Gazdák Lapja, 1907. december (6. évfolyam, 49–52. szám)
1907-12-27 / 52. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA december 27. akadás nélkül bevonulhasson! Erre pedig igen sok ténykedés és még több előmunkálat szükséges ! A helyett azonban, hogy az előkészületek tényleges alapon megtétetnének: azt látjuk és tapasztaljuk, hogy maguk az irányadó körök — Ígéretekkel, szóvirággokkal kedveskednek a tapsoló publikumnak, — de tenni, semmit sem tesznek, — aminek a vége azután ismét az lesz, hogy elmúlik a rövid idő, — s önnálló nemzeti bank és vámterület helyett ismét maraduk a régiben, sőt ismerve a magyar őstermésze- tetet; a megküzdendő nehézségektőli irtózást, —a mihez hozzá adva bizonyos ellenszenvet és intrikákat: nem kell nagy bölcsesség hozzá, hogy megjövendöljük, hogy igenis se önnáló bank, se önnáló vámterület soha sem lesz ! Pitatikwg. Mezőgazdasági Iparfejlesztő Részvénytársaság. Ily néven érdekes vállalkozás terve jutott kezeinkhez. Az alapítási tervezetet aláírók, kiknek száma mintegy negyven, gazdasági közéletünk legkiválóbbjaiból valók. Ezek a nevek igazolják a tervezet komolyságát és reményt ígérnek arra, hogy a kezdeményezés sikerre fog vezetni. A Mezőgazdasági Iparfejlesztő Részvénytársaság alapitói részletes tervet adnak, hogy a vállalat tevékenységét mely irányban akarják mozgatni. A főcél eszerint az lenne, hogy a jövőben ne ötletszerűen alakítsák a különböző célokat szolgáló mezőgazdasági intézményeket,hanem a mezőgazdasági ipar összes érdekelt tényezőinek egyesítésével céltudatosan és szakerők meghallgatása után. Vagyis a részvénytárság alapitói azon igen helyes felfogást vallják, hogy a sikert nem szabad kockáztatni kellő szakértelem, a megfelelő tőkeerő és más egyéb nagyon szükséges követelmények hiányával vagy csekélységével. Az alapítók igen fontosnak találják azokra az iparágakra való kiterjeszkedést, melyeket ma helyettünk a külföld végez el. Azon az állapoton kívánnak segíteni, hogy mezőgazdasági terményeinket nemcsak kis részben, hanem lehetőleg minél nagyobb arányban idehaza dolgozzuk fel. Ezzel azután gazdálkodásunk is nagy arányokban fejlődnék, de a népnek is állandóbb keresetaikalomra nyilna kilátás. Tudjuk hogy az okszerű gazdálkodásnak legelső feltétele a talaj gondos elkészítése. Így a trágyázás követelményeire is kiváló súlyt kell helyezni. Az alakulásban levő vállalat szándékozik kiterjeszkedni mindazon műtrágyák előállítására, melyek hivatva lehetnek a magyar termő talaj megjavítására. A mezőgazdasági termények ipari feldolgozása terén és pedig a szeszgyártásnál arra kíván gondot fordítani, hogy a már meglevő szeszgyárak a mai fejlődött igényekhez mérten alakittassanak át. A cukorgyártás terén oda akar hatni, hogy a cukorrépatermelést a gazdák növeljék, minek következménye természetesen a cukorgyártás kiterjesztése volna. Ennél a belső fogyasztás emelése válna szükségessé, mire nézve a vállalat a ma még nagy mértékben külföldről behozott készítmények kiszorítása ügyében dolgoznék. így meghonosítaná fokozott mértékben való gyártását a cukorkaféléknek, cukrozott gyümölcsöknek és cukorbafőzött gyümölcsféléknek. A cukorgyártásnál visszamaradó melasset feldolgoznák a szesz- gyártásnál és a takarmányozásnál. A vállalat meg akarja honosítani a tengerinek keményítővé, dextrinné való feldolgozását. A burgonyát alkalmas módon konzerválni, amire nézve legalkalmasabb módszer a burgonyának víztől való mentesítése. A burgonyadara és burgonyalisztnek a szállítása és eltartása már igen könnyű dolog. A malomipart olyképen kívánja az alakítandó j részvénytársaság átszervezni, hogy a termelésképesség I úgy minőség, valamint menyiség dolgában is fokozható i legyen. A kész lisztnek ipari feldolgozásánál súlyt fek- I tetne a levestészták, makaróni, kétszersültek gyártására, melyekből évenként igen nagy menyiséget hoznak be külföldről. Kiváló súlyt helyezne a tarhonyának, mint hazai különlegességnek nagyban vaió gyártására, úgy, hogy ez a külföld piacain ismertté váljék. Tekintve azt, hogy országunk területén némely gyógynövény termelése' igen számottevő hasznot hajtana, módot keresne az alkalmas gyógynövények termelésének fokozására. Ennek alapján azután mozgalom volna indítható, hogy egy hazai illóolaj-, illat- és piperecikkeket termelő gyár alakuljon. A kender, len, cirok és repce termelésének fokozása és feldolgozása nagyon jövedelmezően volna beilleszthető e tevékenység keretébe. A főzelékfélék konzerválása szintén fontos feladat, amennyiben Magyarország a főzelékfélék termelésére igen alkalmas. A szőlőtörköly és borseprő feldolgozása jelentékeny munkaalkalmat helyez kilátásba. Ezt lehet mondani a gyümölcsfélék feldolgozására és konzerválására is. Az állati termékek ipari feldolgozása terén, amilyenek a húskonzervek és hentes áruk gyártása, állati bőrök, állati hulladékok feldolgozására, szintén élénk tevékenységet szándékozik a vállalat kifejteni. A tejgazdálkodás dolgában oly irányú munkaprogramot állít fel, hogy a tejből a viz-részeket már a vidéken elvonják, miáltal nagy volna a szállítási költségmegtakarítás. A tejpor ugyanis előnyösen alkalmazható a sütő-, cukrász- és ezekkel rokon iparágaknál. Dolgozni kíván a vállalat a baromfitenyésztés emelése ügyében is, mely téren nálunk eddig is, fejlődés tapasztalható hatalmas. A tőzegterület nagy arányára való tekintettel. jftitita gazdaság« aflllllz Wrtlea ezüizits SKSSS gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidöszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre .azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatir.ármegyei fiaiilasáiji Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmártt, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon SS. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
