztalat sajnos az ellenkezőt bizonyítja, de nem is fejlődhetik, mert nagybirtokokkal lévén körülvéve, hiányzik a jómódú közép elem, mely egyedül biztosítja egy város fejlődését. Nagyon helyesnek tartjuk tehát, ha már Nagykároly felvetette a kérdést, igenis Szatmár követelje az 1890. junius hó 12-iki vármegyei határozat végrehajtását, a mely szerint a megye- székhely és a pénzügyigazgatóság Szatmárra helyezendő, tehát most, különösen Wekerle pénzügyminiszter által a nagykárolyi küldöttségnek mondott nyilatkozata alapján kívánatos, hogy a törvényszék, megyeszékhely és pénzügyigazgatóság egy helyen legyen. Mi is ezt kívánjuk, azzal a természetes külömbséggel, hogy ez a hely legyen Szatmár-Németi. Kötelező állatbiztosítás. Irta: Vájná Géza dr. (Folytatás.) Az állatbiztosítás legcélszerűbben községi szövetkezetek utján vihető keresztül. Minden község, illetve tőszomszédos községek gazdaközönsége szövetkezetei alakit, ami annál könnyebb, mivel a budapesti Állatbiztosító Társaság a szövetkezetek szervezéséhez szükséges alapszabályokat és tervezeteket elkészítve bocsátja a gazdák rendelkezésére. Az állatbiztosító társasággal szerződő községi szövetkezet rendkívüli előnyös helyzetbe jut; tagjai normális állatpusztulási viszonyok között biztosított állataik értékének elenyészően csekély hányadát fizetik évi díjul; ha pedig az elhullások nagyobb aránya folytán a kifizetések nagyobb összeget tennének ki, mint amennyit a tagok köteles dijainak legmagasabb összege fedezni képes lenne, a további kártérítéseket a budapesti biztositó társaság köteles — a községi szövetkezet által fizetendő csekély évi dij ellenében sajátjából kifizetni. A községi szövetkezet és a budapesti állatbiztosító társaság szerződéses viszonya mellett az állatbiztosítás a következő módon történhet: A községi állattartó gazdákból alakult szövetkezetnél minden tag biztosítja egész szarvasmarha- és sertés állományát. A biztosítás közelebbi módozatai és az üzleti, illetve szövetkezeti szervezet a központi szövetkezettől megszerezhetők. A biztosításra bejelentett — természetesen egészségesnek talált — állatok megbecsülteinek, s azok értékének 80%-a az az ösz- szeg, amely a gazdának állata elhullása esetén kifizettetik. Az egész érték 20%-a erejéig a gazda viseli a károsodást és pedig azért, hogy állataira annál nagyobb gondot és felügyeletet fordítson. A tagok az állatok értékének bizonyos százalékát és pedig az elhullás aránya alapján a szarvasmarhák után 1V2, a sertések után 2 százalékot fizetnek évi díjul a szövetkezet pénztárába, vagyis minden 100 kor. érték után szarvasmarháknál 1 kor. 50 fill., sertéseknél 2 koronát. A községi szövetkezet a szarvasmarhák után befolyt l1/2% díjból V2%-ot, a sertések után pedig 1%-ot évenként a budapesti biztositó társaság pénztárába fizet be. A szövetkezet rendelkezésére tehát a befizetett dijaknak V2 illetve 1%-a áll. Ebből fizetendők a tisztviselők tiszteletdijai, az üzleti kiadások és a kártérítések. Ha már most az V2, illetve 1%_0S ki- vetés a költségek és kártérítések fedezésére nem elégséges, az év folyamán újabb 1%-os kivetésnek van helye, amely a károk nagyságával arányos, ismétlődhetik mindaddig, amig a szarvasmarhák értékének 1%-át eléri. A legroszabb gazdasági évben, az állatok legnagyobb pusztulása esetén is tehát a gazdák az állatok értékének csak 5 illetve 10e/0-át kötelesek befizetni. A további kártérítések már nem a községi szövetkezetét terhelik. Azokat a budapesti biztositó tár saság fizeti és pedig az általa évenként a szövetkeJKindw gazdaságban nttüilizhetctkn eszKSziK 33Sw SS gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szaímármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és «t. Síövetkozeto Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
