Gazdák Lapja, 1908. február (7. évfolyam, 6–9. szám)
1908-02-28 / 9. szám
\f KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZD. EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERS. EGYLET-, A SZATMÁRMEGYE AGARÁSZ EGYLET- ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRM. SZÖVETK. SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE MEQJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Előfizetési ára egész évre 6 korona. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület, valamint a Szatmár- megyei Lóverseny Egylet tagjai díjmentesen kapják. Közlemények csak a forrás megnevezése mellett vehetők át. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Verbőci-utca 5. sz. hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megrendelések, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám. Meghivó.*) A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete rendes tavaszi közgyűlését Szatmáron, a városháza tanácstermében március 18-án délelőtt 10 órakor tartja. Szatmár, 1908. február hó 27. Az igazgatóság. TÁRGYAKi 1. Az igazgatóság jelentése a szövetkezet 1907. évi működéséről. 2. Az 1907. évi zárszámadás és vagyon mérleg jóváhagyása, a nyereség felosztása iránti határozat, valamint az igazgatóság és felügyelő-bizottság szokásos felmentése. 3. A lemondott igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagok helyének betöltése. 4 Esetleges indítványok.. *) Vagyonmérleg lapunk 7-ik oldalán van közölve. Vármegyei székhely kérdés. (R) Nagykároly város a miniszterekhez menesztett küldöttséggel, újból felvette a harcot Szatmárral. Régi dolog ez már, időnként meg- megujul, majd elalszik; de azt hisszük, hogy Szatmár, — mely ugyan most is szerényen viselkedett, mert nem ő kezdte a civakodást — most nem fogja elaludni hagyni, hanem igenis épen a nagykárolyiaknak a pénzügyminiszter által mondott szavak alapján fogja jogát követelni. A most szóba jött törvényszék áthelyezés, felszínre vetette a székhely kérdést is. Vizsgáljuk teljesen elfogulatlanul ez ügyet, váljon a két város közül melyiknek van földrajzi fekvésénél, missiójánál, forgalmánál, ipar- és kereskedelménél, kultúrájánál, vasúti összeköttetésénél fogva nagyobb jussa arra, hogy egy vármegye székhelye legyen. Nagykároly a megye szélén fekszik s igy a vármegye lakosságának 50%-a csak hosszas utazás, nagy költség árán juthat oda, a mi bizony lassítja és megdrágítja a közigazgatást. Képzeljük el azt, hogy egy kapnikbányai embernek van dolga a vármegyénél, hiszen annak három nap kell, hogy legkisebb dolgát is elvégezhesse. Mig Szatmár a vármegye természetes központja lévén, egyformán közelíthető meg a megye bármely vidékéről. Ha a ma, nagyon is fontos kérdést, a nemzetiségi kérdést vesszük figyelembe, akkor is azt látjuk, hogy mig Nagykárolynak e tekintetben nincs missiója, addig Szatmári a magyarság végvárának mondhatjuk, mely hazánk északkeleti részén szinmagyarságánál, népességénél s kultúrájánál fogva sikerrel tudott és tud s valószínűleg fog tudni gátat vetni a nemzetiségi terjeszkedéssel szemben. A Szattnánscgyei Gazdasási CgyesBIct Fogyasztási ($ érttfóitf SziVctKezete műtrágyákból nagy raktárt tart. Mai számunk 12 oldal.
