Gazdák Lapja, 1908. február (7. évfolyam, 6–9. szám)
1908-02-21 / 8. szám
6-ik oldal GAZDÁK LAPJA február 21. megyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalában (Szat- már, Verbőci-utca 5. sz.) eszközlendő, a vásár napján pedig a helyszínén levő irodában. Szatmár, 1908. február 19. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület nevében: Poszvék Nándor, Dp. Keretztszeghy Lajos, egyl. titkár. egyl. aielnök. Takarékos aimozás. A takarékos almozásnak nem az a célja, hogy szűkén almozzunk, hanem, hogy mentői több jó száraz trágyához jussunk. Vagyis hogy az istállóból ne kerüljön a trágyagödörbe tiszta szalma, hanem igazi alom, mely az állatok ürülékét, ganéját, vizeletét fölvette magába, azzal jól összekeveredett. Az olyan okoskodás, hogy a tiszta szalma is majd elrothad a gödörben, nem állja meg helyét, hanem az a következménye, hogy a szántóföldre is nem elkorhadt trágya, hanem csak piszkos szalma kerül, melynek alig van trágyaértéke. Hogy az alomszalmát mentői jobban használ- j hassuk fel, hogy ne pazaroljuk, kivált ilyen szalmaszük ! esztendőben, aprítsuk meg akár szecskavágóval, akár kazalvágó késsel. A vágott alomnak többféle előnye van. Több nedvességet vesz magába, a ganéjjal arányosabban összekeveredik, gyorsabban korhad, trágyahordáskor könnyebben felrakható, kisebb erővel és egyenlőbben elteríthető, rendesen alászántható minden segítség nélkül, a fogas fel nem szaggatja, a vetésnél nem okoz bajt, nem szorul a gép sarui közé, ahonnan minduntalan ki kell piszkálni. A szalma aprítása mellett használjuk fel a fák lehullott leveleit is alomul. Igaz, hogy a levelek nem veszik fel olyan jól magukba a nedvességet, mint a szalma, oly száraz fekvést nem adnak az állatoknak, mint a szalmaalom, de kiváló trágya lesz belőlük, mely ktilönsön a kertek, gyümölcsösök trágyázására nagyon jó és igen alkalmas a kötőt talaj meglazitására, porhanyitására. Legyen tehát gondunk a lehullott falevelek összegyűjtésére, mivel nemcsak alomszalmát takarítunk meg, hanem javítjuk a trágyát is. Van-e szüksége a lucernának védőnövényre. Hazánkban a lucernát általában véve védőnövénnyel szokás vetni, abban a hitben, hogy másként a lucernás nem is sikerülhet, hogy annak csirájában okvetlenül tönkre kell menni. Holott ilyen módon az uj lucernás csak egy kaszálást ad az első évben, azt is csak kedvező, nem túl száraz időjárás esetén. Ezt a téves nézetet Kerpelyi Kálmán gazd. akadémiai tanár számos kísérlete fényesen megdöntötte s kétségen kívül bebizonyította, hogy a lucernának abszolúte nincs szüksége védőnövényre. Kísérletei bebizonyították, hogy a védőnövény nélkül vetett lucerna már az első évben is 3—4-szeri kaszálást adott, melyek közül csupán az első volt gyengébb, ellenben a következő három olyan erős rendeket adott, akár a második évben levő lucerna, mig az 1904. és 1905-iki száraz esztendőkben is jobban sikerültek a védőnövény nélküli lucernásai, mint a védőnövénynyel vetettek, ami természetes is, mert utóbbi esetben a talaj vízkészletét kétféle növény fogyasztotta, kellett tehát, hogy ez jobban megapadjon, aminek következményeit inkább a lucerna érezte meg, a mely tovább maradt a talajon. Ezekuíán kétségtelen, hogy a lucernát védőnövény nélkül is lehet vetni, a mi rendkívüli nagy előny, különösen olyan esetekben, midőn előre nem látható okok miatt a jövő évben nagy mennyiségű takarmányra van szükség. Csak természetes azonban, hogy amennyiben évekig tartó jó lucernást akarunk létesíteni, a talaj előkészítését még nagyobb gonddal kell eszközölnünk abban az esetben, ha védőnövény nélkül vetjük el a magot, mert már az első évben négy kaszálást akarunk bevenni, a miáltal sok tápanyagot vonunk el a talajtól. Dús istálló és műtrágyázás, mély szántás azok az eszközök, a melyek segélyével védőnövény nélkül is jó lucernást létesíthetünk, a mely már az első évben is bizton megadja a négy kaszálást. Mi. ...........• ■ ■ ------------------------ -------Kö telező állatbiztosítás. Irta: Vájná Géza dr. I. Minden biztosítás alapelve ugyanegy. A biztositó a biztosítottakért a biztosítás természetével megfelelően személyükben vagy vagyonúkban érhető vagyoni kár megtérítését magára vállalja s ennek ellenében a biztosítottak bizonyos csekély évi dijat fizetnek a biztosítónak. így a biztosítottak az őket érhető kárnak néhány százalékát kitevő díjért, tehát aránytalanul csekély és az egyesek által meg sem érzett ellenszolgáltatásért kárukat a biztosítóra háríthatják. A biztosítás mai helyzetében általánosságban üzleti vállalkozás. A biztositó intézetek a biztosítottak által fizetendő dijat oly összegben állapítják meg, hogy azokból nemcsak az elég biztos vaiószinüség szerinti kártérítések, hanem az üzleti kiadások is kikerüljenek s azonfelül az intézet részvényeseinek is minél nagyobb nyereség jusson. A biztosítás ma a legjobb üzletnemek közé tartozik. A biztositó intézetek tisztviselőiknek és alkalmazottaiknak igen szép fizetést adnak s a mellett részvényeseiket is magas osztalékban részesítik. A biztosítottak érdekeinek az felelne meg legide- álisabban, ha az általuk befizetett dijtökének az évi károk megtérítésén felül maradó része, szintén az ő javukra szolgálna. Vagyis, hogy esetleges károk megtérítésén felül, a biztosítások üzleti nyereségéből is közvetlenül a biztosítottak részesülnének. Ennek egyedüli módja a kölcsönös biztosítás. És mivel az egyesülés többi módjaihoz a törvény elég nagy, 200.000 koronányi alaptőkét kíván, a kölcsönös biztosítás legegyszerűbb és legkönnyebb módon szövetkezeti utón történhetik. A biztositásokból származó előny mindenkit egyaránt érdekel. De senkit annyira, mint a gazdaközönséget és különösen a kisgazdákat, akiknek akár épületeikben, vagy gazdasági felszerelésükben, akár terményeikben, vagy állataikban bekövetkezhető nagyobb károsodás esetleg existenciájukat is tönkre teheti, de mindenesetre évekre visszaveti előhaladá- sukban. Ajánlatos tehát a biztosítást minél szélesebb körben és minél több irányban előterjeszteni. Alkalom van rá elég, hiszen a biztositó társaságoknak minden faluban van képviselőjük. És amig a kölcsönös biztosítás eszméje valóra válhat, addig is sietnie kell minden gazdáuak épületei, terményei és állatai bizto-
